K O R T Á R S É P Í T É S Z E T
IV. évf. 2. szám
TORONY
A felhőkarcolók, avagy kistestvérük, a toronyházak építése ma aktuális téma Budapesten. Milyen magasra nőhetnek a házak a fővárosban? Lehet-e igazodási pont az Árpád hídnál már álló rendőrségi épület a maga 93 méteres magasságával, s mellette a 75 méteres TB-székház? Vagy tévedés volt megépítésük, s a budapesti házak maximális magasságát 30 méterben kellene korlátozni? Egyáltalán, hova szabad a városon belül letenni egy akár csak 30 méter magas épületet is?
A Kortárs építészet rovat nyári számának egyetlen írása is a budapesti toronyházakkal foglalkozik, csak időben a hatvanas évekbe visszanyúlva, amikor mintegy negyven évvel ezelőtt az első 10-15 szintes „felhőkarcolók” megjelentek a fővárosban, s a városrendezési terv számos társuk megépítését ígérte. A toronyház építése egy már kialakult városban önmagában is számos problémát vet fel, Buda hegyes-dombos vidékén még többet. A budai oldalon emelt toronyházak vizsgálata ugyanakkor a korszak építészetének a természethez fűződő viszonyáról is beszámol. Két példát részletesen elemezve ezt a vizsgálatot végzi el Simon Mariann tanulmányában, amely a University of Newcastle upon Tyne 2002. áprilisában tartott, Constructing Place című konferenciájára készült írás magyar változata.
Simon Mariann
Budapest, 2002. június hó
Tartalom:
Simon Mariann: "A hegyekben élő mesebeli óriások"
letöltés /3909 kB/
Microsoft Word doc