Page 10 - AH_vol17_no3_pp161-188_FeketeCsaba

átfedte egymást. Mivel a két nyilvántartás a települé- száma a földnyilvántartásban, mint a telekkönyvben).
sek felmérésével létrehozott térképek alapulvételével A földrészleteket az alakjuk, a területek és a tulajdo-
készült, ezért az ingatlanok meghatározó adatait – nosaik szerint azonosították. Az azonosítás eredmé-
33
helyrajzi szám, terület stb. – mindkettő tartalmazta, nyéről jegyzéket készítettek (azonosítási jegyzék),
valamint mindkettőben szerepelt az ingatlan tulajdo- amelyben felvették a telekkönyvi és földnyilvántar-
nosának, kezelőjének és használójának a neve. Egyik tási helyrajzi számokat a hozzá tartozó területekkel
nyilvántartás sem volt teljes. Az állami földnyilván- együtt, megteremtették a két nyilvántartás helyrajzi
tartásnak nem voltak tárgyai sem az öröklakások, sem számai közötti kapcsolatot és a területek összeha-
a szövetkezeti lakások. A telekkönyv nem tartalmazta sonlításának a lehetőségét. Az azonosítási jegyzék
viszont a közterületeket és a földek tényleges műve- alapján a község (város) valamennyi önálló ingatla-
lési ágára és minőségére vonatkozó adatokat. Az álla- náról tulajdoni-lap tervezet készült. Erre a tervezetre
mi földnyilvántartás csak a földek adataiért – terület, kigyűjtötték a két korábbi nyilvántartás valamennyi
művelési ág, földminőség stb. – szavatolt (vállalt fe- érvényes bejegyzését. Az érvényes bejegyzések ké-
lelősséget), a feltüntetett tulajdonjogokért már nem. pezték a jogi állapotot. A szerkesztéskor később eh-
A telekkönyv viszont a bejegyzett tulajdonjogot és hez viszonyították a valóságos, tényleges állapotot.
egyéb jogokat tanúsította hitelesen, míg a földek ada- Az ingatlanokkal kapcsolatos jogokat és tényeket,
tait már nem. Mivel a két nyilvántartás külön-külön valamint a valóságos állapottal való egybevetését az
nem volt teljes, valamely ingatlan közhiteles állapo- érdekelt személyek meghallgatásával tisztázták. Az
tát is csak a telekkönyv és az állami földnyilvántartás eltérések több okból adódtak, jellemző volt, hogy az
egybevetésével, azok együttes használatával lehetett ingatlant átruházták, de az okirat alapján nem kérték
megismerni. tulajdonjog bejegyzését. A rendelkezésre álló okirat
Az egységes földnyilvántartás alapját az in- alapján a szerkesztés során az okirat tartalmát vezet-
gatlan-nyilvántartásról szóló törvényerejű ren- ték rá a tervezetre.
delet teremtette meg, valamint az ennek a Az 1945-től kezdődő államosítás, illetve földre-
34
végrehajtására kiadott rendelet szabályozta az in- form során, majd az azt követő 1949 és 1962 közötti
35
gatlan-nyilvántartás létrehozását és annak vezeté- időszakban a szocialista nagyüzemi gazdaságok kiala-
sét. Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor az kítása, a termelőszövetkezetek szervezése okán vég-
ingatlanok adatainak megállapításánál a földnyil- rehajtott földrendezés, végül az ingatlan-nyilvántartás
vántartásból, az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok átalakítása alkalmával a műemléki védelem alatt álló
és tények megállapításánál pedig a telekkönyvből ingatlanok meghatározására szolgáló két legjellem-
kellett kiindulni. Az ingatlan-nyilvántartás közsé- zőbb adat: a helyrajzi szám és a terület is egyaránt
genként, városonként a megyei jogú városok egy megváltozott, amely a későbbi azonosítást megnehe-
részében, valamint a fővárosban kerületenként ké- zítette, sokszor pedig ellehetetlenítette. Jól mutatja
szült el, és folyamatosan (elkészülte után) lépett ezt, hogy még az 1990. évben kiadott Magyarország
érvénybe vidéken 1980-ig, a fővárosban 1981-ig. Műemlékjegyzéke c. kötetekben is a műemlék ingat-
36
A kastélyok nyilvántartása szempontjából különö- lan-nyilvántartási meghatározását szolgáló helyrajzi
sen fontos, hogy a földrészletre vonatkozó adatokat számadatok között keverednek a régi telekjegyző-
(helyrajzi szám, terület stb.) egyaránt tartalmazta a könyvi, földnyilvántartási helyrajzi számok az azonos
telekkönyv és a földnyilvántartás is, így a számbavé- számformátumú, új ingatlan-helyrajzi számokkal,
tel során a két nyilvántartás adatait össze kellett ha- amelyek kölcsönösen nem feleltethetők meg egymás-
sonlítani. Ez az összehasonlítás nélkülözhetetlen volt, sal. A műemlékállomány egyértelmű azonosításának
mivel ugyanazt a földrészletet rendszerint eltérő hely- ellehetetlenülése nemcsak a korszakban, hanem a ké-
rajzi számmal jelölték meg a két nyilvántartásban. Az sőbbi évtizedekben is – például az 1990–1997 közötti
azonosítást mindig el kellett végezni, ha a földrészlet privatizáció során az érintett műemlék kastélyingat-
meghatározására szolgáló két legjellemzőbb adat: a lanok nyilvántartási azonosíthatatlansága miatt – ko-
helyrajzi szám és a terület a két nyilvántartásban eltért moly akadálya lett az aktuális feladatellátáshoz szük-
egymástól (például más volt a földrészlet helyrajzi séges adatgyűjtések és adatbázis-építések hatékony
elvégzésének.

33 L. a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969.
(III. 11.) Korm. rendelet szabályozását.
34 Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényere- 36 Magyarország Műemlékjegyzéke. (Szerk.: Jékely Zsolt,
jű rendelet (hatályos: 2000. január 1-ig). Ikafalvi Diénes Virág) I–II. köt. Országos Műemléki Felügyelőség,
35 27/1972.(XII. 31.) MÉM sz. rendelet Budapest 1990.

170 · Architectura Hungariae 17 (2018) 3