Page 2 - AH_vol17_no1_pp19-31_Kovacs

Az emberiség csoportos együttélésének egyik a virágzó Bizánci kultúra termékei. Mindezen gazdag
legkorábbi, koncentrált építészeti lenyomatai az építészeti hagyománnyal rendelkező területre érkez-
Anatóliai-félsziget keleti területén, illetve az ezzel ha- tek a szeldzsukok, a Rúmi Szeldzsuk Birodalom ha-
táros folyamköz vidékén figyelhetők meg. Az egyik tárán pedig az Oszmán Birodalom is ezen közegben
legrégebbi és 1995-től kezdve folyamatos feltárás csírázott. A perzsa és belső-ázsiai építészeti kultúrát
alatt álló megalitikus szentélykörzet, Göbekli Tepe, is felvonultató Oszmán Birodalom gazdag építészeti
a délkelet-anatóliai Sanliurfa közelében található, a öröksége ezen táptalajon fogant és alkotott a 14. szá-
1
proto-neolitikum és neolitikum határán, Kr.e. 7. év- zadtól kezdve egyedülállót. Mindezek következtében
ezred utolsó harmadában virágkorát élő Csatal Hüjük nem meglepő, hogy Törökország építészetének vizs-
szintén Délkelet-Anatóliában fekszik. Anatólia adott gálata során az épített örökség védelme fontos szem-
2
otthont a folyamköz páratlan építészeti fejlődésé- pont. Jelen tanulmány a törökországi örökségvédelem
nek hatását magán viselő hettita építészetnek. Da történeti folytonosságát, és az intézményesített mű-
3
ugyancsak Anatóliából származik a jelenlegi tudá- emlékvédelem 19.-20. század fordulójára eső kezdeti
sunk szerinti legkorábbi görög lakóház és városerő- szakaszát elemzi és vázolja fel.
dítő kő ciklopfalazat is – méghozzá az Égei-tenger
partvidékén lévő Ósmyrnából, napjaink Izmirjének
szomszédságából. A kisázsiai acháj és jón építészet, ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELME A
4
az Aranyszarv-öböl mellett letelepedő megaraiak, KLASSZIKUS OSZMÁN ÉPÍTÉSZETBEN
a közeli bythiniaiak építészetének fontosságát nem
szükséges kiemelni – Epheszosz, Pergamon, valamint A megelőző korok építészeti értékeinek védelmé-
Hieropolisz építészeti öröksége és bemutatása egye- nek igénye a klasszikus oszmán építészettörténetben
dülálló. A Római Birodalom keleti provinciái, vala- is jelen volt. Némely pusztulás mellett jellemző volt
mint a Keletrómai Birodalom központi területe szin- a korábbi emlékek apró vagy jelentősebb átalakítás-
tén Anatóliában feküdt, és bár Diocletianus császár sal történő folyamatos használata, mindez azonban
itt emelt fővárosa, Nikomédia (ma Izmit) építészeti sok esetben együtt járt annak részben vagy egészben
5
nyomai nagyrészt eltűntek, azonban Konstantinápoly, történő védelmével is. Ezen jelenség egyik legjellem-
illetve Bizánc emlékei a mai napig sok esetben szinte zőbb példája az Aja Szófia (Hagia Sophia) esete.
sértetlenül állnak. Akárcsak az első keresztény épít- Jusztinianosz (483-565) bizánci császár korában,
mények – legyenek azok a korai kereszténység, vagy két építész és matematikus: Trallészi Anthémiosz és
Milétoszi Izidórosz mérnöki bravúrjának köszönhe-
tően épült. Építését követő évektől kezdve azonban
1 Göbekli Tepe nagyjából. Kr.e. 10-9. évezredtől a Kr.e. 8. év- -a funkcionális, liturgikus változások következtében
ezredig lakott volt. Lakói az eredetileg nyitott, 2-3 m magas, 10-
30 m átmérőjű körben felállított kőtömbökből később szárazon végzett átalakítások mellett- folyamatos, különbö-
rakott kőfalakkal alakítottak ki zárt tereket, melynek belső terét ző nagyságrendű helyreállítási munkák helyszíne
öntött gipszkőpor habarccsal burkolták. Jellemző megállapítás, volt. Ezen munkálatok nagy része a területen gya-
hogy először épültek a szakrális építmények, ezt követően pedig
lakóhelyek, melyeket kezdetben csak időszakonként laktak. Ld. kori földrengések keltette igénybevételek miatt vált
Istvánfi, Gyula: Az építészet kezdetei. TERC, Budapest 2010. 40. szükségessé. Az építést követő évektől kezdve (elő-
2 Csatal Hüjük organiksan nőtt halmaztelepülés, mely napon ször 553-557) folyamatosan jelentkezett károsodás.
szárított agyagtéglából, vagy kézben formált, képlékeny agyag-
gombócokkal rakott házai szorosan egymás mellé épültek. I.sz. 558-ban pedig a kupola teljes helyreállítása vált
6
Építészetében érződik a természethez közel álló ember hitvilága szükségessé.
– mely megjelenik „egymásból nőtt” épületein és a díszítő orna- Konstantinápoly 1453. évi oszmán hódítása során
mentikán. Ld. Szentkirályi, Zoltán: Az építészet világtörténete. az uralkodó, II. Hódító (Fatih) Mehmed az épületet
TERC, Budapest 2004. 19.
3 Érdekes módon a hettita építészet jegyeit az oszmán politiká- tisztelettel csodálta, sebesen dzsámivá alakíttatta, és a
val és ezáltal kultúrával is gyökeresen szakítani szándékozó Török pénteki nagy imát, valamint az ima során az uralkodó
Köztásaság korai szakasza igyekezett feléleszteni. Mindezen nevét magába foglaló hutbét itt mondatta el. Mehmed
szándék Musztafa Kemál Atatürk (Hattusashoz közeli) ankarai a templom belsejét borító, egyszerre fényvisszave-
mauzóleuma, az Antikabir (1944-1953, építész: Emin Onat és
Orhan Arda) építészeti együttesén is megmutatkozik. rő, egyben az isteni fényt szimbolizáló, üvegezett
4 Hajnóczi, Gyula: Az építészet története - Ókor. Keleti és
átmeneti kultúrák. Ókor II. Klasszikus kultúrák. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest 1991. 42.
5 Bővebben lásd: Rabb, Péter – Kovács, Máté Gergő: Az 6 Diker, Hasan Fırat: Belgeler Işığında Ayasofya’nın Geçirdiği
elfeledett főváros. Architectura Hungariae Vol. 13. (2014) No. 1. Onarımlar. Doktora Tezi. [Az Aja Szófián végzett helyreállítások
5-14.; Çalık-Ross, Ayşe: Antik İzmit Nikomedia. Delta, Isztambul az iratok tükrében. Doktori disszertáció.] Mimar Sinan
2007. Szépművészeti Egyetem, Isztambul 2010. 26.

20 · Architectura Hungariae 17 (2018) 1