Krähling János: Pecz elmélete és a templomépítés gyakorlata – Utóhatása a magyarországi evangélikus templomépítészetében

Pecz Samu (1854–1922) építésznek, a Műegyetem professzorának a protestáns templomépítészetről írt műve a magyarországi kései historizmus egyik alapvető programadó tanulmánya. Az elméleti műben javasolt mintatervek közül a református templomnak javasolt centrális megoldások jobban felkeltették a kutatók figyelmét, a lutheránus – hosszanti térszervezésű – javaslatok kaptak kevesebb figyelmet. A tanulmány egyrészt a mintatervek korabeli szakirodalmi forrásait, helyzetét járja körül, bemutatja az ötszögű mintaterv német (berlini) előzményeit: a Gendarmenmarkt-ok álló Neue Kirche 1881-es, Hude és Hennicke által megvalósult átépítését. A hosszanti mintatervek kapcsán arra a megközelítésre fokuszál, hogy mennyiben lehetett hatással Pecz elmélete a korabeli evangélikus templomépítészetre. Pecz érvelésében fontos szerepet kapott a szerkezeti megközelítés, amely a 20. század elején épült templomok rabitz szerkezetekkel fedett tereiben teljesedett ki. Pecz építészeti koncepciói, elvi megoldásai– a Wiesbadeni programmal ellentétben – nem transzformálták templomait gyűlésterem- vagy színház-szerű épületekké. Szellemes, újító térstruktúrái és szerkezeti javaslatai elméletének elfogadottságát eredményezték, jelentős utóhatással.

Kulcsszavak protestáns templomépítészet · Pecz Samu · Schulek Frigyes · Eisenachi regulatív · Wiesbadeni program · evangélikus templomépítészet