Page 4 - AH_vol17_no1_pp8-17_NemethMarotzy

Hegel az előadásokban többször visszatért rá, hogy Műveiket első sorban az 1830-as évekbeli romantikus
mi a művészi alkotás, mi a művészet tárgya: a művé- források, az akkori intellektuális közeg befolyásolta,
szet a közvetlen világ és a tiszta gondolati világ kö- amelynek Hegel már csak posztumusz alakja volt.
19
zött áll, a gondolatra utal, ennek kimondása a legfőbb Mégis, több pontban összevethetőek ezek a művé-
rendeltetése a vallással és a filozófiával együtt, így szettörténetet később alapjaiban meghatározó tézi-
14
mi ezt úgy értjük, hogy ha ennek a kritériumnak meg- sek, mert ugyanarról a problémáról gondolkodnak
felelnek a modern alkotások, azok a művészet körébe másként: e tanulmányhoz egy aspektust emelünk ki
fognak tartozni, így annak nincs vége. Ezt erősíti meg ezek közül, a számukra kortárs és a jövőbeli művészet
az a szöveghely is, amely szerint Hegel korában az szerepéről alkotott véleményüket.
20
igény is megváltozott a művészet tartalmát illetően, A közös kiindulópont tehát az volt, hogy a művé-
szabadabb lett a viszony a műalkotásokhoz: szet egy nagyobb – leginkább szellemtörténeti – na-
„…fokozott mértékben [vált] szükségletünkké a műal- rratívába illeszthető fejlődéstörténet és nem zsenik
kotásokra való reflektálás. […] A műalkotás ítéle- életrajza, ahogy a Vasari-féle hagyomány addig tartot-
talkotásra késztet bennünket; a mű tartalmát és azt, ta. Időrendi sorrendben Kugler kezdte el kialakítani a
hogy az ábrázolás a tartalomnak megfelelő-e, gon- művészettörténet egyik lehetséges elbeszélésmódját.
dolati ellenőrzésnek vetjük alá. Ebben a tekintetben 1842-ben jelent meg kézikönyve, amely lexikonsze-
21
a művészet tudománya számunkra sokkal inkább rűen veszi sorba a művészeti emlékeket és az ehhez
szükséglet, mint volt a régebbi korokban. Becsüljük és kapcsolt művészeket. A bevezetésben nem csak azt
magunkénak valljuk a művészetet, de nem tekintjük a mondta ki, hogy a művészettörténet fiatal, felfede-
legvégső dolognak, hanem elgondolkodunk róla. Ez a zetlen tudományterület, de azt is felvetette, hogy ne-
gondolkozás nem arra irányul, hogy újra életre keltse héz olyan földrajzilag értelmezett hálózatot rajzolni,
a művészetet, mindössze arra, hogy a művészet telje- amelyben minden egymástól elválasztani szükséges
sítményét megismerje.”. terület pontos határokkal szerepel. Kugler fő ren-
22
15
Ez az új, alapvetően történelmi eredetű, művé- dező elve tehát inkább területi és nemzeti, és bár a
szettörténeti pozícionálása a kortárs művészetnek kötet alaposan bemutat minden művet, amelyet fon-
azonban még nem jelenti, hogy itt kezdődött a mű- tosnak tart a nemzeti stílustörténetek megalkotásá-
vészettörténet tudomány, de természetesen nem is hoz – mert a lényeg ez volt – de egy köteten belül
23
független tőle. Ugyanis a művészettörténet tudo- eljutott a kortárs művészetig is; sőt javaslatot tett a
16
mány két atyja nem mondhatni kifejezetten Hegel- jövő ideális művészetének milyenségére is. Ezt pe-
tanítványnak, de ott voltak ezeken az előadásokon dig azért tehette meg, mert Kugler szerint a – saját
– tehát nem a szerkesztett Esztétika hatott gondolko- – kortárs művészete a konklúziója volt az addig leír-
dásukra első sorban –, ők Franz T. Kugler és Karl taknak; a művészet a 15. századtól számított fejlődés
17
Schnaase. Nem csak Hegel elveitől, de az egy- eredménye. Mégpedig három idea szempontjából:
18
máséitól is sokban különböznek megállapításaik.

14 „A művészet legfőbb rendeltetése az, hogy képes legyen a
gondolat kimondására, együtt a vallással és a filozófiával; mint a 19 Karge, 5.
vallás és a filozófia, úgy a művészet is az isteni, a legfőbb szellemi 20 Bár nem ebből a szempontból, de Kugler, Schnaase és a
kívánalmaknak kimondásának és tudatosításának egyik módja. A tanulmányban később hangsúlyosan megjelenő Semper, rajtuk
népek a művészetben legmagasabb rendű képzeteiket összegezték; kívül Violett-le-Duc és Mertens összehasonlítása már Ernst
gyakran a művészet az egyetlen kulcs valamely nép vallásának Gombrichnál is felmerült, amelyre Marosi Ernő is felhívta a
megismeréséhez. Közbülső láncszem egyfelől a tiszta gondolat, figyelmet: Marosi Ernő: Az interpretáció problémái a középkori
az érzékfeletti világ, másfelől a közvetlenség, a jelenvaló érzés művészet történetében – fogalmi apparátus és kvalitások. Ars
között; míg a gondolkodás ezt az érzéki régiót úgy mutatja be, Hungarica XIII. évf. (1985) 1. sz. 31. (3., 4. lábjegyzet)
mint valami túlsó világot. A művészet a két végletet kibékíti 21 Kugler, Franz: Handbuch der Kunstgeschichte. Verlag Ebner
egymással; összekötő láncszem fogalom és természet között. E & Seubert, Stuttgart 1842. Kiemeli: Karge, 7.
meghatározásban osztozik vallással és filozófiával; ám sajátos 22 „das Ganze unsrer Wissenschaft ist noch gar jung, es ist
vonása, hogy még a magasabbrendűt is érzéki módon ábrázolja, ein Reich, mit dessen Eroberung wir noch eben erst beschäftigt
és így közelebb hozza az érző természethez.” Hegel, Előadások a sind, […] da ist es schwer, oft fast unausführbar, ein behagliches
művészet filozófiájáról, 56–57. geographisches Netz darüber zu legen und Provinzen, Bezirke,
15 Hegel, Előadások a művészet filozófiájáról, 58. Kreise und Weichbilder mit saubern Farbenlinien von einander
16 Karge, 4. zu sondern.” Kugler, X. Kiemeli: Karge, 7.
17 Német műtörténész, történetíró és költő; 23 Ennek hegeli megfelelőjéről bővebben az „Art and National
Stettin 1808. január 19. – Berlin 1858. március 18. Understanding” c. fejezetben ír Lydia L. Moland. Uő: Hegel on
18 Német jogász és művészettörténész; Gdańsk 1798. Political Identity: Patriotism, Nationality, Cosmopolitanism.
szeptember 7. – Wiesbaden 1875. május 20. Evanston, IL., Northwestern University Press 2011. 127–131.

10 · Architectura Hungariae 17 (2018) 1