Pilsitz Martin: A 19. századi sörfőzdeipar épület- és építménytípusai – Sörcsarnokok, logisztikai központok, jégtavak, jégvermek és hűtőházak

A 19. században a sörfőzés korábban jellemző kézműves módszereit folyamatosan váltották fel a gépesített eljárások. Ennek a folyamatnak az építészeti manifesztációja az ipari épületekben érhető tetten. A gyárépületek építészeti fejlődésére számos műszaki és gazdasági tényező mellett a korabeli törvényi előírások és az adott termelési helyszín is jelentős hatást gyakorolt. Az ipari épületek építészeti fejlődésével párhuzamosan – a gyártási folyamat egyes szakaszait és az értékesítést segítő, – a gyárlétesítmények szerves részét alkotó és építészetileg önálló építménytípusokba sorolható új épülettípusok és technikai építmények létesültek, amelyek az eddigiekben nem képezték rendszerszintű tudományos kutatás témáját. A tanulmány a budapesti történeti sörfőzde-építészet körébe tartozó korabeli sörcsarnokok és logisztikai központok, valamint a technikai építmények: jégtavak, jégvermek és szennyvízcsatornák építészeti jellemvonásaival és összefüggéseivel foglalkozik.

Kulcsszavak: történeti ipari építészet, sörfőzde, sörcsarnok, logisztikai központ, jégtó, jégverem, Kőbánya, pincerendszer