Page 9 - AH_vol17_no1_pp19-31_Kovacs
P. 9

rendszeres előadásokat és művészettörténeti képzé-   Az Oszmán Hamdi Bej által szorgalmazott ere-
            seket tartanak, megnyílnak az első török művészet-  deti törvény számos módosítással ugyan, de 1950-es
            történeti témájú kiállítások („A török művészet ötven   évekig fennállt. A kora-köztársaság időszakában pe-
            éve”, Dolmabahçe Palota, 1937), megjelennek az    dig folyamatosan alakult a törvényt segítő intézményi
            első publikált folyóiratok (Güzel Sanatlar 1940-44).    háttér is, ugyanis a Nemzeti Oktatási Minisztérium
                                                          24
            Ezekre a termékeny évtizedekre kerül rá mintegy ko-  (Milli Eğitim Bakanlığı, Milli Ejitim Bakanliji) ke-
            ronaként az első Török Művészettörténet Nemzetközi   retén belül létrejött a Műemlékek Felső Bizottsága
            Konferenciája, melyet Ankarában rendeztek meg     (Anıtlar Yüksek Kurulu, Anitlar Jükszek Kurulu). A
            1959-ben. 25                                      korábbi törvény minden művészeti elemre érvényes
                                                              volt, azonban 1973. évben megszületett a kifejezetten
                                                              építészeti műemlékek szabályozására vonatkozó Eski
            vezetői  szinten, vagy államformájában, hanem  a mindennapi   Eserler Kanunu (Eszki Eszerler Kánunu), amely ka-
            élet legapróbb részleteiben gyökeresen megváltozott. Az oszmán   tegorizálta az emlékeket régészeti lelőhelyre, történe-
            uralkodóház trónfosztásával, az utolsó padişah, VI. Mehmed
            Vahdettin Szultán lemondatásával nem csupán a parlamentális   ti és természeti tájra és épületekre. Ennek értelmében
            alapokon nyugvó köztársaság kikiáltása történt meg. Kezdetét   az 1973-80 évek közt mintegy 100 települési szintű
            vette egy nagyszabású reformfolyamat, mely a korábbi, heterogén   történeti táj (kentsel sit – kentszel szit), 417 terület
            oszmán társadalom helyett egy világi, nemzetében egységes   (sit alanı – szit alani), 3447 műemléki épület (anıt-
            Török Köztársaság létrehozását tűzte ki feladatul. A nemzetalkotó
            törekvések mellett azonban sokkal fontosabb, hogy a korábbi   sal yapı – anitszal yapi) és 6815 ún. civil építészeti
            szigorú tagozódás helyett a cél társadalmi egyenlőség, ennek   példa (sivil mimarlık örneği – szivil mimarlik örneji)
            eszköze pedig az oktatás és népnevelés, melynek következtében   került regisztrálásra.  Mintegy 10 éves lemaradással
                                                                                26
            a társadalom minden tagja felveheti a versenyt nyugati társaival.
            Az élet minden területére kiterjedő, pár év alatt végbement   ugyan, de nemzetközi szintű szabályozási modellt al-
            reformok következtében az állam a régi, felsőbb körökben   kalmazott az 1983. évi 2863. számú törvény, mely az
            elérhető privilégiumok, úgy mint írás, olvasás, ezáltal művelődés   UNESCO irányelveivel összhangban a műemlék fo-
            kiváltságát ezúttal minden török ember számára elérhetővé   galom helyett a mozgatható/ movable / taşınır (tasinir)
            kívánta tenni. E célból 1932. február 19-én a kormányzó párt 14
            nagyvárosban (Afyon, Ankara, Aydın, Bolu, Bursa, Çanakkale,   és a nem mozdítható / immovable / taşınmaz (tasin-
            Denizli, Diyarbakır, Eminönü, Eskişehir, İzmir, Konya, Malatya,   maz) kulturális vagyon (kültür varlıkları – kültür var-
            Samsun) nyitott népházat, mellyel a török népesség számára   liklari) kifejezéseket és kategóriákat használta.
