Page 11 - AH_vol17_no3_pp189-207_MiklosZsofia

A Bierbauer Virgillel váltott levelekben Lauterbach A karakteres megjelenésű házak a folyóra merő-
a fokozatosan elfogyó megrendelésekről, az építőipar legesen, kelet-nyugati tájolással épültek, 40-70 négy-
súlyosbodó válságáról számolt be. A megrende- zetméter nagyságú lakásokkal, egy traktus mélység-
23
lések hiánya miatt végül kénytelen volt elköltözni ben. A magastetős forma feltehetően a helyi tanács
Wroclawból. követelménye volt. A hosszirányt két végen magasabb
1935-ben Dél-Európába tett rövid utazást. Ekkor tömegű, keresztirányú épületrészek törik meg, ezekbe
tervezte a Villa Hedwig-et Dubrovnikba, egy mó- reprezentatívabb, nagyobb méretű apartmanok kerül-
dos észt üzletember megrendelésére (18–19. ábra). tek (itt kapott helyet Lauterbach otthona és műterme
Az épület a várostól kissé távolabb, meredek lejtőre is). A lakásoknál, kis méretük ellenére megvalósult
épült, rálátással mind az óvárosra, mind a tengerre. a háló - közösségi zóna különválasztása. A kis alap-
A teraszokkal és udvarokkal tagolt, alacsony tetőhaj- területű lakások tágas, 18-20 négyzetméter nagyságú
lású, vastag mészkő falakkal készült épület egyértel- nappalit kaptak. (22–25. ábra)
műen a helyi építészeti hagyományokból merített. A második világháborúban Lauterbachot háborús
Lauterbach olyannyira sikeresen alkalmazta a helyi mérnökként akarták alkalmazni, de kiújuló szívprob-
formákat, hogy a szigorú helyi építési tanács tetszé- lémái miatt 1941-ben felmentést kapott. Ezek után a
sét is elnyerte, s segített a kivitelezés lebonyolításá- stratégiailag fontos lengyel városban, Gotenhafenben
ban. A hagyományos térszervezésű és formájú villa (ma lengyel Gdynia) kellett szolgálatot teljesítenie a
a Lauterbach munkásságában folyamatosan jelenle- város építési részlegén. A második világháború után
vő s megmutatkozó érdeklődő szemléletet tükrözi. a Stuttgarti Műszaki Egyetem professzora, majd a
A WuWa kiállításon tervezett pavilon esetében ra- Kasseli Állami Képzőművészeti Egyetem tanára volt.
dikális avantgardnak titulált építész itt tradícióköve- 1955-től a Berlini Művészeti Akadémia teljes jogú
tő építőmesterré vált. Visszaemlékezésében lelkesen tagjává vált. 1958-ban meghívták előadni Münchenbe,
számolt be a kivitelezésről, a helyi építésmód alkal- hogy a háború előtti Kelet-Németország modern épí-
mazásáról, a kő megmunkálás szépségéről. 24 tészetének kezdeteiről meséljen – mint azon kevés
1938-ban, közvetlenül a háború kitörése előtt építészek egyike, aki Németországban maradt, s még
tervezte saját vidéki házukat Pokrzywno-ba élő szemtanúja volt a háború előtti eseményeknek. 27
(Nesselgrund), ahol a háború alatt lakott családjával. 1960-ban Biberach an der Riß-be költözött, ahol
A meglehetősen szerény épület lakott területtől távol, Hugo Häring két épületének felújításán dolgozott.
a hegyoldalba épült, rálátással a tájra. A környék vi- 1965-ben könyvet adott ki Häring munkásságáról.
déki kunyhóira emlékeztető ház újszerűségét az ant- Jóllehet az ötvenes és hatvanas években folytatta a
ropomorf arányok, a változatos, többször tört tetőfor- tervezést, egyik munkája sem volt oly jelentős, mint
ma, s a tájba illesztett telepítés adja. (20–21. ábra) a kora harmincas évekig épült házai. 1973-ban halt
25
A kereskedő édesapa halála után többek között meg, hosszas betegség után.
egy Odera folyó menti telket örökölt Lauterbach és Lauterbach alkotói munkássága, ahogy korábban
testvérei, Polenca-ban (Polinkeweg). Úgy döntöttek, is említésre került, elsősorban hazájában keltette fel
hogy befektetésként kislakásos társasházakat építe- a szakma figyelmét. A korabeli kritikák szinte kivé-
nek, melyeket Lauterbach tervezett. tel nélkül a WuWA épületeiről, valamint a két jab-
A terveket először elutasították, mivel nem tük- loneci villájáról szólnak. Jóllehet előtte, s utána is
rözték a nemzetiszocialista eszméket. Végül a vá- épültek házai, ezek visszhang nélkül maradtak. A
rosvezetésnél történt személycserék eredményeképp megjelent írások többsége méltatja az említett épü-
mégis elkezdődhetett az építkezés. Az eredeti elkép- letek újszerűségét, azonban a Werkbund folyóirat,
28
zelés szerint hét épület került volna a telekre, melyből a Die Form, az 1929-es rövid WuWA beszámoló-
végül három valósult meg 1938 és 1939 között. 26 jában nem említi külön Lauterbachot (ellentétben
például Hans Scharounnal), s összefoglalójában, ha-
bár üdvözli a kiállítást, de hangsúlyozza annak pro-
23 MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, Bierbauer Virgil 29
hagyatéka vinciális jellegét, s az építészek helyi jelentőségét.
24 Pikulska, Daria Dorota – Duda, Michał: Willa Hedwig
Zimdin-Regenhart. In: Heinrich Lauterbach – Architect
Wrocławskiego Modernizmu, 388–391. 27 Barnstone, 141–143.
25 Duda, Michał: Dom własny Regenhart. In: Heinrich 28 Rading, Adolf: Ein Landhaus bei Breslau von Heinrich
Lauterbach - Architect Wrocławskiego Modernizmu, 420–422. Lauterbach. Schlesische Monasthefte 1927/5. 209–210.
26 Duda, Michał: Osiedle Na Polance. In: Heinrich Lauterbach 29 Hilberseimer, L.: „Wohnung und Werkraum” Austellung
- Architect Wrocławskiego Modernizmu, 411–415. Breslau 1929. Die Form 1929/17. 458–459.

Architectura Hungariae17 (2018) 3 · 199