Page 12 - AH_vol17_no3_pp161-188_FeketeCsaba

Az első, 1950–1954 közötti műemléki védé- illetőleg a kertészeti munkák elvégzésére – ha jogsza-
sek (1950-ben 253, 1951-ben 1068, 1952-ben 230, bály másként nem rendelkezett – az ingatlan tulajdo-
1953-ban 673, 1954-ben 42) között csekély számban nosát (kezelőjét, használóját) kellett kötelezni.
(9%) találhatók kastélyok (1950-ben 35, 1951-ben A végrehajtási rendelet alapján a műemlékvéde-
44
19, 1952-ben 4, 1953-ban 85) és kúriák (1950-ben lem körébe tartozó hatósági feladatokat – az építés-
1, 1951-ben 5, 1952-ben 12, 1953-ban 38) is. A mű- ügyi miniszter által átruházott hatáskörben – orszá-
emléki állomány országos ismertetésére és fölméré- gosan az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF),
sére 1945 után első alkalommal közzétett műemléki a fővárosban a Budapesti Műemléki Felügyelőség, az
topográfia előszavában olvasható: „A felszabadu- építésügyi miniszter által külön rendelkezésben meg-
40
lás után népi demokráciánkban … új tartalmat ka- határozott városokban a tanács végrehajtó bizottságá-
pott a műemlékvédelmi munka. A nép lett az ország nak építésügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban
gazdája, … birtokba vette a termelő eszközöket, … együtt: műemléki hatóság) látta el. A védett építmény
minden nemzeti érték tulajdonosa is lett.” A kötet- fenntartásának költségei a tulajdonost terhelték. Ha a
ben megjelenő kastélyok és kúriák megnevezésén túl védett építménynek fenntartásra kötelezhető tulajdo-
azok egy-két mondatos, rövid leírását találjuk. Ezt nosa nincs, a feladatok ellátásáról az illetékes tanács
41
követően első alkalommal a fenntartandó műemlé- végrehajtó bizottsága gondoskodott. A műemléki
45
kek közel 2.200 tételes jegyzékét (kézirat gyanánt) hatóság hozzájárulása volt szükséges a műemléki ér-
a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya deket érintő területfelhasználáshoz, telekalakításhoz,
a „Műemlékjegyzék az 1953 júniusi állapot szerint” kisajátításhoz, az állami tulajdonban álló védett épít-
címmel állította össze. Ebben a korszakban védett kas- mény kezelőjének kijelöléséhez, illetőleg szövetkezet
télyok néhány adata és igen rövid leírása jelent meg. 42 részére történő tartós és ingyenes használatba adás-
Az építésügyről szóló törvény „A műemlékvé- hoz. A műemléki hatóság a hozzájárulás megadását a
43
delem” alcímben a korábbi szabályozás néhány ele- műemlékvédelem érdekeit biztosító feltételekhez köt-
mét átvette. Ezek között: a műemlékeket épségben, hette; ennek során előírásokat és kikötéseket tehetett.
jellegük megváltoztatása nélkül fenn kell tartani. Új Magyarországon 1990-ben a műemléki szempont-
szabályozási elem volt, hogy az építésügyi hatóság ból védett épületek száma meghaladta a tízezret. Az
elrendelhette az építmény jókarbantartására vonat- ezek védelmére fordított pénzforrások nagysága leg-
kozó kötelezettség teljesítését, illetőleg – a szükség- feljebb becsülhető és 1986–1990 között évi mintegy
hez képest – az építmény felülvizsgálatát, felújítását, 6 milliárd Ft-ra tehető. A finanszírozásra több csa-
helyreállítását, átalakítását vagy lebontását, ha annak torna is szolgált. Az OMF az 1986–1990. években
állapota az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy összesen 2,2 milliárd Ft (évente 400-500 millió Ft)
közbiztonságot veszélyezteti, a városképet rontja, vagy költségvetési előirányzattal rendelkezett. Ez nyúj-
azt a rendezési terv végrehajtása, illetőleg a műemlék- tott fedezetet az OMF szakmai felügyeleti munkáját
védelem érdekei megkövetelik. Az építési munkával alátámasztó pénzügyi támogató, hatósági ellenőrzői,
kapcsolatban vagy annak következtében szükségessé koordináló, valamint építési tervezői, kivitelezői és
vált munkálatok elvégzésére, továbbá az építmény jó- szakrestaurátori tevékenységekre. Ezen felül az OMF
karbantartására, felülvizsgálatára, felújítására, hely- közreműködött különféle műemléki célú beruházá-
reállítására, átalakítására vagy lebontására, műemlék soknak az Állami Fejlesztési Bank, majd a Magyar
hatásának zavartalan érvényesülése érdekében el- Hitel Bank által kezelt, az 1986–1990 közötti öt év-
rendelt munkálatok elvégzésére a telek bekerítésére, ben 183 millió Ft-ot kitevő költségvetési keretnek

44 A műemlékvédelemről szóló 1/1967. (I. 31.) ÉM rendelet
40 Genthon István: Magyarország műemlékei. Akadémiai (hatályos: 1997. december 31-ig) 4. § (1) bekezdés; 14. § (2) és
Kiadó, Budapest 1951. (3) bekezdés; 19. § (2) bekezdés; 20. § (2) bekezdés
41 Pl. „Fejér megye, Bodajk: Hochburg-Lamberg-kastély, 45 Ez utóbbi rendelkezést a műemlékvédelemről szóló 1/1967.
egyemeletes, négy jónoszlopos középrizalittal és előreugró oldal- (I. 31.) ÉVM számú rendelet módosításáról szóló 22/1972. (XII.
rizalitokkal. Épült a XIX. sz. elején.” 16.) ÉVM számú rendelet 1. §-ában a következők szerint módo-
42 Pl. „Fejér megye, Bodajk, Petőfi Sándor-u. Kastély. sította: „Ha a védett építménynek fenntartásra kötelezhető tulaj-
Klasszicista, emeletes, oszlopos előcsarnokkal 1839.” donosa nincs, […] a feladatok ellátásáról az építmény fekvése
43 Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (hatályos: 1997. szerint illetékes községi szakigazgatási szerv, illetőleg városi,
december 31-ig) 21. § (1) bekezdés; 37. § c) pont; 39. § (1) fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi fel-
bekezdés adatot ellátó szakigazgatási szerve gondoskodik.”

172 · Architectura Hungariae 17 (2018) 3