Page 10 - AH_vol17_no1_pp8-17_NemethMarotzy

Szerinte káros, ha szakértői, akadémiai testületek művészek, ha foglalkoztak is ilyen kérdésekkel, en-
joga az ítélés – mint például Franciaországban –, mert nek hatása műveik létrejöttében nehezen megfogha-
az rabbá teszi a művészetet, megváltoztathatatlan ke- tó. Azonban úgy véljük, hogy a klasszicizmusban
retek közé szorítja. A rossz gyakorlat kialakulását is elkezdődött folyamat, a generációkon átívelő tudás
leírta: azok akik megrettentek a döntés felelősségétől tudományos rendszerbe foglalása a historizmus korá-
át akarták adni a megítélés jogát, szakértők után ku- ban érte el az első csúcspontját. A történelemfilozófia
tattak, és akiket találtak, azok nem mindig voltak elég értelemkeresése, a tudományos művészettörténet
jók. Ez a hajsza szerinte sokszor káros tekintélytisz- megszületése, a stílustörténet kezdete és a nemzeti
teletet okozott, ezért nem megfelelő módszer az ítélet stílusok felismerése vagy megalkotása a tudományos
meghozatalára. 70 eredmények segítségével olyan korszellem jelenlétére
Az itt bemutatott gondolatokkal arra kívántunk utalnak, amely a polgárosodással, a szabad piaci ver-
rávilágítani, hogy a historizmus történelemfelfogá- sennyel, így a pályázatokkal is összefügg, és esszen-
sának megértése hogyan visz közelebb a művésze- ciálisan jellemzi a historizmus korát.
ti-építészeti alkotások megértéséhez. Talán közelebb,
mint bármelyik másik korszak művészetéhez. Ugyan
a történelemfilozófia nincs feltétlenül közvetlen ösz- A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támo-
szefüggésben a művészi alkotás folyamatával, és a gatásával készült.

70 Semper, Tudomány, ipar és művészet, 69–70.

BIBLIOGRÁFIA

Gnehm, Micheal: »Kritik gegenwärtiger Zustände« als Urspungkritik – zum dritten Band des Stil. In: Nerdinger,
Winfried – Oechslin, Werner (eds.): Gottfried Semper (1803–1879). Prestel, München 2003.
Hegel, G. W. F.: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai III. A szellem
filozófiája. (Ford.: Szemere Samu) Akadémiai, Budapest 1981.
Hegel, Georg W. F.: Előadások a művészet filozófiájáról. (Ford.: Zoltai Dénes) Budapest, Atlantisz 2004.
Hegel, G. W. F.: Esztétika. (Ford.: Tandori Dezső) Gondolat, Budapest 1979.
Karge, Henrik: Projecting the future in German art historiography of the nineteenth century: Franz Kugler, Karl Schnaase,
and Gottfried Semper. Journal of Art Historiography Vol. V. (2013) No. 9. (Publikálva: ArtHist.net, 2013. dec. 3.) < https://
arthistoriography.files.wordpress.com/2013/12/karge.pdf>
[megtekintve: 2018. január 14.]
Kruft, Hanno-Walter: Geschichte der Architekturtheorie: Von der Antike bis zur Gegenwart. C.H.Beck, München 2013.
Kugler, Franz: Handbuch der Kunstgeschichte. Verlag Ebner & Seubert, Stuttgart 1842.

Marosi Ernő: Az interpretáció problémái a középkori művészet történetében – fogalmi
apparátus és kvalitások. Ars Hungarica XIII. évf. (1985) 1. sz. 31-52.
Miklós Tamás: Hideg Démon. Kalligram, Pozsony, 2011.
Moland, Lydia L.: Hegel on Political Identity: Patriotism, Nationality, Cosmopolitanism.
Northwestern University Press, Evanston IL., 2011.
Németh Lajos: A mű történeti modelljei. In: Szalay Károly (szerk.): Minerva baglya. Magvető, Budapest 1973. 27-49.
Nietzsche, Friedrich: A történelem hasznáról és káráról. Akadémiai, Budapest 1989.

Schnaase, Karl: Archäologischer Rückblick aus das Jahr 1857. Deutsches Kunstblatt
[Stuttgart] IX. évf. (1858) május 144–148. és június 170–175.

16 · Architectura Hungariae 17 (2018) 1