Page 8 - AH_vol17_no3_pp161-188_FeketeCsaba
P. 8

07   A második világháború utáni kastélysorsok példái:
                 a) Szécsény, volt Lipthay-kastély; b) Gyöngyös, volt Orczy-kastély; c) Mór, volt Luzsénszky-kastély;
                 d) Nagycenk, volt Széchenyi-kastély; e) Vép, volt Erdődy-kastély; f) Érd, volt Szapáry-kastély





               A  mezőgazdasági  termelőszövetkezetekről  szó-  a termelőszövetkezetekkel szemben, mert a „szövet-
            ló törvény meghatározta  a szövetkezeti földhaszná-  kezeti tulajdon” alacsonyabb fokúnak számított az
            lat kereteit. A termelőszövetkezet tagja köteles volt   államszocializmusban.
            a saját, valamint a vele közös háztartásban élő csa-  1949-ben 1  367, 1951-ben 4  625 szövetkezet
            ládtagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszon-  működött. Számuk később sem nőtt lényegesen,
            bérletében vagy bármilyen más törvényes jogcím    azonban a terület egyre nagyobb hányadát művel-
            alapján használatában levő összes földet a termelő-  ték. A szervezés kezdetén 100 hektár körüli volt az
            szövetkezetbe bevinni.  Egy másik törvény  lehe-  átlagos területnagyság, amely két év alatt megduplá-
                                                    27
                                 26
            tővé tette, hogy termelőszövetkezet is szerezhessen   zódott, 1956 őszéig pedig megháromszorozódott.
            tulajdont termőföldön (termelőszövetkezeti földtu-  1961 tavaszán több mint 4  000 termelőszövetkezet
            lajdon) azzal a céllal, hogy a személyi földtulajdon   4,7 millió hektár területet művelt. Az 1962. évben
            és földhasználat, valamint a zártkerti földek, továbbá   működő szövetkezetek 1  000 hektár körüli átlagte-
            a nagyüzemileg nem hasznosítható földek tulajdo-  rületűek voltak. Az összevonások miatt 10 év alatt
            nának és használatának rendezésére egységes elvek   az átlagos terület 2  000-re, majd 1983-ig csaknem
            alapján biztosítsa a közérdek és az egyéni érdek ösz-  4  000 hektárra nőtt,  és ezt  követően  1  300–1  400
            szhangját. Az állami gazdaság olyan mezőgazdasági   szövetkezet működött. A mintegy 500 állami gazda-
            cégforma volt a korszakban, amely állami tulajdont   ságból 1962-re 217 maradt, az 1970-es évek elejére
            birtokolt. 1945-ben, a földosztás után jöttek létre az   120–130. Az induló 2 000 hektáros átlagterület pedig
            első állami gazdaságok, melyeket 1948-49-től mint a   5 000 hektárra nőtt, majd több mint 7 000 hektárra. 28
            „köztulajdon”  letéteményesét,  a  rendszer  kiemelten   Az állami vállalatokról szóló törvény  preambu-
                                                                                                  29
            támogatott. 1989-ig fennmaradt a megkülönböztetés   luma szerint az állami vállalatok, mint a szocialista


            26  A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi
            III.  törvény V. Fejezet  (A  termelőszövetkezet  vagyona)  37. §
            (Földbevitel) (1)–(2) bekezdése.                  28  L. a 11. jegyzet hivatkozását.
            27  A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló   29  Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 22. § (1),
            1967. évi IV. törvény 2. §–3. §, 7. §–8. §        (3) bekezdés





            168 · Architectura Hungariae 17 (2018) 3
   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13