Page 10 - AH_vol17_no3_pp161-188_FeketeCsaba
P. 10

átfedte egymást. Mivel a két nyilvántartás a települé-  száma a földnyilvántartásban, mint a telekkönyvben).
            sek felmérésével létrehozott térképek alapulvételével   A földrészleteket az alakjuk, a területek és a tulajdo-
            készült,  ezért az ingatlanok meghatározó adatait –   nosaik szerint azonosították. Az azonosítás eredmé-
                   33
            helyrajzi szám, terület stb. – mindkettő tartalmazta,   nyéről jegyzéket készítettek (azonosítási jegyzék),
            valamint mindkettőben szerepelt az ingatlan tulajdo-  amelyben felvették a telekkönyvi és földnyilvántar-
            nosának, kezelőjének és használójának a neve. Egyik   tási helyrajzi számokat a hozzá tartozó területekkel
            nyilvántartás sem volt teljes. Az állami földnyilván-  együtt, megteremtették  a két nyilvántartás helyrajzi
            tartásnak nem voltak tárgyai sem az öröklakások, sem   számai közötti kapcsolatot és a területek  összeha-
            a szövetkezeti lakások. A telekkönyv nem tartalmazta   sonlításának a  lehetőségét. Az azonosítási jegyzék
            viszont a közterületeket és a földek tényleges műve-  alapján a község (város) valamennyi önálló ingatla-
            lési ágára és minőségére vonatkozó adatokat. Az álla-  náról tulajdoni-lap tervezet készült. Erre a tervezetre
            mi földnyilvántartás csak a földek adataiért – terület,   kigyűjtötték a két korábbi nyilvántartás valamennyi
            művelési ág, földminőség stb. – szavatolt (vállalt fe-  érvényes bejegyzését. Az érvényes bejegyzések ké-
            lelősséget), a feltüntetett tulajdonjogokért már nem.   pezték a jogi állapotot. A szerkesztéskor később eh-
            A telekkönyv viszont a bejegyzett tulajdonjogot és   hez  viszonyították a valóságos, tényleges állapotot.
            egyéb jogokat tanúsította hitelesen, míg a földek ada-  Az ingatlanokkal kapcsolatos  jogokat és  tényeket,
            tait már nem. Mivel a két nyilvántartás külön-külön   valamint a valóságos állapottal való egybevetését az
            nem volt teljes, valamely ingatlan közhiteles állapo-  érdekelt személyek meghallgatásával tisztázták. Az
            tát is csak a telekkönyv és az állami földnyilvántartás   eltérések több okból adódtak, jellemző volt, hogy az
            egybevetésével, azok együttes használatával lehetett   ingatlant átruházták, de az okirat alapján nem kérték
            megismerni.                                       tulajdonjog bejegyzését. A rendelkezésre álló okirat
               Az egységes földnyilvántartás alapját az in-   alapján a szerkesztés során az okirat tartalmát vezet-
            gatlan-nyilvántartásról szóló törvényerejű ren-   ték rá a tervezetre.
            delet  teremtette meg, valamint az ennek a           Az  1945-től  kezdődő  államosítás,  illetve  földre-
                 34
            végrehajtására kiadott rendelet  szabályozta az in-  form során, majd az azt követő 1949 és 1962 közötti
                                        35
            gatlan-nyilvántartás létrehozását és annak vezeté-  időszakban a szocialista nagyüzemi gazdaságok kiala-
            sét. Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor az   kítása, a termelőszövetkezetek szervezése okán vég-
            ingatlanok adatainak megállapításánál a földnyil-  rehajtott földrendezés, végül az ingatlan-nyilvántartás
            vántartásból, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok   átalakítása alkalmával a műemléki védelem alatt álló
            és tények megállapításánál pedig a telekkönyvből   ingatlanok meghatározására szolgáló két legjellem-
            kellett kiindulni. Az ingatlan-nyilvántartás közsé-  zőbb adat: a helyrajzi szám és a terület is egyaránt
            genként, városonként a megyei jogú városok egy    megváltozott, amely a későbbi azonosítást megnehe-
            részében, valamint a fővárosban kerületenként ké-  zítette, sokszor pedig ellehetetlenítette. Jól mutatja
            szült el, és folyamatosan (elkészülte után) lépett   ezt, hogy még az 1990. évben kiadott Magyarország
            érvénybe vidéken 1980-ig, a fővárosban 1981-ig.   Műemlékjegyzéke c. kötetekben  is a műemlék ingat-
                                                                                          36
               A kastélyok nyilvántartása szempontjából különö-  lan-nyilvántartási meghatározását szolgáló helyrajzi
            sen fontos, hogy a földrészletre vonatkozó adatokat   számadatok között keverednek  a régi telekjegyző-
            (helyrajzi szám, terület stb.) egyaránt tartalmazta a   könyvi, földnyilvántartási helyrajzi számok az azonos
            telekkönyv és a földnyilvántartás is, így a számbavé-  számformátumú, új ingatlan-helyrajzi számokkal,
            tel során a két nyilvántartás adatait össze kellett ha-  amelyek kölcsönösen nem feleltethetők meg egymás-
            sonlítani. Ez az összehasonlítás nélkülözhetetlen volt,   sal. A műemlékállomány egyértelmű azonosításának
            mivel ugyanazt a földrészletet rendszerint eltérő hely-  ellehetetlenülése nemcsak a korszakban, hanem a ké-
            rajzi számmal jelölték meg a két nyilvántartásban. Az   sőbbi évtizedekben is – például az 1990–1997 közötti
            azonosítást mindig el kellett végezni, ha a földrészlet   privatizáció során az érintett műemlék kastélyingat-
            meghatározására szolgáló két legjellemzőbb adat: a   lanok nyilvántartási azonosíthatatlansága miatt – ko-
            helyrajzi szám és a terület a két nyilvántartásban eltért   moly akadálya lett az aktuális feladatellátáshoz szük-
            egymástól  (például  más  volt  a  földrészlet  helyrajzi   séges  adatgyűjtések  és  adatbázis-építések  hatékony
                                                              elvégzésének.

            33  L. a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969.
            (III. 11.) Korm. rendelet szabályozását.
            34  Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényere-  36  Magyarország Műemlékjegyzéke. (Szerk.:  Jékely Zsolt,
            jű rendelet (hatályos: 2000. január 1-ig).        Ikafalvi Diénes Virág) I–II. köt. Országos Műemléki Felügyelőség,
            35  27/1972.(XII. 31.) MÉM sz. rendelet           Budapest 1990.





            170 · Architectura Hungariae 17 (2018) 3
   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15