Gál-Hevér Dominika – Gál Szabolcs: Közösségben az Úr asztalánál – Református templomok építészete a két világháború közötti Magyarországon

A protestáns istentiszteletek két legfontosabb eleme: az igehirdetés és az Úr asztalánál végzett közösségi liturgikus esemény – e liturgiát szolgáló térelemek elhelyezése lényegesen befolyásolja a templom formálását, alakját, belső elrendezését. A kutatás az emlékanyagban gazdag, de mindeddig teljes mélységében fel nem tárt két világháború közötti időszakra koncentrál Magyarországon. A tavalyi évben elkészítettük az időszak Tiszáninneni és Tiszántúli egyházkerületek mintegy félszáz templomának összehasonlító elemzését, amely helyszíni felmérésén alapuló dokumentálással és forrásfeldolgozással történt. A kutatás térbeli kibővítésével pontosabbá és teljes körűbbé tehetőek az előzetes megállapításaink, s immár az ország egészére vonatkoztatva, a Dunántúl és a Dunamelléke bevonásával vonhatóak le sejtéseink. Hipotézisünk szerint az összefüggések feltárásával elkészíthető az említett korszakba tartozó épületek elemzésén keresztül egy téralakítási tipológia, mely a református templomtér idea-fogalmának változását tárja elénk egy jól lehatárolható időbeli korszakban a teljes ország területén.

Kulcsszavak: református templom · Magyarország · két világháború között · téralakítás