Page 7 - AH_vol17_no1_pp19-31_Kovacs

A fenti időszakban tehát számos közel-keleti Azzal a céllal tette mindezt, hogy megkülönböztesse
egyetemes építészeti emlék került Nyugat-Európába az oszmán-török művészeti örökséget a perzsa és isz-
– kezdetben ellenőrizetlenül és az oszmán vezetés ré- lám művészet halmazából, egyúttal védje az értéket
széről sok esetben érdektelenül. képviselő elemeket elsősorban a korra jellemző kül-
Az oszmán-török művészet célzott, intézményesí- földre szállítástól. 1881-ben szintén Oszmán Hamdi
tett, és törvénnyel szabályozott kutatása és védelme a Bej közreműködésével nyílik meg, egyúttal ő vezette
19. században kezdődött. A padisah 1869. február 13- a konstantinápolyi Régészeti Múzeumot, két évre rá
án adta ki az úgynevezett Asar-ı Atika Nizamnamesi-t pedig a Szépművészeti Akadémiát (Sanayi-i Nefise
(Régi Alkotások Szabályzata) a neves jogász, egy- Mektebi – Szanaji Nefisze Mektebi). Mindezen
19
ben művész Oszmán Hamdi Bej koncepciója gesztus az oszmán-török építészképzés fontos újító
17
alapján, mely első alkalommal köti engedélyhez a lépése volt, egyszersmind a klasszikus oszmán épí-
birodalom területén dolgozó régészek munkáját, egy- tész-szerveződés vége. 20
úttal tiltja az előkerült értékek külföldre szállítását. 18