            karnyújtásnyira jelentek meg az új köztársaság szellemiségét   1987. évi 3386., valamint a 2004. évi 5226. törvé-
            hirdető, népoktató épületek. Érdekesség, hogy Törökországon
            kívül is nyílt török népház, méghozzá 1942. február 19-én   nyek szélesítették a védendő emlékek körét, egyúttal a
            Londonban, a török kultúra népszerűsítése, valamint a helyi török   Kulturális Minisztériumot jelölte a műemléki védett-
            népesség szociális támogatása céljából. A népházak fénykora   séget meghatározó hatóságként. Ekkor a védendő mű-
            majdnem két évtizedes volt: politikai irányváltás következtében
            1951. augusztus 8-án hivatalosan az összes bezárt. Ekkor számuk   emléki kategóriába beletartozott minden 19. század
            478-ra és az 1 külföldire duzzadt. Habár politikai jelentőségük   előtti emlék, illetve a 19. század során és azt követő
            megszűnt, az intézmények ma újra nyitva állnak, de immár   emlékek közül néhány, mely a Kulturális Minisztérium
            pártkötődéstől mentesen. Feladatuk is némileg lecsökkent: a   által került meghatározásra. Egyúttal különlegesség,
            Nemzeti Oktatási Minisztériumhoz tartozva, csupán kulturális
            funkciókat látnak el, hivatalos nevük pedig Népoktatási Központ   hogy a törvény külön kitér egy újabb kategóriára: ezek
            és Esti Művészeti Iskola. Magyarországi kötődésként meg kell   az ún. nemzeti emlékhelyek, melyek egy adott kor-
            említeni, hogy Bartók Béla anatóliai népzenei gyűjtőútján többek   szakkal, vagyis az első világháborút követő, a köztár-
            közt az adanai népház vendége is volt. Bővebben lásd: Yeşilkaya,
            Neşe Gurallar:  Halkevleri. İdeoloji ve Mimarlık [Népházak.   saság megalapításával kapcsolatba hozható épületek
            Ideológia és építészet.] İletişim Yayınları, Isztambul 1999.  halmazát jelenti,  melybe beletartozik  minden olyan
            24  Renda, Günsel: „Opening Address: Education and Research   épület, mely a Nemzeti Küzdelem (Milli Mücadele –
            in Turkish Art.” In: Dávid, Géza – Gerelyes, Ibolya (eds.):   Milli Müdzsádele) helyszíne volt, különös tekintettel
            Thirteenth International Congress of Turkish Art. Magyar
            Nemzeti Múzeum, Budapest 2009. 23-29.             Musztafa Kemál Atatürk által használt épületekre.
            25  A konferencia elnöke Suut Kemál Yetkin professzor volt,
            résztvevői pedig az iszlám művészet neves professzorai a világ
            minden tájáról, köztük Fehér Géza. Ezt követően minden negyedik
            évben rendeztek hasonló konferenciát, a helyszínek pedig Európai
            és Közel-Keleti nagyvárosok.  Kezdetben a beszámolók főként a
            szeldzsuk és oszmán-művészetre korlátozódtak, idővel viszont
            a Közel-Keleti és balkáni kultúrákkal való interakció is nagy
            hangsúlyt kapott. Ebből a szempontból volt jelentős az 1975-ös   ellentétben, ahol az oszmán-török művészet kizárólag múzeumok
            ötödik kongresszus, melynek Budapest adott helyszínt, illetve a   vitrinjeire korlátozódnak, itt máig mindennapi, kézzel fogható
            szintén Budapesten tartott, korábban említett 2007. évi. Nemcsak   hatása van az oszmán művészetnek – a konferencia egyik fő
            azért, mert nagyszámú hódoltság-korabeli magyarországi oszmán   tanulsága is ez volt.
            emlék került ekkor a konferencia fókuszába, de Nyugat-Európával   26  Ahunbay, 196.




                                                                              Architectura Hungariae17 (2018) 1 · 27
   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13