Page 5 - AH_vol17_no1_pp8-17_NemethMarotzy

a természet minél hívebb ábrázolása, a klasszikus – amelyben a jövő művészetének ideájáról is beszélt.
29
antik görög – és a középkori – Kugler nevezéktanában Először integrálta a német festészetet az európai mű-
germán – művészet újrafelfedezése. A jövőre vonat- vészet narratívájába, és antik, középkori modellek
24
kozó javaslata pedig arról szól, hogy a gótikus szé- történeti gyökereit mutatta ki a – maga számára kor-
kesegyházat kell iránymutató példának tekinteni: ez társ – düsseldorfi iskola festészetében. A kortárs és
volt a középkor legnagyobb művészeti teljesítménye, a jövő művészetének céljául pedig azt tűzte ki, hogy
így ebből következően az építészet kell legyen a veze- a Hegelnél elveszett kultusz, az isteni és az emberi
tő művészeti ága minden más művészeti ágnak, ha ha- ábrázolása között ne kelljen választani, hanem szabad
sonló remekműveket akarnak alkotni a jövőben. Az művészetgyakorlással jöjjön létre egy harmadik út.
30
25
összes többi közt a kölni dómot tartotta a leginkább A szabadság, felszabadulás tehát Kuglernél és
követendőnek, akkor is, ha az francia minták alapján Schnaasenál egyaránt előfordul, és Hegellel együtt a
épült a 13. században, azonban túlszárnyalta előde- két művészettörténész abban is hitt, hogy a művészet
it építészeti tökéletességben: a művészet különböző története folyamatos fejlődéstörténet. Kiemelésre ér-
fajtáinak az építészeti terv kiteljesedéséhez szükséges demesnek tartjuk, hogy ezzel a kereséssel azt kutat-
összehangolt erőfeszítésben, rendet teremtve a krea- ták tehát a művészet történetében, amit az emberiség
tív káoszban; még így befejezetlenül is. történelmében a történelemfilozófusok nem találtak
26
A művészettörténet másik atyja, Karl Schnaase meg – bár az egyik nem következik a másikból, csak
Kugler könyve után egy évvel jelentette meg saját egyszerre történtek.
művét, a képzőművészet történetének első kötetét a A hegeli, valamiféle megoldást is kínáló történe-
tervezett kilencből. Schnaase először majdnem fel- lemfilozófia megszületése után a következő mérföld-
27
adta nyolc éve előkészítés alatt álló könyvének meg- kő a talán az egyik legismertebb filozófus, Friedrich
írását, de végül úgy döntött, hogy annyira különbözik Nietzsche írása, akinek 1874-ben jelent meg sokat
Kuglerétól, hogy érdemes megjelentetni, mert azok mondó című tanulmánykötetében – a Korszerűtlen
voltaképpen ki is egészíthetik egymást, és neki ajánlot- elmélkedésekben – egyik leghíresebb tanulmánya,
ta művét. Schnaase a kézikönyv forma helyett teljes a Történelem hasznáról és káráról. Ebben ő már
31
28
történetet akart írni; egyes művek elemzése és ebből nem úgy lát morális csapdát, mint Hegel és elődei;
nemzeti stílustörténetek felállítása helyett a szellem- ezzel a historizmus történelemfelfogásának, a múlt
történetbe illesztette a művészettörténetet, a művek ke- kreatív használatának elméleti alapjaira is rávilágít.
letkezéstörténetének kontextusát is leírva. Nem jutott Nietzsche nem a történelem értelemnélküliségé-
a történet végére, azonban még a könyvek megjelenése től tartott, hanem az egyensúly elvesztésétől: három
előtt, 1831-ben programadó előadássorozatot tartott, igényt, tanulmányozási módot és történetírást külön-
böztetett meg: a monumentális, az antikvárius és a
kritikai szemléletet. 32

24 Kugler, 855–857.
25 „Die Kunst unserer Zeit ist überaus reich an Mitteln und
an Kräften. Wenn diese Mittel und diese Kräfte, ein jedes nach 29 Schnaase, Karl: Ueber die Richtung der Malerei unserer Zeit.
seinem Maasse, einem gemeinsamen Ziele entgegengeführt Vorgetragen in der General-Versammlung des Kunstvereins für
werden; wenn sie sich dem gemeinsamen Stamme, der eigentlich die Rheinlande und Westphalen 1831. Morgenblatt für gebildete
monumentalen Kunst, wiederum anreihen; wenn vor Allem die Leser/Kunstblatt Vol. XII. (1831) No. 82. 325–328. folytatása:
Architektur wiederum eine selbständig lebenvolle Gestalt gewinnt, Nr.83.–[329]–336., vége: No. 85. 340. Kiemeli: Karge, 11.
so haben wir von dem, was in unsern Tagen begonnen, das 30 „So entstand denn aus ihr die dritte Richtung, die unsrer
Höchste zu erwarten. Möge man die Bedeutung der Architektur, gegenwärtigen Zeit, welche, ohne den Anspruch auf die höhere
die seit Jahrhunderten fast vergessen ist, wiederum erkennen, und Bedeutung aufzugeben, von der Ansicht ausgieng, daß sowohl das
möge die Architektur selbst sich aufmachen, der Zeit wiederum Ideal als auch das Bedeutsame der Kunst verderblich sey, daß
voranzuschreiten!” Kugler, 860. Kiemeli: Karge, 7. sie vor Allem unbefangen von allen einseitigen Ansprüchen seyn
26 Így feloldotta azt az ellentmondást is, hogy a tudottan francia müsse. Diese freie Kunstübung hat alle Verdienste der frühern
eredetű gótikát miért tartotta germán művészetnek. Karge, 8. Richtungen sich anzueignen gestrebt: Studium der Antike und
27 Schnaase, Karl: Geschichte der bildenden Künste. Buddeus, der Natur, Streben nach Schönheit und nach der Bedeutung des
Düsseldorf 1843. Inhalts, Heiterkeit und Ernst, alles ist gefordert und gestattet.”
28 „So umgaben mich denn bei dem Erscheinen Ihres Schnaase, Ueber die Richtung der Malerei unserer Zeit, 325.
Buches schon die ziemlich angewachsenen Hefte vollendeter Kiemeli: Karge 12.
Abschnitte und weiterer Vorarbeiten. Dennoch war mein erster 31 Vom Nutzen und Nachtheil der Historie für das Leben. In:
Gedanke, meinen Plan aufzugeben, der zweite reifte aber den Nietzsche, Friedrich: Unzeitgemässe Betrachtungen. Zweites
entgegengesetzten Entschluss. Ich fand, dass unsere Arbeiten sich Stück. E. W. Fritzsch, Lipcse 1874.
nicht im Wege stehen, dass sie vielmehr Verschiedenes gewähren, 32 Nietzsche, Friedrich: A történelem hasznáról és káráról.
sogar in gewissem Sinne sich ergänzen.” Schnaase, VIII–IX. Akadémiai, Budapest 1989. 37–38.

Architectura Hungariae17 (2018) 1 · 11