Page 5 - AH_vol17_no3_pp161-188_FeketeCsaba

1930-ban az 1 000 holdon felüli birtokkal rendel- A hatalmas birtokok egyben tartását a hitbizomány
kező arisztokraták köre szűk volt, ez az 526 birtokos intézménye (primogenitúra, majorátus, szeniorátus)
tartotta kezében az ország földterületének egyharma- így garantálta, ami kétségtelenül torzította a piaci vi-
dát. Földjeiken 400 000 cseléd és napszámos dolgo- szonyokat. A hitbizományok száma a 19. század má-
zott, ez családtagokkal együtt mintegy másfél millió sodik felében nőtt meg számottevően, és a 20. század
embert jelentett. (4. ábra) első felében csökkent jelentősen az alábbiak szerint
14
(5. ábra): 16
Nagybirtok >10.000 >5.000 >2.000 >1.000 >500
nagysága év 1918 1925 1935 1945
(hold) Hitbizományok 92 62 53 34
Nagybirtok 36 94 308 723 1.571 száma száma
száma (db) (db)
Főnemesi 35 81 220 351 470 Hitbizományok 2 314 200 984 068 822 162 429 642
tulajdonban területe
lévő nagy- (kat.hold)
birtok (db)
Főnemesi 97 86 71 49 30 05 A hitbizományok számának és összes
tulajdonban területének alakulása 1918 és 1945 között
lévő nagybir-
tok aránya (%) A Trianon előtti területen az utódállamok területé-
re került hitbizományokat 1921–1922-ben felszámol-
04 A főnemesi ranggal jelzett személyek száma és aránya ták. 1935-ben az 53 hitbizományból 48 (vagyis 91%)
az 1943. évi adatok alapján, az 500 holdnál nagyobb
földbirtokok esetén főnemesé volt, a további 5 pedig (2 170 és 5 610 hold
közötti területtel) 4 nemeshez és 1 polgári származá-
sú személyhez tartozott.
A 10 000 holdon felüli nagybirtokosok között A magyarországi földbirtokrendszer átalakulá-
csak egy nem volt arisztokrata (Dreher Jenő). Ahogy sáról a 20. század első felében tehát megállapítható,
csökkent a nagybirtok területének nagysága, úgy nö- hogy a trianoni diktátum a kialakult gazdasági kap-
vekedett a nem főnemesek aránya, bár főleg a kisebb csolatrendszert szétzilálta. Az árutermelésre képte-
területűek között igen sok ősi nemesi család birtoka len törpegazdaság-nagybirtok arány a családi gazda-
volt található. Az 1 000 hold fölötti birtokosok közel ság javára változott. Az 5,8 hektár alatti gazdaságok
fele, 351 fő volt főnemes. aránya 85%-ra nőtt és a terület ötödrészét művelték.
A közép- és nagybirtokok egy része hitbizomány- Az 580 hektárnál nagyobb birtokok kezén a föld ne-
ként a főnemesi és nemesi családokhoz tartozott. A gyede maradt. A középbirtok termelési és társadalmi
10 000 holdon felüli nagybirtokok mintegy fele, és az fontossága megnőtt. A föld további elaprózódását
1 000 holdon felülieknél is majdnem minden tizedik jelzi, hogy a harmadára csökkentett országterületen
hitbizomány volt. Az összes területből 5%, a szán- 1935-ben 1,3 millió gazdaság volt, a 40 évvel koráb-
tóból 3% volt hitbizomány formájában lekötve, azaz binak több mint a fele. A védett és kötött forgalmú
nem kerülhetett elidegenítésre, tulajdonosa az állagot birtok státuszát újabb jogszabályokkal erősítették
nem csonkíthatta, köteles volt azt „okszerűen kezel- meg. 1935-ben a termőföld 10,6%-a védett, 27,1%-
ni”, és emiatt e vagyon külön gondnok és a hitbizo- a korlátozott forgalmú volt. A kisbirtokok számának
mányi bíróság ellenőrzése és felügyelete alatt állt. gyarapodását két új generáció örökössé válása, több
15
kishatókörű földreform, lakosságtelepítési akciók is
gyorsították.

14 Gudenus János – Szentirmay László: Összetört címerek.
Mozaik Kiadó, Budapest 1989. 81-82.
15 1687. évi IX. törvénycikk 16 L. a 14. jegyzet hivatkozását.

Architectura Hungariae17 (2018) 3 · 165