Page 8 - AH_vol17_no1_pp19-31_Kovacs

A köztársaság kikiáltásával az általa megkez- Az újonnan alapított egyetemek rendre foglalkoz-
dett szisztematikus munka szélesebb támogatást nak művészettörténettel, építészettörténettel (töb-
kapott. A fiatal köztársaság szekularizációs folya- bek közt az Isztambuli Egyetem Művészettörténeti
matának köszönhetően sorra nyíltak a múzeumok – Tanszéke, 1933, Ankarai Egyetem Történeti Tanszéke,
(Topkapı Sarayı – bezár 1924-ben, múzeumként újra 1954). Az 1932-ben alapított népházak (Halkevleri)
23
22
nyílik 1933-ban, Aya Sofia – bezár 1926-ban, újra
nyílik múzeumként 1935-ben, Ankara Etnográfiai
Múzeum és a konyai Mevlana Múzeum 1927-ben), is rengeteg újítást hozott. Mindezek célja a nyugati értelemben
mindezek közül a legjelentősebb azonban a dzsá- vett versenyképes, önmagáért felelős török egyéniség támogatása
miként működő Aja Szófia múzeummá nyilvání- volt. A himnusz, a zászló, az államforma, a gyermekek és fiatalok
ünnepe és maga az ország elnevezése, vagyis Türkiye Cumhuriyeti
tása (illetve mai napig múzeumként funkcioná- (Türkije Dzsumhurijeti, Török Köztársaság) bevezetése pedig a
lása) – mely ilyenformán egyedülálló az Oszmán török nemzettudatnak adott erős alapot.
Birodalom, valamint a Török Köztársaság esetében. 21 22 A Török Köztársaság építészeti oktatásának modernizálása
a huszadik század első negyedében, Nyugat-Európából érkező
építészek meghívásával, és az általuk végzett oktatói munkával
kezdődött. A külföldi professzorok részvétele építészeti
pedig a palota első udvara, illetve Konstantinápoly Vefa városré- oktatásban az Oszmán Hamdi által alapított egyetemen oktató
sze volt. A birodalmi építkezés két kulcsszereplője a birodalmi professzorok, úgy mint Alexandre Vallaury, Ernst Egli, Hans
főépítész, a nagyjából 44 fős csoportjával, illetve a Şehremini, Poelzig, Bruno Taut, Henri Prost, mind saját építész praxisukban
aki főként a költségvetés szervezésében játszott kulcsszerepet. A tervezett épületeivel, mind pedig a fiatal Török Köztársaság török
főépítész amellett, hogy az épületek koncepcióját, sok esetben építészeinek új generációjának nevelésében, a Kora-Köztársaság
a kidolgozás módszerét irányította, a jövendő generáció oktatá- kori építészet fejlődésében fontos szerepet játszottak. Így a Kora-
sában is részt vett – így tett Szinán mester is. A rögzült építési Köztársaság kori török építészet második nemzeti építészeti
hagyományok okán, az egyes épületszerkezeti elemek kivitele- mozgalmának (általában 1939-1950 közti időszakot számítjuk
zésére szakosodott mesterek irányítása számított tulajdonképp a mozgalom működésének) építészei, úgy mint Seyfi Arkan,
az építész egyik fő feladatának. Mindez egyébként a jelenlegi Sedat Hakkı Eldem, Emin Onat, Sevki Balmumcu pályafutásának
törökországi örökségvédelem módszertana szempontjából is alakítását megalapozták. Ezen építészek mindegyike nagy
fontos, ugyanis sok esetben a történeti ipari hagyományokat űző hangsúlyt fektetett a történeti épületek tanulmányozására és a
mesterek végzik egy-egy épület helyreállítási munkáinak részeit, történeti építészeti örökség védelmére. Bővebben lásd: Ataman,
így az anyagi hitelesség sok esetben nem valósul meg, azonban Demir: Arşivdeki belgeler ışığında Güzel Sanatlar Akademisi’nde
a történeti kivitelezési módszer élő hagyományai miatt a szelle- yabancı hocalar. [A Szépművészeti Akadémia külföldi oktatói az
mi ételemben vett hiteleség tetten érhető. (Ld. Madran, Emre: archív iratok fényében.] Mimar Sinan Szépművészeti Egyetem,
Osmanlı İmparatorluğunda Onarım Esnafı. (16.-18. Yüzyıllar). Isztambul 2008.; Bozdoğan, Sibel: Modernism and Nation
[Helyreállítási szerveződés az Oszmán Birodalomban. (16-18. Building. Turkish Architecture Culture in the Early Republic. The
évszázadok)]. In: Akın, Nur – Batur, Afife – Batur, Selçuk (eds.): University of Washington Press, Washington 2001.; Aslanoğlu,
Osmanlı Mimarlığının 7 Yüzyılı „Uluslarüstü Bir Miras” [Az İnci: Erken Cumhuriyet dönemi mimarlığı. 1923-1938. [A kora
oszmán építészet 7 évszázada. „Nemzetek fölötti örökség”.] Yapı, köztársaság-kori építészet. 1923-1938.] Bilge, Ankara 2010.
