Page 8 - AH_vol17_no1_pp8-17_NemethMarotzy

A germán területeken az 1820-as évek végétől jelent- A művészettörténet jelenségei Semper szerint is a
kező nemzeti stílus vitájában így elsősorban nem a művelődéstörténethez hasonlóak, abban kapnak he-
retrospektív szempont volt a lényeg, hanem, hogy lyet, amiben Schnaase állításai köszönnek vissza.
55
a modern építészetük milyen legyen: 1850-ben II. Semper szerint a történelem csak a társadalom ka-
Miksa bajor herceg egy építészeti tervpályázatot írt otikus állapotairól számolhatna be irányító és rende-
ki, amelyben a „Miksa-stílust” szerette volna kialakít- ző erők, hatalmas egyedi jelenségek vagy testületek
tatni, de ez a kísérlet nem járt sikerrel. Schnaase a beavatkozása nélkül – itt Hegel álláspontjával ér-
49
56
hercegnek eljuttatott írásában azt hangsúlyozta, hogy tett egyet, aki az empirikus történelmet nem hagy-
57
még a klasszicizmus és a romantika is a saját korát ta értelmetlenné válni, akkor sem, ha ehhez komp-
tükrözi jobban, nem az antikot és a középkort. 50 romisszumokat kellett kötnie a racionalitás kárára.
Az építészetnél maradva Schnaase mellett nem Semper ugyan nem említette írásaiban kifejezetten
Kugler gondolatai következnek a továbbiakban, ha- Hegelt, az azonban egyértelmű, hogy olvasta műveit.
nem egy meghatározó teoretikus építész írásai. Ő Hasonlóság és ellentmondás is előfordul bennük: egy-
Gottfried Semper, aki élete végén, 1869-ben egy rö- részt azt a Filaretenél először ábrázolt, hosszú évszá-
vid írásban szólt konkrétan az építészeti stílusokról. 51 zadokig ható építészeti traktátushagyományt, amely
58
Semper mint gyakorló építész nem akart koherens szerint az építészet egy őskunyhóból származik, épí-
építészet-, művészet- vagy iparművészet-történetet tészként igaznak tartotta, bár elmélete alakult abban a
írni. Azt viszont erőteljesen megfogalmazta, hogy a tekintetben, hogy a lakóépülettel, vagy a templommal
stílusra mi szükség: minden nemzeti-politikai elv saját kell kezdeni az építészeti műfajok leírását. Hegel a
59
tervszerűen átgondolt építészeti kifejezést szeretne. földbe vájt üregből, vagy döngölőtuskóból eredezte-
52
A stílusok kialakulását, eredetét vizsgálva Darwin tett építészet gondolatát költői képzelgésnek tartotta,
evolúciós elméletének hatására már kétféleképpen amelynek alapja a valószínűség. Szerinte igazi szép-
tartotta elképzelhetőnek az elv építészeti kifejezéssé művészeti alkotás csak akkor lesz az építészet, ha egy
alakulását: lehetnek kezdeményezői ennek a stílustö- eszköz és előfeltételezett célja, hogy egy képet közre-
rekvésnek azok, akik kezükbe veszik az új építészeti fogjon; egy zárt tér, amely elkülönít a természettől.
60
stílus problémáit és gyakorlati úton megvalósítják,
vagy a biológiai fejlődéshez hasonlóan alkalmazko-
dással, organikusan alakulnak ki a stílusok. Azonban a 55 Semper, Gottfried: Az építészeti stílusokról (1869). In: Uő:
természetes fejlődési vonala mellett nem tett feltétlen Tudomány, ipar és művészet. Corvina, Budapest [1979] 103.
hitet, hanem azt állította, hogy a monumentális műal- 56 Uo.
kotások gyakran tudatosan megőrzik kultúrformáinak 57 Másutt még konkrétabban kapcsolódik Hegelhez: „Nincsen
új a nap alatt, minden létezett már! A filozófusok szerint a
ellentmondásait. Mégis inkább egy harmadik utat társadalom – ha egyáltalán halad – spirális menetben mozog:
53
tartott a legreálisabbnak: hogy az alkotó ember sza- bizonyos pontról áttekintve az egészet, egy korszak eleje és
bad akarata hozza létre a stílusokat. Ebben pedig részt vége egybeesik.” Tudomány, ipar és művészet. Javaslatok a
kap a hagyomány, a szükségszerűség és a célszerűség nemzeti jellegű művészeti érzés ébresztésére (1851). In: Semper,
Tudomány, ipar és művészet, 48.
is. Semper írása korának, szellemi környezetének szü- 58 Kruft, Hanno-Walter: Geschichte der Architekturtheorie:
lötte; gondolatmenetei összeegyeztethetőek a koráb- Von der Antike bis zur Gegenwart. C. H. Beck, München 2013.
ban idézett filozófiai, művészettörténeti írásokkal. 54 57.
59 §143 Gräkoitalische Tektonik, h) Holzarehitektur. Die
Urhütte. In: Semper, Gottfried: Der Stil in den technischen und
tektonischen Künsten oder praktische Ästhetik. Bruckmann,
München 1863. 275–277. később: „[…] die Baustyle gar nicht
erfunden werden sondern nach den Gesetzen der natürlichen
49 A vitáról bővebben: Karge, 15–17. Züchtung der Vererbung und der Anpassung sich aus wenigen
50 Publikálatlan anyagok II. Miksa hagyatéka 77-6-90, Munich, Urtypen nach verschiedenen Richtungen hin fortentwickeln
Geheimes Hausarchiv München (Karge, 17. 40. lábjegyzet) ungefähr ähnlich wie es bei der Entstehung der Arten in den
51 Semper, Gottfried: Ueber Baustyle. Ein Vortrag gehalten Reichen der organischen Schöpfung vorausgesetzt wird […]”
auf dem Rathhaus in Zürich am 4. März 1869. Verlag Friedrich Semper, Ueber Baustyle, 9.
Schulthess, Zürich 1869. Bár az az elméletében sokkal fontosabb szerepet játszott,
52 A befejezetlenül maradt Der Stil in den technischen und hogy az alapformák történeti fejlődésén keresztül értse meg
tektonischen Künsten oder praktische Aestetik I. kötetében (Verl. az építőművészetet, hogy ebben a történetben a legjobb
für Kunst und Wissenschaft, Frankfurt, 1860. 397.) megoldásokra koncentrálva, a hasonlóságokat csoportosítva el
53 És itt létezik folyamat nélküli ugrás – ebben az esetben lehessen jutni az eredőhöz és az egyszerűhöz. Gnehm, Micheal:
visszafelé –, amelyet az evolúciós elmélet nem visel el. »Kritik gegenwärtiger Zustände« als Urspungkritik – zum dritten
54 Semper, Gottfried: Az építészeti stílusokról (1869) című Band des Stil. In: Nerdinger, Winfried – Oechslin, Werner (eds.):
írásának gondolatmenetének sorrendjében említjük őket, nem az Gottfried Semper (1803–1879). Prestel, München 2003. 315.
összehasonlított gondolatok keletkezése szerint. 60 Hegel, Előadások a művészet filozófiájáról, 262.

14 · Architectura Hungariae 17 (2018) 1