Page 6 - AH_vol17_no1_pp19-31_Kovacs

Az imahely, vagyis mecset, vagy dzsámi amellett Ez a „kelet-kép”, az orientalizmus nem abszolút
14
hogy szakrális központ, funkciója összetett: szakrális, értékű, hanem sajátosan nyugati alkotás – vagyis,
15
közéleti szerepén kívül az uralkodói hatalom legiti- ahogy a nyugat látja, illetve elképzeli a valóságban
málója és propagandájának eszköze. Mindezek mel- heterogén, és épp ezért egy fogalommal leírhatatlan
lett az imahely terében megpihenő, udvarán beszél- „keletet” a kategorizálást zászlajára tűző pozitivista
16
gető emberekkel találkozhatunk, gyakori, hogy az ott időszak.
megforduló hivatalnokok jogi tanácsokat osztanak, a
nagy tekintélyű hodzsák korán recitálására tanítják a
fiatalokat.
Az épületegyüttes egy része a szinte önműködő
gazdasági egység bevételét hivatott szolgálni, ezt a
csoportot sok esetben fürdők, üzlethelységek, kara-
vánszerájok alkották. Emellett sok esetben malmok, 14 Said, Edward W.: Orientalizmus. Európa Kiadó, Budapest
és termőföld alkotta az épületegyüttes gazdasági 2000. 11-12., 15.
15 Tehát paradox módon ez a fajta szembeállítás szintén
alapját. Az épületegyüttes másik része a szociális és „nyugati” találmány - mint ahogy a „kelet” fogalma és az annak
vallási funkció ellátására volt hivatott, idetartoztak az ellentéteként feltételezett „nyugat” is, és egy adott korszak – a
imahelyek, sírhelyek, nyilvános konyhák (imaret), is- kategorizáló 19. század történetírásának terméke.
16 Érdekes jelenség, hogy a késő-oszmán birodalomra is jellem-
kolák, kutak és kútházak. ző volt az „orientalizáció”. Habár az Oszmán Birodalom életében
A vakufok rendszerében nem csupán az új épü- egészen kezdeti korszakától kezdve jelen van a „Nyugat”, hiszen
letek emelése, hanem annak fenntartása, és szükség maga a birodalom az egykori hellén és bizánci kultúra territóriu-
szerint kisebb javítási és nagyobb helyreállítási mun- mán született. Folyamatosan megfordultak itt velencei és genovai
kereskedők. A Konstantinápolyt elfoglaló II. Mehmed (1432-
kák is benne foglaltattak. A vakufok sok esetben sa- 1481) szultán udvarában festett Gentile Bellini, a többek közt
ját építésszel rendelkeztek, akiknek célja az épületek latinul is beszélő uralkodó Leonardo Da Vincit is megbízta egy,
karbantartása. az Aranyszarv-öböl fölé magasodó híd megalkotásával. Mindez
nem változott a késő-oszmán birodalom esetében sem. Az utol-
Mindezen intézményrendszer az Oszmán só szultánok reprezentációs igénye számos, nyugat felől érkező
Birodalom mintegy hat évszázados fennállása során hatást alkalmazott a birodalomban, így a fotográfiát, vagy épp a
fennmaradt, egyúttal a köztársaság kikiáltásával mi- nyugati építészeti divatot. Adülmedzsid (1823-1862) szultán bíz-
nisztériumi rendszerbe való illesztésével a szekuláris ta meg az örmény Balyan családot roppant méretű új palotája, a
Dolmabahcse Szeráj építésével, mely a korszak historista európai
államszervezet részeként intézményi folytonosságot divatját követte – hatalmas vagyonokat felemésztve a Boszporusz
biztosított a 19-20. század fordulójában kialakuló cél- egyik feltöltött partszakaszán. Így tehát a 19. század oszmán elit-
zott és szervezett műemlékvédelem kezdeteihez. je a nyugati historizmus építészeti divatját igyekezett követni.
1876-ban lépett trónra II. Abdülhamid (1842-1918) szultán, aki
sokak szerint az egyik utolsó teljhatalmú padisah volt – utódai
már az első világháborút megelőző és alatti zűrzavaros időszak
A SZERVEZETT MŰEMLÉKVÉDELEM alatt többnyire az események bábjaként igyekeztek túlélni. II.
KEZDETEI – OSZMÁN HAMDI BEJ Abdülhamid számos ellentmondásos tette ellenére nagyszabású
infrastrukturális fejlesztésbe kezdett – megálmodott egy alagutat,
mely a Boszporusz vizében futva összekötné Európát Ázsiával
A 19.-20. század fordulóján a világkiállítások, il- (a projekt az elmúlt években öltött testet az első interkontinen-
letve a művészettörténet paradigmaalkotó személyisé- tális metróvonal képében), távíróhálózatot hozott létre Köstence
gei, Winckelmann, Riegl vagy épp Strzygowski nyo- (Conştanţa) és Konstantinápoly közt, illetve a Közel-Kelet felé
futó vasútvonal megalkotását is támogatta. Habár kései uralko-
mán az oszmán fennhatóság alatt álló kelet művészete dásának időszaka, és a korábbi, alkotmányos irányba forduló fo-
iránt fokozódó érdeklődés mutatkozott. Mindezen lyamatokat meggátló tevékenysége számos esetben vita tárgyát
érdeklődés táptalajává vált az európai romantikus képezi, ezen nagyívű infrastrukturális fejlesztések során célja a
birodalom megkopott nagyságának felélesztése. Mindezt építé-
orientalizmusnak. A Napóleoni-korszaktól kezdődő szeti megrendelésében is igyekezett kifejezni, így az általa vá-
folyamatos keleti hadjáratok során Európába áramló lasztott, jobban védhető, szinte „erődítményszerű” Csillag-palota,
keleti termékek okozta kíváncsiság – mely az ener- vagyis Yıldız Szerájon végzett építkezéseivel szintén „orientalis-
válódó Oszmán Birodalom által uralt területen egyre ta” és „nemzeti” jegyeket igyekezett elvonultatni. Ehhez érdekes
módon olyan terület építészeti formajegyeit használta fel, mely
inkább befolyást szerző brit, francia és német kato- sosem volt az Oszmán Birodalom része – méghozzá a dél-ibériai
nai és kereskedelmi kapcsolatok (lásd. Berlin-Bagdad Alhambrát. Az épület ugyanis az oszmánoktól független ibériai
vasútvonal építése) következtében tömegesen nyugat- muszlim, alapvetően berber és arab kultúrájú emírség építménye,
ra kerülő keleti tárgyak nyugata kerülésében tetőzött mely a birodalomalapító I. Oszmán születése előtt kezdtek el épí-
teni a terület uralkodói – II. Abdülhamid számára mégis fontos
és okozta a századfordulóra kialakult keleti divatot. előkép volt ez a paradox módon tőlük nyugatra, távol található
„keleti birodalom” formakincse, mely a saját nemzeti nagyságu-
kat volt hivatott kifejezni.

24 · Architectura Hungariae 17 (2018) 1