K O R T Á R S É P Í T É S Z E T
VI. évf. 3. szám
INTELLIGENS
A számítógép az elmúl tizenöt évben hatalmas lehetőségeket nyitott meg, mind a minél komfortosabb otthon megteremtése, mind a minél változatosabb-változékonyabb, sőt interaktív építészeti formák és terek létrehozása terén. Intelligens otthon – mondjuk -, de lehet-e intelligens a technika önmagában, az ember, az építész nélkül? Kalmár Miklós tanulmánya építészettörténeti összefüggésben vizsgálja a kérdést, s miközben elfogadja a technika és a változás szükségszerűségét, végül csak ugyanoda jut, mint a technika ellenesnek aligha nevezhető Steven Holl egy 1996-os interjújában: az intelligencia nem a gép, hanem az ember adottsága.
„Az építészet nehéz dolog. Megfeszülés, küzdelem és elkötelezettség, de közben csodálatos ereje képes arra, hogy megváltoztassa mindennapi életünket. Lehet, hogy szkeptikus vagyok, de megelégedéssel töltenek el az olyan sajátos események, mint például amikor a Columbia Egyetem központi szervere összeomlott, és a hallgatók minden digitális fájljukat elvesztették, s csak azoknak maradt meg a terve, akik valós modellekkel dolgoztak. Minél inkább kapcsolódik a társadalom az elektronikus hálózatokhoz, annál sérülékenyebbek leszünk. Különös ez a helyzet: mindenkinek lóg a nyelve és csöpög a lelkesedéstől, anélkül, hogy tisztában lenne a következményekkel. Szeretem, ahogy Frank Gehry dolgozik a CATIA rendszerrel. Először megépíti a valós modellt, leméri, majd digitalizálja. A tervezési folyamat a gondolattal kezdődik, a kézzel és a szívvel, s csak aztán kerül bele egy nagyon kifinomult rendszerbe, hogy meg lehessen építeni. Én magam egy vízfestménnyel és a gondolattal kezdem a munkát.”
Simon Mariann
Budapest, 2004. szeptember hó
Tartalom:
KALMÁR MIKLÓS: Az intelligens otthon építészeti vonatkozásairól
letöltés /541 kB/
Microsoft Word doc