Page 6 - AH_vol17_no3_pp161-188_FeketeCsaba

3. A NAGYBIRTOKOK ÉS Az 1970-es és 1980-as években a földterület több
KASTÉLYOK, A PALOTÁK, VILLÁK mint fele a mezőgazdasági termelőszövetkezetek
ÁLLAMOSÍTÁSA 1945–1967 közös gazdaságaihoz, valamivel kevesebb mint egy-
harmada az állami szektorhoz, míg kereken 10%-a a
A második világháború után, az 1945. évi földre- kisüzemekhez (háztáji- és kisegítő gazdaságokhoz)
form gyökeresen megváltoztatta a tulajdoni viszo- tartozott. 18
17
nyokat. A földrendezéshez igénybe vették a földbir- A változások részleteit tekintve a földreform cél-
tok élő- és holtfelszerelését is: az épületeket, sőt a ja a tulajdoni viszonyok alapvető megváltoztatása
fellelhető készleteket (a vetőmagot és a takarmányt) volt: a paraszti tulajdon kiszélesítése és a kisbirto-
is. A földreform céljára 75 500 birtokot használtak fel kosi struktúra kialakítása érdekében a nagybirtok-
közel 5,6 millió kat.hold terjedelemben, vagyis az or- rendszer megszüntetése. A földbirtok elkobzására
szág területének több mint egyharmadát. (Az 1935-ös vonatkozó rendelkezések szerint bizonyos cselek-
19
összeírás adatai alapján legalább 6,9 millió kat.hold mények elkövetőinek tulajdonát képező „földbirto-
igénybevétele volt várható.) A 200 holdnál nagyobb kok, a megművelésre szolgáló összes eszközökkel, élő
birtokok területe ugyanis 6 934 000 hold körüli volt, és holt gazdasági felszerelésével és a rajtuk lévő
és a 200 holdnál nagyobb birtokból (ellenállási érde- épületekkel, az államra szállnak át.” A Községi
mekre hivatkozva) mindösszesen 21-et mentesítettek, Földigénylő Bizottságok előterjesztésére a Megyei
ezek területe összesen 5 670 holdat tett ki. A földre- Földbirtokrendező Tanácsok állapították meg, hogy
form végrehajtása során az 1 000 holdnál nagyobb kinek a földbirtokát kell elkobozni. A földbirtok
birtokokat teljes egészében, az 1 000 hold alatti volt megváltására vonatkozó szabályok szerint a földhöz
20
földesúri és egyéb úri birtokokat 100 holdig, a gaz- juttatás céljára megváltás ellenében igénybe kellett
dagparaszti birtokokat pedig 200 holdig sajátították venni a 100 kat. holdon felüli, illetve a Székesfőváros
ki. Az igénybe vett 5 599 645 kat.hold több mint határától számított 30 kilométeres körzetben az 60
60%-át kapták az igényjogosultak. (Közel 110 000 kat. holdon felüli birtokokat. Teljes egészében igény-
gazdasági cseléd, több mint 260 000 mezőgazdasági be kellett venni az 1 000 kat. holdat meghaladó
munkás, majdnem 214 000 törpebirtokos, körülbelül minden mezőgazdasági földbirtokot, a kereskedelmi
33 000 kisbirtokos és 24 000 igényjogosult iparos, törvény és más kereskedelmi vonatkozású törvények
okleveles gazda, erdészeti alkalmazott kapott átla- alapján létesült összes társas vállalatok, valamint az
gosan 5,1 kat.hold földet.) A gazdaságok túlnyomó elismert vállalati nyugdíjpénztárak és társadalom-
része és a földterület döntő hányada is a kisparaszti biztosító intézetek földbirtokait, terjedelmükre való
gazdaságokhoz került. A 100 kat.hold feletti egyéni tekintet nélkül. Az állam földhöz juttatás céljára föld-
gazdaságokhoz az összes terület és szántó csupán alapot létesített, amely e rendelet alapján elkobzott,
21
4,5%-a tartozott. Ezek a gazdaságok sem nevezhe- kártalanítás mellett igénybe vett (kisajátított), továb-
tők a szó valódi értelmében nagyüzemnek, mivel át- bá az államkincstár tulajdonát képező földbirtokokból
lagosan 125 kat.hold (72 ha) földjük volt. A családi állt. A földreform befejezésének előmozdításáról szó-
munkaerőre épült kisparaszti mezőgazdaság korszaka ló törvénycikk szerint a magyar állam tulajdonává
22
rövid ideig tartott. Az 1949-ben megindult kollek- vált ház-, mező- és erdőgazdasági ingatlanok, továbbá
tivizálás a föld személyes tulajdonjogát sok család az ezekkel kapcsolatos mező- és erdőgazdasági ipari
számára hosszú időre formálissá tette, ugyanakkor üzemek – ideértve a telepítés céljából szükséges ki-
a földtulajdon-használat három formája létezett: ál- sipari üzemeket is – valamint termények, állatok, gaz-
lami, szövetkezeti és egyéni. 1961-re a mezőgaz- dasági és háztartási felszerelési tárgyak és egyéb ingó-
daság nagyüzemesítése gyakorlatilag befejeződött. ságok a Földbirtokrendező Alap állagához tartoztak

18 Bővebben l. Oros Iván: A birtokszerkezet Magyarországon.
Statisztikai Szemle LXXX. (2002) 7. 674–697.; Gudenus, 1989.
107-110.
19 1945. évi VI. törvénycikk II. Fejezet (Földbirtok elkobzása)
17 A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép 4. § – 8. §
földhöz juttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet tör- 20 1945. évi VI. törvénycikk III. Fejezet (Földbirtok megváltá-
vényerőre emeléséről szóló 1945. évi VI. törvénycikk, amely a sa) 10. § – 11. §
600/1945. M. E. szám alatt Debrecenben az 1945. évi március 21 1945. évi VI. törvénycikk 2. §
hó 15. napján kibocsátott és az 1945. évi március hó 18. napján 22 A telepítésről és a földreform befejezésének előmozdításáról
hatályba lépett rendeletet törvényerőre emelte. szóló 1946. évi IX. törvénycikk 2. §

166 · Architectura Hungariae 17 (2018) 3