Isztambul, 1999. 327.) 23 1923. október 29-én az Ankarában ülésező Nagy
A képzés fent leírt formája a 18. század végéig fennmaradt, az Nemzetgyűlés (Büyük Millet Meclisi) kikiáltotta a Török
1795-ben alapított Mühendishane-i Berii Hümayun, a birodalmi Köztársaságot, mellyel hivatalosan is megszűnt egy mintegy
mérnöki ház, illetve az 1831-ben, lényegében Konstantinápoly hatszáz évig fennálló, expanzív ideológiát követő muszlim
városigazgatási feladatait ellátó Şehremini és az Ebniye-i Hassa világbirodalom, és átadta a helyét egy szekuláris, parlamentáris
Müdürlüğü, a birodalmi épületek igazgatósága megosztva vette át. alapokon nyugvó, alapvetően semlegességre törekvő
Ezen rendszerbe illeszkedően alapult 1831-ben a Szépművészeti köztársaságnak. Az oszmán uralkodóház leváltását és a köztársaság
Akadémia. kikiáltásának hátterét katonai és politikai téren megszervező és
21 Musztafa Kemál pasa (1881-1938), a gallipoli csata véghezvivő Musztafa Kemál Atatürk és az által vezetett kormány
köztiszteletben álló hadvezére, aki a szultáni parancs ellenére, az élet minden területére kiterjedő nemzetépítő politikát hajtott
a közép-anatóliai Szivaszból és Angorából kiindulva, a végre. Célja a nemzetiségében, nyelvében, műveltségében
világháborúban győztes hatalmakat folyamatosan kiszorítva az heterogén oszmán társadalomból az egységes, török nemzet
országhatárt a mai Törökország határaihoz igazíttatta. Egyidejűleg felépítése volt. Az atatürki nemzetépítési stratégia részeként a
hatékony közigazgatást épített ki ankarai központtal, élén a török kormány létrehozta a népház, törökül halkevi intézményét.
Nagy Török Nemzetgyűléssel. Így kerülhetett sor az 1923-as A népházak az oszmánból törökké válás átmeneti korszakának
lausanne-i béke keretében a sévres-i béke felülvizsgálatára, majd egyik legjellemzőbb építészeti lenyomata. Egyrészt az 1932-
a kalifátus és padisahi rendszer megszüntetésével és az Oszmán 51 közt, a kora-köztársaság korszak utolsó évtizedeiben majd
Ház trónfosztásával a Török Köztársaság kikiáltására. Ekkor minden török településen létesült népház: a falvaktól egészen a
kezdődött Musztafa Kemál paternalista rezsimjének, a modern nagyvárosokig, így az intézményhálózaton keresztül a társadalom
török ideológia megteremtésének időszaka. Számos reformot széles spektrumával tudott a kormány közvetlenül kommunikálni.
vezetett be Kemál: az anyakönyvezés pontosítását, a vezetéknév Másrészt a népházak tervezésében a kora-köztársasági kor neves
felvételét (ő maga: Atatürk, vagyis a Törökök Őse, Atyja nevet építészei vettek részt, ötvözve az Európából hozott kortárs tér
vette fel), az oszmánli nyelv reformálását, mely főként az arab és tömegalkotási módszereket, technikai újításokat a klasszikus
és perzsa jövevényszavaktól való megtisztítást jelentette, az arab oszmán és anatóliai tudással. Musztafa Kemál Atatürk az 1923-as
helyett a nyelvhez jobban illeszkedő és könnyen tanulható latin köztársaság kikiáltásától kezdve, 1938-as haláláig tartó, tizenöt
betűs írás bevezetését (prof. Németh Gyula ajánlásai alapján), de éves elnöksége alatt hosszú évtizedekre megalapozta és kijelölte
az öltözködés, üdvözlés, mindennapi szokások, időszámítás terén a Török Köztársaság követendő útját. Az új köztársaság nemcsak

26 · Architectura Hungariae 17 (2018) 1