Page 2 - AH_vol17_no1_pp8-17_NemethMarotzy

A historizmus tulajdonsága, megkülönböztető hogy a tapasztalati úton leírt történelem egyáltalán
sajátossága, hogy tudatosan kutatja a történelmet, a nem bizonyítja a történelem értelmét – és a 19. szá-
2
formák eredetét kikutatva megértettnek véli annak lo- zad végére nézőpontokká, majd történetekké bom-
gikáját, amelyet így tovább használhat és fejleszthet. lott. A 18. század elején nem csak a történelem ala-
A választott stílus és forma részben már korábbról is kult tudománnyá, de a művészettörténet is kivált az
ismerős volt, azonban a 19. század közepétől megje- eredetének tekinthető hagyományból. Ez a tradíció
lenő új anyagokra, módszerekre és épülettípusokra si- pedig a művészzsenik élettörténetének elbeszélé-
mult. Párhuzamosságok és választások jelentek meg: se, amelyből a tudomány fejlődéstörténetté alakult.
több múltbéli korszak ismerete azok használatával A művészettörténet a német romantikában majd-
is járt, és a saját tartalmat egy olyan formába öntöt- hogynem egy időben született a történelemfilozófi-
ték, amelyet kiragadtak, amellyel kifejeztek valamit ával. Hegel nem csak történelemfilozófiát alkotott,
és amely sokaknak ismerős lehetett, a közönség ez- hanem alapvetően az egész szellemtörténetet egy
zel dekódolni tudta, hogy az épület milyen eszméket rendszerbe foglalta, amelynek értelmet keresett.
akart kifejezni. Ebbe a struktúrába illeszkedtek az esztétikáról al-
Ennek a történelem-használó tulajdonságnak két kotott gondolatai is, amelyeket előadásai nyomán
olyan aspektusát fejtjük ki, amelyek összefonódnak, ismerünk: 1818 és 1823 között több alkalommal,
és amelyek a historizmus építészetének értelmezésé- majd 1826 és 1828–29-ben tartotta őket a berlini
hez filozófiai és művészettörténet-tudományi szem- egyetemen egy kicsi, de annál fogékonyabb közön-
3
pontjából közelítenek. Természetesen a korszakkal ségnek. Az előadások anyagát nem Hegel jelentette
1
foglalkozó művészettörténet-írásban nem generálisan meg, így a művészetfilozófiáról alkotott elképzeléseit
új aspektus a 19. század eleji szellemtörténet vizsgá- nem tekinthetjük lezárt rendszernek; azonban a 19. szá-
lata, amely hatással volt a 19. század közepén-végén zad második felében a nyomtatott változatban közölt he-
kialakult historizáló művészetre. Azonban az építé- geli és neki tulajdonított tézisek élénken éltek tovább. 4
szetre gyakorolt esetleges hatását nem szokás egyér-
telműen a szellemtörténetbe ágyazni, mivel a közvet-
len kapcsolat nem mutatható ki, így többnyire csak 2 „Az értelmes történelem filozófiáját – mert képtelenségnek
a korszak jellemzésében lehet találkozni vele. Mégis tudta – Schelling meg nem komponálhatta, de ... úgy látszik, le
úgy véljük, hogy a művészettörténet tudománnyá sem mondhatott róla. Kínlódása a megoldhatatlan feladattal
a történelem értelemnélküliségéről való kiábrándító tudás és a
fejlődésében nagy szerepet játszó, kortárs művészeti szabadság eszméjének együttes megőrzésére tett – a többiekénél
életet is meghatározó elméletek összekötése az építé- is rosszabb intellektuális lelkiismeretű – átmeneti kísérlet.
szetben megfigyelhető jelenségek megértéséhez való- Hogy ne azt lássuk, ami egyébként szemünk elé tárul, Rousseau
kénytelen „félretenni a tényeket”, Fichte válogatna közöttük,
di segítséget nyújt. Kant „kedvetlenül elfordítaná tekintetét”, Hegel egyenesen
A történelem tudománya abban a formában, lecseréli valóságos szemét az „ész szemére”, Schellingnek pedig
ahogy ma ismerjük, a felvilágosodás idején – a fran- egyszerűen be kell hunynia egy pillanatra a magáét. Herder, Kant,
cia forradalom előtt, a 18. század végén – kezdett Hegel és Schelling ötletei a cselekvők szándékától függetlenül és
tudtán kívül célirányosan működő csalafinta belső történelmi
tudományos diszciplínává válni. Azonban hamaro- erőkről – ... – olyan kényszerű segédhipotézisek, trükkök, melyek
san megváltozott a szerepe és a jelentősége, amelyet nélkül e rendszerek egy pillanatig sem állhattak volna meg.”
az is jelez, hogy ma a 19. század közepén kezdődő Miklós, Tamás: Előszó. In: Uő: Hideg Démon. Kalligram,
stíluskorszakokat átfogó gyűjtőnévvel historizmus- Pozsony 2011. 44.
3 Universität zu Berlin 1828-tól Friedrich-Wilhelms-Universität
nak hívjuk. A tudománnyá alakulás első lépcsőfoka 4 Ezek közül is elsősorban Heinrich Hotho saját jegyzeteiből
az volt, hogy a történetmesélés művészi hagyomá- szerkesztett „Vorlesungen über die Ästhetik” című, először 1835-
nyától, majd az üdvtörténettől is elvált a történelem. ben, majd kissé átdolgozva 1842-ben kiadott könyvből ismerte és
eredeti hegelinek tekintette a világ egészen a kilencvenes évekig,
Az emberiség történetének egységes, fejlődő törté- amikor több hallgatói kéziratos jegyzet kezdett megjelenni, és
nelem-ideája azonban megbukott – bár Georg W. F. világossá vált, hogy Hotho a bevezetőben tett utalása „Kezdettől
Hegel megkísérelt olyan történelemfilozófiát írni, fogva arra törekedtem, hogy a meglévő előadásokat az átdolgozás
amely megpróbálta feloldani azt az ellentmondást, során egységes könyvvé tegyem, és belső összefüggéssel ruházzam
fel őket.” milyen mértékű változtatásokkal járt, és mennyi az addig
hegelinek elismert rendszerből tanítványa munkája. Mint kiderült
meglehetősen sok. A legfontosabb változtatás az előadásokban
1 Karge, Henrik: Projecting the future in German art megtalálható spekulatív elmélet és az egyedi műalkotás-elemzések
historiography of the nineteenth century: Kugler, Franz, Schnaase, közti egyensúly teljes felborulása. Hotho az előadásokon készített
Karl, and Gottfried Semper. Journal of Art Historiography Vol. jegyzeteihez írt széljegyzeteiből az derül ki, hogy ez szándékos
V. (2013) No. 9. (Publikálva: ArtHist.net 2013. dec. 3.) <https:// volt, megjegyzései „pedagógiai zavarról” és „kétségbeesésről”
arthistoriography.files.wordpress.com/2013/12/karge.pdf> szólnak, amikor az elmélet és a példák összekötésének programja
[megtekintve: 2018. január 14.] Hegelnél kudarcot vall (Gethmann-Siefert, Annamarie: Ästhetik

08 · Architectura Hungariae 17 (2018) 1