Page 5 - AH_vol17_no1_pp19-31_Kovacs

Mindez egy merőben új korszak kezdete – amikor alapításának pedig számos előnye volt: egyrészt a
is a historizmus gondolatiságában a világon sok he- vagyon befektetése és a kezelés által az öröklés biz-
lyütt figyelem fordul a történeti művészeti produktum tosítása, másrészt a társadalmi megbecsülés növelé-
szisztematikus – pozitivista kutatása és védelme iránt. se, az iszlám vagyoni segítséget hirdető előírásának
Mielőtt azonban a 19.-20. század fordulójára érnénk, kielégítése. Az épületegyüttesben helyet kaphat ima-
vizsgáljuk meg a klasszikus oszmán építészettörténet hely, fürdő, szegénykonyha, türbe, vagyis síremlék
fontos fogalmát, a kegyes alapítványok, vagyis vaku- és medresze, vagyis iskola. Alapvetően szakrális
fok intézményét. (1. ábra) komplexumról beszélünk, azonban az iszlám vallás
sajátosságainak megfelelően minden elemének van
szociális és közéleti szerepe is. A fürdő amellett,
VAKUFOK ÉS JELENLEGI KEZELÉSÜK hogy kiszolgálja az iszlám által előírt kötelező tisz-
tálkodás igényét, egyúttal közéleti hely és hasznos
A vakufok, vagyis kegyes alapítványok intézmé- bevételi forrást jelent a küllijét működtető alapít-
nye ugyanis az anatóliai félsziget oszmán történetét vány számára. A szegénykonyha létesítésének alapja
megelőzően a Rúmi Szeldzsuk Birodalomra is jellem- szintén vallási, ugyanis az iszlám öt alappillérének
ző volt, az oszmánok 13. századi színre lépését kö- egyike a zakát, vagyis a muszlimok számára kötele-
vetően pedig folyamatosan meghatározta a birodalom ző alamizsna, melynek fontossága a Koránban is ol-
épületállományának jeletős részének keletkezését. vasható:, szociális fontossága azonban egyértelmű.
Jogfolytonossága pedig a köztársaság kikiáltását kö-
vetően is -változó szabályrendszer szabta keretek közt
ugyan-, de fennmaradt. Miután a vakufok nem csupán
az épületek létrehozását eredményezték, de kezelését,
fenntartását is– így tulajdonképp a szervezett műem- elhelyezkedő intézménykomplexum. Jelentése: különböző funk-
lékvédelem intézményi előzményének is nevezhető. ciókat ellátó épületek összessége. A küllije ugyanis nyilvános,
Míg a 13. század során I. Oszmán a Bizánci és bárki számára látogatható, a benne lévő intézmények a köznép
számára szabadon használható alapvető szakrális és szociális
Rúmi Szeldzsuk Birodalom határán lévő apró bégség funkciókat tartalmaz. Lehetnek uralkodói, vagy magán alapí-
uralkodója volt, addig az 1512-1520 közt uralkodó I. tásúak, ugyanis az Oszmán Birodalomban a szultáni alapítású
Szelim szultán már Kisázsiát, a Balkán-félszigetet, küllijék mellett számos magánalapítású komplexumot hoztak
létre magas rangú személyek. A küllije alapításának célja kettős:
és a Mediterráneum keleti medencéjét magába fog- egyrészt a vagyon befektetése és a kezelés által az öröklés biz-
laló roppant birodalmat igazgatott. A robbanásszerű tosítása. Másrészt a társadalmi megbecsülés növelése, hiszen a
terjeszkedés következtében heterogén népességgel komplexumban a köznép számára hasznos funkciók kerültek. Az
épületegyüttesben helyet kaphat imahely, fürdő, szegénykonyha,
rendelkező Oszmán Birodalom területén az etnikai türbe, medresze.
helyett a vallási (muszlim-vagy nem muszlim) és tár- Formai szempontból vizsgálva az imahelyeknél a körülzárt külső
sadalmi tagozódás (aszkeri, vagyis állami hivatalnok tér, többnyire központi kúttal (şadirván) szakrális szempontból
és katona és rája, tehát köznép) volt a döntő, jellem- a rituális mosakodás helyszíne, innen a belső térbe lépve pedig
következik a lényegi funkció, az imahely. De a külső tér profán
zője pedig az uralkodóhoz való feltétel nélküli hűség, funkciója a találkozás – közéleti fórum, a belső téré pedig az
mely lakosai vagyona felett is rendelkezett. Azonban oktatás, meditatív pihenés. Fontos megjegyezni ugyanis, hogy
a kegyes alapítvány, vagyis vakuf létrehozása során az habár a dzsámik nagyszabású épületek, de emberközeli léptékű
alapítólevélben rögzítésre kerülhet az intézményt ke- részletekkel rendelkeznek (apró lehatárolt térrészek, viszonylag
kis méretű nyílászárók), így a belépő a nagyméretű központi tér-
zelő neve, így az alapító kikötheti, hogy az kizárólag ből szinte otthonos, kis léptékű mellékterekbe is elvonulhat. A
utódai kezelhessék. Ezért az Oszmán Birodalomban fürdők esetében a centrális térsor első eleme ugyancsak a talál-
a szultán, illetve családtagjai által alapított vakufok kozás-beszélgetés-átöltözés helyszíne, míg a további termek a
vallási szempontból előírt tisztálkodásé, melynek azonban profán
mellett számos magánalapítású komplexumot hoz- higiéniai és kereskedelmi funkciója (bevételi forrás a komplexum
tak létre magas rangú személyek. A vakufok keze- számára) is egyértelmű. A medreszék, vagyis oktatási épület is
12
lésében működő épületegyüttesek, vagyis küllijék általában egy központi udvar köré szervezett centrális térsorból
13
állnak, lehetővé téve a tömeges oktatást és diskurzust, valamint
az elmélyült gondolkodást. Tehát a küllije mind funkcionálisan,
mind pedig eszméjében több, mint szakrális épületegyüttes: a
12 Reha Günay közlése alapján az alapítók közt magas rangú közélet, a szociális gondoskodás és a hatalmi reprezentáció sajá-
hölgyek (szultán édesanyja – válide szultána, háremhölgyek, tos együttese. Formai szempontból pedig megállapítható, hogy a
illetve a birodalmi elit feleségei) voltak, a vakufok mintegy 1/3-át küllijéket alkotó egyes épületek, valamint a küllije egésze is külső
hölgyek alapították. Günay, Reha: Sinan. The Architect and his térre szervezett, azt keretező egységekből épül fel, tehát mind az
Works. Yem, Isztambul 2016. 10. egyes épületeknél, mind pedig az épületegyüttesnél a külső és a
13 A küllije a történeti oszmán építészetben egy zárt, általában belső tér egyaránt fontos.
kerítéssel körbevett, a település vagy településrész központjában

Architectura Hungariae17 (2018) 1 · 23