I./1. szám I./2. szám I./3. szám I./4. szám II./1. szám II./2. szám II./3. szám II./4. szám III./1. szám III./2. szám III./3. szám III./4. szám IV./1. szám IV./2. szám IV./3. szám IV./4. szám V./1. szám V./2. szám V./3. szám V./4. szám VI./1. szám VI./2. szám VI./3. szám VI./4. szám VII./1. szám VII./2. szám VII. évf. 3. szám VII./4. szám VIII./1. szám VIII./2. szám VIII./3. szám VIII./4. szám

 

K O R T Á R S   É P Í T É S Z E T

VII. évf. 3. szám

 

 

VÉGTELEN VÍZSZINTES

 

Ada Louise Huxtable a felhőkarcolókról szóló könyvében azt írja, hogy „Bábel tornya óta az építészek függőlegesben gondolkodnak, nem vízszintesben.” Pedig ha a magasház a földtől való elszakadás, a gravitáció leküzdésének, égbe törő vágyunknak a jelképe, akkor a vasút meg a mobilitásé, amely felgyorsítva az időt, megszűnteti a távolságot. A vasúti épületek átmeneti terek, nem-helyek, ahol csak épp átlépünk egy másik dimenzióba, mégis jelképekké váltak: a technikai haladás szimbólumává, egy rögzített ponttá a sínpályák lendületes, végtelen vízszintesében.

 

Szabó Angéla és Wettstein Domonkos tanulmánya a helyi érdekű vasutak építészetével foglalkozik, és az Építészmérnöki Kar 2005. évi TDK pályázatára készült. „A dolgozat szerkezete tiszta, átlátható, külön értéke olvasmányossága. Az ábrák és a képek jól értelmezhetőek, megfelelően egészítik ki a szöveget. A szerzők egységesen értelmezhető keresztmetszetet adtak a témáról, igen színvonalas munkával.” – írja róla Zsembery Ákos, bíráló.

 

Simon Mariann

Budapest, 2005. szeptember hó

 

 

 

Tartalom:

SZABÓ ANGÉLA, WETTSTEIN DOMOKOS: Helyiérdekű vasutak építészete
letöltés /39255 kB/
Microsoft Word dokumentum