Harmadévente megjelenő építészeti folyóirat – HU ISSN 1588-0109

Aktuális szám


Zslebics Judit: Regöly-Somoly – Egy pusztatemplom téglák közt rejlő múltja
Hazánk területén gyakorta találkozhatunk a pusztában elterülő romokkal, melyek általában egykor egy-egy elpusztult település, vagy kolostor legidőtállóbb épületeiként máig fennmaradtak. Ilyen pusztatemplom látható a 65-ös főút Tamási felé vezető szakaszáról is, a regölyi határban. Az úttól, és a szántóföldektől az előtte húzódó Somoly-patak választja el. A patak neve, és a gótikus templomrom is a középkori Somoly falu egykori helyéről árulkodik. A templomból mára már csak nyugati tornya látszik a felszínen, de a romok tüzetesebb vizsgálata sokat árulhat el a hajdani teljes épületről. Kutatása így főként helyszíni megfigyeléseken alapszik, melyeknek fontos eszköze a kézzel és géppel készített felmérés, és a fotódokumentáció. A vizsgált falakon ma is megtalálható szerkezetnyomok és vakolt felületek feltérképezése és összevetése révén lehetővé válik ezek eredeti funkciójának megismerése, következtethetünk a megismert épületrészek egykori szerepére, használatára.   Kulcsszavak középkor · pusztatemplom · felmérés · roncsolásmentes falkutatás · keletelés

 


Bozsik Máté: Vitányvár építéstörténeti vizsgálatának módszertani tapasztalatai – Épületkutatás korszerű digitális eszközökkel
A Vértesben fekvő Vitányvár egyike azon középkori magyarországi romoknak, melynek falai jelentős magasságig eredeti formájukban megőrződtek, azonban kiterjedt kutatásukra és konzerválásukra a közelmúltig nem került sor. A vár építéséről és eredeti kialakításáról rendelkezésre álló írott és képi dokumentumok szűkössége az építéstörténeti kutatás számára kiemelt fontosságúvá teszi az épületről a helyszínen gyűjthető információkat: a hagyományos régészeti feltárás mellett a falakon tapasztalt jelenségek dokumentálása és értelmezése által tudhatunk meg a legtöbbet az egykori épületszerkezetekről, építési periódusokról. Ennek vizsgálata a korlátozott helyszíni lehetőségek miatt olyan gyakorlati módszert igényelt, mellyel gyorsan, és a helyszíni munka lerövidítésével készíthető alakhelyes felmérés a falakról. A tanulmányban bemutatjuk a felmerült vizuális adatrögzítési módszereket (manuális felmérés mérőállomással; térben referált fotómontázs; lézer- és fotószkennelés), valamint áttekintjük ezek előnyeit és korlátait, emellett a várban folytatott kutatás tapasztalatain keresztül példákat hozunk a módszerrel gyűjthető új építéstörténeti információkra.   Kulcsszavak: Vitányvár · Bauforschung · alakhelyes felmérés · fotogrammetria  

 


Danielisz Dóra: „Székely stílus” - Debreczeni László háromszéki templomterveiről
Debreczeni László munkássága közismert az erdélyi építészettörténet és a műemlékvédelem kutatóinak körében. A történeti építészet Debreczeni számára nem csupán értékvédelmi feladatot jelentett, hanem inspiráció volt, mely műemlékekhez kötődő tervezési munkáin túlmutatott. Jelen tanulmány Debreczeni önálló alkotói tevékenységét, két meg nem valósult épülettervén keresztül kívánja bemutatni. A vajnafalvi és málnásfürdői református templomok tervrajzai és vázlatai annak a sokat hivatkozott, mégis máig nem teljes körűen feltárt hagyatéknak a részei, mely az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárának gondozásában Kolozsváron található. Debreczeni levelezései nyomán vázolható, hogy miként nézhetett volna ki az általa megálmodott új „székely stílus”, mely nyomán születő templomok egyedi színfoltjai lehettek volna egy Háromszéken soha ki nem bontakozó templomépítészeti irányzatnak.   Kulcsszavak: Debreczeni László · Erdély · Kovászna megye · Háromszék · Málnásfürdő · Vajnafalva · református · templomépítészet

 


Fehér Krisztina: Kőfaragók technológiai jelei a zsámbéki kőtár kőfaragványain
A gótikus faragott építőköveken gyakran találkozunk olyan karcokkal, vésetekkel, amelyek a tervezés, faragás és beépítés technológiájára utalnak. A kőfaragójelekkel ellentétben ezek jellemzően inkább a kövek nem látszódó felületein helyezkednek el. A tanulmány a zsámbéki egykor premontrei, majd pálos templom- és kolostorrom kőtárában található technológiai jelek összegyűjtését tartalmazza. Ezeknek egy része kétség kívül értelmezhető, de akadnak olyanok is, amelyek még megfejtésre várnak. A kutatás tehát erre a kérdésre keresi a választ. A kutatást megnehezíti, hogy a kőtári kövek illesztési felületei az esetek nagy részében sérültek. Ezért a Zsámbékon megtalálható jelek minél szélesebb körű megismerése érdekében azokat más, szakirodalomból ismert példák bemutatása is kiegészíti. A technológiai jelekkel eddig csak említés szintjén foglalkoztak a kutatók, gyűjtésükkel és vizsgálatukkal azonban közelebb juthatunk a középkori tervezési és kivitelezési módszerek megértéséhez.   Kulcsszavak: Zsámbék · gótika · kőfaragás · építéstechnológia · boltozat

 


©2008 Műegyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék