Page 17 - AH_vol17_no3_pp161-188_FeketeCsaba

A korszerű kulturális hasznosítás jegyében hir- A minőségi országbemutatásra kiválasztott főúri la-
dették meg a 2004. évi kastélyprogramot. Ebben az kóhelyek és kísérő épületeik (városi paloták, vidéki
értékközpontú szemlélet jegyében fogalmazódott kastélyok és a hozzájuk tartozó majorok, fogadók,
meg az intézményesített minőségi országbemutatás vadászlakok stb.) bemutatásának tükröznie kellett
programja. A program elsődleges célja az állami volna a történelmi birtokrendszerben, az egyes
64
tulajdonban lévő kastélyok komplex örökségvédelmi családok életében – státuszában betöltött helyét
értékelése (építészettörténeti, műtörténeti elemzés és illetve szerepkörét. 67
a tradicionális érték meghatározása) volt, ezt köve- A kastélyok korszerű hasznosításának program-
tően pedig a szakmai konszenzuson alapuló közcélú szerű összefogása mellé a marketing-menedzsment
hasznosítási, illetve az állami tulajdonból való ki- il- eszközeinek társulását jelzi először hazánkban,
letve bekerülésre történő javaslattétel. A program hogy 1992-ben megkezdődött a szervezett kastély-
65
a kastélyt, mint örökségi helyszínt, az épület(ek), a turizmust szolgáló ún. FIPE-program kidolgozása
68
park és az ezekhez kapcsolható történések együtte- magyar, cseh, szlovák, lengyel és francia hivatalok,
seként azonosította, és egységes értékelési szempont- társadalmi és gazdasági szervezetek részvételével. A
rendszerrel, objektív vizsgálattal értékelte, amely egy francia kormány kulturális szervezete kezdeménye-
relatív rangsor felállítására adott módot. A kiemel- zésére az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága
kedő műemléki értékű kastélyállományon belül stra- 1999-ben „A közép-európai kastélyok útja” címmel
tégiai szinteket különböztetett meg: kulturális közcél nagyszabású projektet indított, melynek célja volt,
szempontjából kiemelt kastélyok valamint jelentős hogy a Visegrádi négyek országaiban állami tulaj-
kastélyok köréről határozott. A minőségi országbe- donban lévő műemlék kastélyok elsősorban külföl-
mutatás programja a szükségfunkciótól szenvedő, di tőke igénybevételével megújuljanak, és kulturális
különleges értékű kastélyok jövőbeli ideális haszno- funkciókat is hordozó luxusszállodákká alakuljanak,
sítását biztosíthatta a közönség számára. A program amennyiben az épület adottságai ezt lehetővé teszik.
azt tűzte ki célul, hogy az ország területén egyenle-
tesen, a történeti építészeti stílusokat és életmódo-
kat reprezentálva tegye látogathatóvá legértékesebb
műemlékeinket. Ez a célkitűzés felvetette a hajda-
66
ni vezető társadalmi réteg komplex művelődéstör- 67 A külföldi, a nyugati és a keleti példák is ezt mutatják. A
királyi és császári udvartartás enteriőrmúzeuma részben a Louvre
téneti együttesben történő életmódbemutatásának Párizsban, és a bemutatásban követi Versailles, mint a főváros-
igényét, melyet ugyan a program expressis ver- közeli uralkodói nagyrezidencia, illetve a távolabbi Loire-menti
bis nem mondott ki. A program megfelelő szak- reneszánsz királyi kastélyok sora: Ambois, Blois, Chambord,
Chenonceau, Langeais stb. Ugyanezt látjuk Münchenben a ba-
mai alapját pedig elsősorban ez adhatta volna meg. jor királyok Nymphenburg-kastélya és a távolabbi Linderhof,
Neuschwanstein illetve Herrenchiemsee kastélyok esetében, a
Berlin melletti potsdami Sanssouci kastélyban. Ausztriában,
Bécsben a Hofburg és a Schönbrunn királyi udvartartásának bemu-
tatásánál, sőt még Oroszországban is ezt látjuk. Szentpétervárott
a Téli palota csak részben ad helyet az Hermitage-nak, mert a
64 Kastélyprogram I. A minőségi országbemutatás fogalma cári lakosztályokat is bemutatják, hasonlóan a közeli nyaralóhe-
a MÁG 1992–2000 közötti tevékenységéhez köthető, melyet e lyek, Pavlovszk, Carszkoje Szelo és Petrodvorec esetében. Csak
program – megfelelő tartalom nélkül – vett át. Magyarországon hiányzik a komplex művelődéstörténeti együt-
65 A program szerint az állami (közösségi) tulajdonban tartás tesben való életmódbemutatás, hiszen a budavári királyi palota
elemi feltétele a közfunkció betöltése, ez utóbbi viszont az ér- kulturális célt, de más rendeltetéssel szolgál, a történetileg hozzá
téktől függ. Az e körből kieső, tehát állami tulajdonban tartás- köthető gödöllői kastély mint királyi nyaraló részben megvalósult
ra, közfunkcióra nem javasolt kastélyok műemléki értékeinek ugyan, de a galgamácsai vadászház teljesen elpusztult. A mező-
védelme a továbbiakban a KÖH hatósági eszközeivel történik. hegyesi királyi ménesbirtok és a tokaji borház viszont eredeti
Hasznosításuk azonban az állami vagyonért felelős KVI feladata rendeltetéssel létezik. A kastélyprogramban kiválasztott kiemelt
lesz, amely ilyen gyakorlatot eddig is folytatott. kastélyok esetében sem érvényesül a fenti elv, hiszen például még
66 2004-ben ennek a kínálati műfajnak a területi ritkasága és a a keszthelyi kastély is a fenékpusztai majorgazdaság, a balatonke-
nyugat-európai államokhoz képest rendkívül alacsony száma még resztúri vadászlak és a józsefvárosi palota nélkül szerepel. Ezekre
alkalmatlanná tette a nemzet identitását jelentő építészeti-kultu- a hiányosságokra Bugár-Mészáros Károly hívta fel a szakmai
rális tartalmak összefüggő bemutatására valamint idegenforgalmi közönség figyelmét.
láncolat kialakítására. Európában az 1980-as évektől sorra nyitot- 68 FIPE (=Association pour l’établissement des Fonds
ták meg a nagyközönség számára a volt főúri kastélyokat és vára- Internationaux pour le Patrimoine Européen), azaz „Egyesület
kat. Franciaországban és Angliában 1.500, Olaszországban 1.200, az Európai Műemléki Örökség Megőrzéséért Nemzetközi Alap
míg hazánkban csak 10, részben történeti berendezéssel bemu- létrehozásáért” franciaországi alapítvány nevének rövidíté-
tatott, látogatható kastély volt. (Fertőd, Füzérradvány, Gödöllő, se, melynek létrehozását a CCEC (=Companie des Chateaux
Keszthely, Nagytétény, Nádasdladány, Pécel, Sárospatak, Vaja, d’Europe Central), azaz a „Közép Európai Kastélyok Társasága”
Zala) szorgalmazta.

Architectura Hungariae17 (2018) 3 · 177