I./1. szám

I./2. szám

I./3. szám

I./4. szám

II./1. szám

II./2. szám

II./3. szám

II./4. szám

III./1. szám

III./2. szám

III./3. szám

III./4. szám

IV./1. szám

IV./2. szám

IV./3. szám

IV./4. szám

V./1. szám

V./2. szám

V./3. szám

V./4. szám

VI./1. szám

VI./2. szám

VI./3. szám

VI./4. szám

VII./1. szám

VII./2. szám

VII./3. szám

VII./4. szám

VIII./1. szám

VIII./2. szám

VIII./3. szám

VIII./4. szám

---

 

K O R T Á R S   É P Í T É S Z E T

III. évf. 3. szám

 

GENIUS LOCI

 

A környezet iránti barátság a hely iránti tiszteletet jelenti. Képesnek kell lennünk meghallanunk a hely szavát, megpróbálni megérteni a géniuszát. Csak ezen az úton tudunk neki új (és régi) értelmezést adni, és hozzájárulni ahhoz, hogy kibontakoztassa önmagát. A “kreatív alkalmazkodásnak” kell az építészeti gyakorlat alapjává válnia, miképp az a múltban is történt. Ehhez nem elegendő sem az analitikus, tudományos megértés, sem pedig az építészeti forma szemiológiai értelmezése. Egy új fenomenológiai megközelítésre van szükség, amely a dolgokat azok fogalmaiban érti meg, amiket a dolgok egybegyűjtenek. A genius loci tisztelete nem azt jelenti, hogy “befagyasztjuk” a helyet, és tagadjuk a történelmet. Ellenkezőleg, azt jelenti, hogy az élet mindenkor valamiben gyökerezik, és hogy a történelem több puszta véletlenek sorozatánál.

Christian Norberg-Schulz

 

A Kortárs építészet rovat e számának két tanulmányában közös, hogy mindkettő a hellyel foglalkozik, s mindkettő a Locsmándi Gábor és Kerékgyártó Béla által 2001 tavaszán vezetett “Budapesti változások” című szeminárium keretében készült. Bujdosó Győző két történetileg létrejött nagyvárosi tömb kiegészítéseként megépült együttes összehasonlító elemzését végzi el. A berlini Bonjour Tristesse épületét és a budapesti Petrezselyem utcai épületegyüttest az első ránézésre hasonló kontúron és a fehér vakolaton túl mélyebb kapcsolat fűzi össze. Mindkettő bravúros egyensúlyozás az anyagi szegénység és a tervezés, a bele fektetett invenció luxusa között, ha akarom, “kreatív alkalmazkodás” a városok klasszicista múltjához. A Petrus Ferenc által bemutatott budafoki utca 18-19. századi házait számos, a történeti és gazdasági múltból eredő – Christian Norberg-Schulz terminológiájával szólva – tipológiai, topológiai és morfológiai elem köti össze. A helyi kőbányászatból és a déli lejtőt kihasználó bortermelésből következő telekosztások, borospincék és az ismétlődő kapudíszek adta hangulat kár lenne, ha elveszne. Kérdés, hogy a fejlesztési koncepcióban felvázolt megőrzési program, a pincék hasznosítása, mint könyvtár, panzió és bormúzeum valóban elvezet-e a “kreatív alkalmazkodáshoz”.

Simon Mariann

Budapest, 2001. szeptember hó

 

 

 

Tartalom:

Bujdosó Győző: Nagyvárosi lakóház Berlinben és Budapesten	letöltés /8668 kB/ Microsoft Word doc
Petrus Ferenc: Egy kis promontori utca múltja, jelene és jövője	letöltés /93 kB/ Microsoft Word doc

 

 

 

 

---