19 Különféle művészeti ágakat egyesítő Szépművészeti
Még egy érdekesség megfigyelhető a kelet „orientalizálásában”, Egyetem 1883-ban kezdte meg működését a Boszporusz európai
nemzeti építészetének keresésében – II. Abdülhamid korabeli partjainál. Az intézményben nem csupán építész, de különböző
építészet nem csupán formakincsében, hanem jóval inkább művészeti ágak restaurálása, illetve régészet is része az oktatási
térstruktúrájában idézte a „keletet” és alkotott „nemzetit”. Az programnak. Neve számos alkalommal változott, 1928-tól,
ázsiai, ezáltal alapvetően az iszlám által meghódított építészetre Atatürk nyelvreformáló politikájának megfelelően a korábbi arab
jellemző volt a kisebb épületegységek csoportos használata, és perzsa elemekben bővelkedő oszmánli nyelvű intézménynév
kertépítészeti elemekkel való összekötése, sok esetben zárt fallal „törökösítve” lett Güzel Sanatlar Akademisi-re (Güzel Szanatlar
körülvéve. Mindez a Távol-Kelet építészeti kultúrájában éppúgy Akademiszi – Szépművészetek Akadémiája). Később Szinán
megtalálható (lásd pekingi Tiltott Város), mint Belső-Ázsia, vagy mester nevét felvéve Mimar Sinan Üniversitesi (Mimár
Közel-Kelet épületeiben. Maga a klasszikus, évszázadokon át Szinán Egyetem), és Mimar Sinan Güzel Sanatlar Üniversitesi
használt konstantinápolyi szultáni palota, a Topkapi Szeráj is több (Mimár Szinán Szépművészeti Egyetem) lett – jelenleg is ezen
kisebb épület együttese, mely kertekre, udvarokra hierarchikusan néven üzeme, és a törökországi építészképzés legjelentősebb
osztott egységekből épül fel. Azonban a későoszmán uralkodók intézményei közt főként az építészet művészi ágának képzését
az európai mintát átvéve egy nagy épülettömbbe igyekeztek helyezi előtérbe. Az egyetem szellemiségének mindig is fontos
sűríteni rezidenciájukat– a Dolmabahcse Szeráj is így működik. szempontja volt az európai kapcsolatok képviselete. Számos,
II. Abdülhamid azonban visszatért a korábbi pavilonos főként német és osztrák területről érkező oktatója volt – mely
elrendezéshez, mely ún. „köskök” (kioszkok) együttesét folyamat a II. világháború során semlegességi politikára törekvő
eredményezte. Az épületegyüttes egyik leghíresebb tere a Sale Törökországban menedéket lelő német építészek iskolateremtő
Kösk, melyben II. Vilmos német császár is megszállt. Így tehát munkásságán is megnyilvánult, így a nyugati tudást az anatóliai
míg hazánk romantikus építészete sok esetben az orientalizmus vernakuláris építészeti tudással ötvöző második nemzeti
és a nemzeti gondolatok mentén keleti formakincsek használatát építészeti mozgalom generációjának kinevelésében kulcsszerepet
alkalmazta – Semper hasonlatát véve mintegy függönyként, addig játszott. Tanított itt többek közt Hans Poelzig (1869-1936), Ernst
az ún. „kelet” ugyanebben az időszakban, az uralkodói hatalmi Egli (1893-1974 és Bruno Taut (1886-1938). Számunkra érdekes,
reprezentáció egyik eszközeként szintén ezen gondolatok mentén hogy 1937-től kezdve a magyar származású Franz Hillinger is az
vezérelve, de sok esetben távoli, „nyugati” orientalizmushoz nyúlt intézményben tanított. Hillinger Nagyváradon született, melyet az
a formakincs tekintetében. Azonban nem csak formakincsében iskola által kiadott archív iratok gyűjteményében szereplő, 1937.
orientalizált és igyekezett nemzetit létrehozni, hanem téri november 17-én kelt, 15975. sorszámú török nyelvű, magyar
világában is. nyelvre is lefordított szerződés is rögzít – hibásan, ugyanis az
17 Oszmán Hamdi Bej (1842-1910) a későoszmán birodalom írásban „Nagynavad” szerepel. (Ld. Ataman, Demir: Arşivdeki
polihisztora, jogász, festő, régész – gondolkodó. Számos tekin- belgeler ışığında Güzel Sanatlar Akademisi’nde yabancı hocalar.
tetben pionírnak számított, életét az oszmán-török kultúra szol- [A Szépművészeti Akadémia külföldi oktatói az archív iratok
gálatába állítva több szempontból. Édesapja görög származású fényében.] Mimar Sinan Szépművészeti Egyetem, Isztambul
nagyvezíri rangban szolgáló államférfi volt. Tanulmányait mind 2008. 291.) Budapesti tanulmányait követően 1919-22 közt a
Konstantinápolyban, mind pedig Párizsban végezte, ahol francia berlini bécsi Technische Hochschule tanulójaként Bruno Taut
romantikus-orientalista művészek (Jean-Léon Gérȏme, Gustave tanítványává és munkatársává válva követte őt Törökországba,
Boulanger) munkáival került kapcsoaltba. Mind jogászként, ahol a Bauhaus-szellemiség oktatásában fontos szerepet játszott.
mind pedig múzeumalapítóként eltökélt szándéka volt az oszmán 20 Korábban ugyanis az államszervezetet működtető, palotaeli-
épített és tárgyi örökség védelmének, bemutatásának. Régészként tet is alkotó aszkeri rétegből kerültek ki az építészek – sok eset-
a Nemrut-hegyen végzett kutatást, publikált, illetve 1891-től ala- ben devsirme, vagyis gyermekadó során a birodalom központjába
pítója volt a konstantinápolyi Régészeti Múzeumnak. Fontosnak kerülő janicsárok közül, így természetes, hogy mind hadászati,
tartotta a különböző művészeti és mérnöki ágak oktatását – a mind birodalmi-adminisztratív képzést és feladatot is elláttak. A
konstantinápolyi Szépművészeti Akadémia (Sanayi-i Nefise birodalmi központban, a Topkapi Szerájban számos iparművésze-
Mektebi) alapítójaként. Művészként egyik legismertebb festmé- ti műhely működött, melyek egy része volt az építészek műhelye.
nye a Teknősoktató (1906). Az bizonyos, hogy a birodalmi építészek foglalkoztatásának és
18 Ahunbay, Zeynep: Tarihi Çevre Koruma ve Restorasyon. képzésének szervezete II. Bajezid (1447-1512) idejében már mű-
[Történeti környezet védelme és restaurálás.] Yem, Isztambul ködött, és mintegy 350 éven keresztül lényegében változatlanul
2014. 196.; Umar, Bilge: Eski Eserler Hukuku. [Régi Művek fennmaradt. A szervezet neve Hassa Mimarlar Ocağı (Hassza
Jogszabályozása.] Ege Egyetem Jogi Kara, Izmir, 1981. 56. Mimarlar Odzsagi, vagyis Uralkodói Építészek Háza), központja

Architectura Hungariae17 (2018) 1 · 25