Page 9 - AH_vol17_no1_pp8-17_NemethMarotzy

Hegel ezen álláspontját képviselte Kugler is, aki éles Azonban Semper a Schnaase részvételével megalkot-
kritikával illette Sempert, aki ezt évekkel később is ni próbált „Miksa stílust” [Maximilian Styl] erős kri-
okként emlegette, hogy miért fejezte be nagyívű el- tikával illette, mert szerinte tévesen abból indultak ki,
méleti munkáit. hogy a stíluskérdés konstruálással oldható meg, nem
61
Azonban volt olyan gondolat, amely nagyon meg- pedig a művészeti szimbolika öröklődésével. Ezzel
ragadta Sempert és nem állt távol Hegeltől: a ciklu- pedig csak babiloni káoszt okoztak. 67
sokon alapuló fejlődés, amelyben a pusztulás előfel- Az építészet társadalmi beágyazottsága nem csak
tétele a fejlődésnek. A formák változása, alakulása a stílus kialakulásával, üzenetközvetítő szerepével
62
azonban spirálisan jelenik meg az építésznél és nem kapcsolatban vizsgálandó szempont, hanem az épü-
egyenes a fejlődés vonala, de a kultúrtörténetbe illik, let megítélésével kapcsolatban is. Semper erről is írt,
azonos vele a művészettörténet is – ahogy Hegel is mint hogy a historizmusban alakult ki és erősödött
egységes szellemtörténetben gondolkodott. Semper meg a pályáztatás, a verseny gyakorlata. Az erősödő
63
szerint a történelemnek nem csak értelme van, úgy polgárság korában, művészetében a különböző nem-
ahogy Hegelnél, hanem: zetek, narratívák, stílusok létezését elismerték, de
„egyesek egymást követő műve, olyan egyeseké, nem mindig éltek békében egymás mellett, egyen-
akik megértették korukat és megtalálták a kor igénye- rangúan. A fajok, történetírási szemléletek, a stílusok
inek megfelelő ezt alakító kifejezésmódot. Mindenkor, versenyeztek egymással, ahogy a szabad piaci ver-
amikor egy új kulturális gondolat gyökeret eresztett senyben a polgárok. A 19. század közepén népszerű
és behatolt a köztudatba, ott az építészet állt szolgá- kiállításokon egymás mellett mutatkozott be minden
latára, hogy igényeinek monumentális kifejezést ad- náció és összehasonlítási alappá válhattak az ott fel-
jon. Hatalmas civilizációs befolyását mindenkor fel- sorakoztatott művek, mint a nemzetek karakterisz-
ismerték, és műveit tudatos akarattal úgy formálták tikusan saját művészetének termékei. Versenyeztek
meg, hogy az uralkodó vallási, társadalmi és szociális szó szerint is a nagydíjakért, de átvitt értelemben az
rendszerek kifejezői legyenek”. 64 elsőbbségért is. Semper az 1851-es londoni világki-
Azonban ezt a hatást nem maguk az építészek állításról szóló hosszabb írásában sokszor elemzi a
gyakorolták Semper szerint, hanem a társadalom francia és az angol művészet állapotát, és hasonlít-
nagy felbujtói [Regeneratoren der Gesellschaft] je- ja a némethez. Úgy látta fejlődniük kell, leírta, hogy
lölték ki, hogy mikor van szükség a változásra. Az miben és hogyan kellene követni a két nemzet példá-
65
építész szerepéről korábban is írt, 1834-ben. Ekkor ját. Semper az angol nép egyik jó tulajdonságának
68
hasonlította egy karvezetőhöz, aki át tudja tekinteni az „önkormányzatiságot” tartotta, hogy nem tűrnek
és mérlegelni az erők helyes eloszlását. Ezek a gon- meg korlátlan uralmat maguk felett, ez pedig a sza-
66
dolatok két szempontból is Kugler állításait erősítik bad verseny abszolút térnyeréséhez vezetett a szi-
meg: egyrészt Kugler kézikönyvében a művészet tör- getországban. A versenyben pedig fontos, hogy ki
ténetét egyes műtárgyak sorozataként írta le, másrészt ítéli meg mi a jó, ki a nyertes. Semper szerint ebben
a jövő művészetének összefogóját, „karvezetőjét” ő is követendő példa Anglia: a minőség, a jó-ság megíté-
az építészetben – ha nem is a konkrét építészekben – léséről mindig a megrendelő kell ítéljen. Akkor is,
látta, amely kölni dómhoz hasonló, minden művésze- ha téved. Ha magánszemély a megbízó, akkor ő, ha
ti ágban egyaránt jelentős remekművet hozhat létre. állami megrendelés akkor a nemzet a legfőbb bíra. 69

61 Semper, Ueber Baustyle, 6.
62 A gondolat eredetéről, arról, hogy Semper összehasonlító
építészetelméletében ez hogy jelenik meg, bővebben ír: Gnehm,
318.
63 Semper, Ueber Baustyle, 10.
64 Semper, Gottfried: Az építészeti stílusokról (1869). In: 67 „Sie gehen zumeist von der irrthümlichen Voraussetzung
Semper, Tudomány, ipar és művészet, 103. aus die Stylfrage sei eine vornehmlich konstruktive Frage und
65 Semper, Ueber Baustyle, 11. erkennen die ererbten Ueberlieferungen der Kunstsymbolik
66 „Az emlékművek nyújtottak alkalmat a művészeknek arra, nicht an. Was sie dabei erreichten ist nichts als das zweifelhafte
hogy egyénként nemes versenyben vagy közösen, sokféleképen Verdienst zu der herrschenden babylonischen Verwirrung ihr
kapcsolódva egymáshoz mintegy kórusban működjenek. Az Schärflein beigetragen zu haben” Semper, Ueber Baustyle, 9.
építész volt a karvezető, aki irányította a többieket, […] az 68 Tudomány, ipar és művészet. Javaslatok a nemzeti jellegű
áttekintés és az erők elosztásának képessége, az eszközök viszonya művészeti érzés ébresztésére (1851). In: Semper, Tudomány, ipar
és ökonómiája iránti helyes érzéke miatt.” Előzetes megjegyzések és művészet, 33–72.
(1834). In: Semper, Tudomány, ipar és művészet, 27. 69 Semper, Tudomány, ipar és művészet, 61–63.

Architectura Hungariae17 (2018) 1 · 15