Page 4 - AH_vol17_no3_pp161-188_FeketeCsaba

2. BIRTOKVISZONYOK ÉS szemben a nagybirtokosokkal – a földműves családok
FÖLDHASZNÁLAT 1945 ELŐTT megélhetését és eredményes gazdálkodását lehetővé
tevő kisbirtokok kialakítását igyekeztek előmozdíta-
Magyarországon a második világháború előtt több ni a szociális feszültségek enyhítése céljából. 1921 és
mint 1 500 kastély és kúria állhatott. Fenntartásuk 1941 között különböző juttatások formájában együtt-
gazdasági alapját elsődlegesen és jellemzően a hoz- véve mintegy félmillió hektár (880 000 kat.hold) meg-
zájuk tartozó földbirtok adta. A korabeli feudális váltása történt meg. Ennek a mezőgazdasági terület-
birtokviszonyokon a kiegyezés utáni évtizedek ag- nek birtokpolitikai célokra való felhasználása végül
rárpolitikai intézkedései nem változtattak. A 20. szá- is a törpebirtokos családok földhöz jutását tette lehe-
zad küszöbén, az 1895. évi mezőgazdasági összeírás tővé. Számos házhelyet is osztottak a korszakban. Az
szerint a földbirtokok megoszlása az alábbi volt (2. állami tevékenység irányítását egy ideig az Országos
ábra): 11 Földbirtokrendező Bíróság látta el. A közérdekű par-
cellázást később az Országos Földhitelintézet intézte,
illetve nyújtott ahhoz jelzálogkölcsönt. Az intézke-
Gazdaságok Összes Ebből
száma terület szántó dések nyomán az 1935. évi birtokmegoszlás már az
13
Törpebirtok 53,6 5,8 6,8 alábbi volt (3. ábra):
5 kh (2,9 ha) alatt
Kisbirtok 5–100 kh 45,4 45,5 57,6 Gazdaságok Összes Ebből
szántó
száma
terület
(2,9–57,5 ha) Törpebirtok 5 kh 72,4 10,1 12,3
Középbirtok 0,8 15,4 16,1 (2,9 ha) alatt
100–1 000 kh Kisbirtok 5–100 26,8 41,8 53,1
(57,5–575,5 ha) kh (2,9–57,5 ha)
Nagybirtok 1 000 0,2 32,3 19,5 Középbirtok 100–1 000 0,7 18,2 14,5
kh (575,5 ha) felett kh (57,5–575,5 ha)
Összesen 100,0 100,0 100,0 Nagybirtok 1 000 kh 0,1 29,9 20,1
(575,5 ha) felett
02 A gazdaságok számának és földterületének Összesen 100,0 100,0 100,0
megoszlása %-ban, 1895

03 A gazdaságok számának és földterületének
A földtulajdonosok 1%-a rendelkezett az összes megoszlása %-ban, 1935
terület csaknem felével. A törpebirtokosok – azaz a
földterületet alig birtokló kisparasztok, a jobbágyok Az utóbbiakat összevetve az 1895. évi adatokkal
utódai – ugyanakkor csak igen kevés földdel rendel- látható a legkisebb birtokkategóriába tartozó sze-
keztek. Ebben az időben, de később is, a mezőgazda- gényparasztok számának és területi részarányának
ság fejlesztésére fordítható pénztőke megszerzésének növekedése, miközben a nagybirtokok súlya gyakor-
forrását jelentette a tőkés bérleti rendszer. Főleg az latilag változatlan maradt.
arisztokraták birtokuk egy részét bérbe adták, és az Az 1930-as években 800 és 1 200 között volt a
így kapott pénzt fektették be részben a saját kezelés- nagybirtokok száma. Az ország termőterületének
ben tartott gazdaságba. 30 százalékát kitevő, 1 000 holdon (600 hektá-
Az első világháború után az ország területének ron) felüli nagybirtokok átlagos mérete 5 000 hold
változása, a nagybirtok súlyának növekedése a birtok- (3 000 hektár) lehetett, persze jelentős szórás mel-
viszonyok kényszerű módosítását vonta maga után. lett. A korszakban a nagybirtokoknak több mint
A két világháború között a földbirtok-politikai célo- fele 350 arisztokrata család kezében volt, kasté-
kat szolgáló törvények (1920, 1921, majd 1936) – lyaik és kúriáik száma meghaladta az 1.500-at.
12

11 Bővebben l. Püski Levente – Barta Róbert – Gyarmati
György: Magyarország a XX. században. II. kötet. Természeti
környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gaz-
daság. Babits Kiadó, Szekszárd 1996–2000. 471–475. jószágok vagyonváltságáról szóló 1921. évi XLV. törvénycikk; a
12 A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozórendelke- családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról szóló 1936.
zésekről szóló 1920. évi XXXVI. törvénycikk; az ingatlanok, évi XI. törvénycikk.
a felszerelési tárgyak, az árúraktárak, az ipari üzemek és egyéb 13 L. a 11. jegyzet hivatkozását.

164 · Architectura Hungariae 17 (2018) 3