I./1. szám I./2. szám I./3. szám I./4. szám II./1. szám II./2. szám II./3. szám II./4. szám III./1. szám III./2. szám III./3. szám III./4. szám IV./1. szám IV./2. szám IV./3. szám IV. évf. 4. szám V./1. szám V./2. szám V./3. szám V./4. szám VI./1. szám VI./2. szám VI./3. szám VI./4. szám VII./1. szám VII./2. szám VII./3. szám VII./4. szám VIII./1. szám VIII./2. szám VIII./3. szám VIII./4. szám

 

K O R T Á R S   É P Í T É S Z E T

IV. évf. 4. szám

 

GENIUS LOCI

 

A genius loci egyenes fordításban azt jelenti: a hely szelleme. A genius a régi rómaiaknál nem egyszerűen szellemet, hanem védőszellemet jelentett, aki az embert élete kezdetétől egész a végéig, sőt azon túl is kísérte, részt vett örömében és bajaiban. Mint az embereknek, úgy az egyes helyeknek, államoknak és intézményeknek is voltak geniusai: genius loci, genius urbis. A hazai köznyelv a hely szelleme kifejezést leginkább valamely nagy múltú kulturális intézménnyel kapcsolatban szokta használni, ahol a szellem, a szellemiség az intézményhez kapcsolódó nevek, események által ragadható meg. Hogy az építészeti helyeknek is van, lehet saját szelleme, ezt Christian Norberg-Schulz 1979-es könyve – Genius Loci. Towards a Phenomenology of Architecture - juttatta a szakma eszébe, s egyben kísérletet is tett azoknak az elemeknek a megragadására, amelyek egy építészeti helyet szellemmel töltenek meg. A védőszellem léte a modern racionalizmusában elbizonytalanodott építészeknek igazodási pontot, olykor hivatkozási alapot jelenthet, miközben mindig vannak, akik a genius korlátozó, előíró, paternalista szerepétől félnek. (genius, genii = masculinum)

Simon Mariann Helyek és szellemek című írása a hely szellemének hazai meghatározási kísérleteit vizsgálja két közelítésben. Egyrészt bemutatja azokat az írásokat, melyek akár elméleti választ, akár módszertani segítséget akartak nyújtani a témában, s amelyek – nem véletlenül – a rendszerváltás körüli időszakban születtek. Másrészt öt olyan, az utóbbi két évben épült házat vizsgál, melyeknél a helyhez való kötődés kiemelt szerepet kapott, s melyekről számos kritika jelent meg a sajtóban. A vizsgálat tárgya így nem az épület maga, hanem – közvetlen források híján – a genius loci mai értelmezése, ahogyan az a hazai építészek és építészetkritikusok véleményében tükröződik. A tanulmány az Építészet és kulturális identitás című tárgy keretében 2002. május 8-án elhangzott előadás átdolgozott változata.

Simon Mariann

Budapest, 2002. december hó

 

 

 

Tartalom:

Simon Mariann: Helyek és szellemek
letöltés /352 kB/
Microsoft Word doc