Page 13 - AH_vol17_no3_pp161-188_FeketeCsaba

és az Idegenforgalmi Alapból fedezett mintegy 75 privatizáció és a műemlék hasznosítás kérdésének
millió Ft-nak a szétosztásában. A műemlékvédelem egyik sarkalatos pontjává vált. A szervezet alkalmat-
költségvetési támogatását kiegészítették a különböző lanságát végül összeférhetetlenségi problémák mu-
adó- és pénzügyi kedvezmények, amelyek becsülhető tatták, amelyek a meghatározó hatósági, ellenőrző és
nagysága 1990-ig évente az 50 millió Ft-ot nem lép- koordináló szerepkör mellett a kiegészítő pénzügyi
te túl. A magyar műemlékek védelmét és az azokban támogató funkcióknak a vállalkozói és a kiemelt mű-
megtestesülő nemzeti vagyon megőrzését, gyarapo- emlékek gondnoksági feladataival együttesen történő,
dását – a költségvetésből finanszírozott közel 3,0 mil- egy szervezeten belüli megvalósításából eredtek. 46
liárd Ft-ot kitevő pénzügyi támogatások felosztásával
és felhasználásával, a hatósági feladatok ellátásával
és a mintegy 110 millió Ft értékű állóeszköz-érték- 5. A PROGRAMSZERŰ
kel rendelkező saját kapacitásának kihasználásával KASTÉLYFELÚJÍTÁS
– az OMF ellentmondásos eredményességgel végez- 20. SZÁZADI ELŐZMÉNYEI
te. Néhány száz objektum szakmai, anyagi támoga-
tásával, kiemelkedő színvonalú helyreállításával,
hasznosításával látványos eredményeket ért el, de a 5.1. Az első kastély-helyreállítási program
védelem országos, átfogó kérdéseiben néhány sze- (ún. GB-kastélyprogram) 1981 és 1990 között
rény lépéstől eltekintve a rendszerváltozást megelő-
ző 10-15 évben érdemleges eredményt nem sikerült Az 1985. év végi adatok szerint Magyarország
felmutatnia. A védelem gazdasági és főleg (hatósá- 9.435 műemléke közül 679 volt kastély és kúria.
gi) ellenőrzési szempontjai évtizedek óta nem érvé- Arányuk a teljes műemlékállományban 7,2%, ezen
nyesültek kellő módon, így az objektumok tömeges belül a műemlék („M”) kategóriában 9,2%-ot tett ki.
47
leromlását, egyesek végleges pusztulását nem tudta Az 1980-as évekre a műemlék kastélyállomány egy
megakadályozni. Összességében az emlékanyag álla- részét a végső pusztulás veszélye fenyegette. A vég-
pota nem javult. Az OMF belső szervezetlensége és veszélybe került épületek egy részét már nem lehetett
gazdálkodási hiányosságai a fenti időszakban felerő- megmenteni. 1966 és 1980 között, 15 év alatt 28 kas-
södtek. A hatékonyabb szakmai és gazdasági munkát télyt kellett törölni a műemlékjegyzékből kifejezetten
a belső irányítás elégtelensége, valamint a számvite- rossz műszaki állapotuk és a helyreállítás kilátásta-
li-nyilvántartási rend súlyos problémái is akadályoz- lansága miatt. Az OMF a helyzet súlyosságát felis-
48
ták, amelynek következtében az OMF rendelkezésére merve 1979-1980-ban elvégezte a műemléki védelem
bocsátott költségvetési pénzforrások egyre nagyobb alatt álló kastélyállomány felülvizsgálatát, majd ennek
hányadát emésztették fel a szervezet költségei. A elemzésével megállapította a legfontosabb tennivaló-
gyenge hatékonyságú működés – az indokoltnál is kat. Az 1981 szeptemberére elkészült előterjesztés
49
jóval szűkebb – pénzügyi-gazdasági eszközöket szét- kimutatta, hogy a kastélyállomány 29%-a rosszul, il-
forgácsolta. Ezzel párhuzamosan az igazgatási (ható- letve csak átmenetileg hasznosított, 7%-a pedig üres.
sági ellenőrző, koordináló) funkciók gyengültek, az
ágazati és területi irányító (koordináló) tevékenység,
a tulajdonosokra, kezelőkre irányuló felügyeleti sze-
rep visszafejlődött és tovább dezorientálódott. Ezt 46 Az Állami Számvevőszék V-72-14/1991/92. számú jelenté-
mutatta a műemlékek romlása, gondatlan kezelése, se: „Jelentés a műemlékvédelem pénzügyi-gazdasági ellenőrzé-
az engedély nélküli, vagy a szakszerűtlen beavat- séről” Kelt: 1992. január
kozások nem teljes körű vagy késett felfedezése, az 47 Petravich András: Veszélyeztetett kastélyok és középületek
helyreállítása. A Kastélyprogram 1981-től 1989-ig. In: Magyar
intézkedések elmulasztása. Több milliárd Ft értékre Műemlékvédelem 1980–1990. (Országos Műemléki Felügyelőség
becsülhető az a helyreállítási költségtöbblet, amely Kiadványai 10.) Budapest 1996. 231–268.
egyedül a megőrzés (a megvédés, a kötelezés) el- 48 A büssüi Gaál-kastélyt, a sződi Holló-kúriát és a tolcsvai
mulasztásából származtatható. A tulajdonviszonyok Stépán-kúriát említi. (Petravich 1996, 244.) E körbe tartozik a tar-
naörsi volt Orczy-kastély is. (Petravich András: A kastélyprogram
változása és a piacgazdaság fejlődése által sürgetett ma. In: Évezredek építészeti öröksége. (XV. Országos Műemléki
feladatok előkészítése a műemlékvédelem területén Konferencia) Székesfehérvár, 1989. okt. 5–7. 73.) L. még: Ézsiás
1990-ben még nagyon kezdeti stádiumban állt, így Anikó – Szakály István: Pusztuló műemlékeink nyomában. RTV-
a műemlékek tulajdonjogával kapcsolatos problé- Minerva, Budapest 1983.
49 Javaslat a veszélyeztetett műemléki kastélyok és más középü-
mák megsokasodtak. A műemlékek nyilvántartásá- letek megóvására és hasznosítására c. előterjesztés a Gazdasági
nak gyengesége, a tulajdonjogok tisztázatlansága a Bizottsághoz. Budapest, 1981. szeptember. (Hivatkozza Petravich
András i.m.)

Architectura Hungariae17 (2018) 3 · 173