Page 15 - AH_vol17_no3_pp189-207_MiklosZsofia

26 Hansie Scharoun, Heinrich Lauterbach,
Vladimír Šlapeta

Emellett a város gazdagsága és művészeti életének Habár továbbra is kevésbé ismert tény – de
pezsgése erősen függött Berlintől. Az építészek kö- Breslau 1918–1933 közötti, kulturális életben betöl-
zül Adolf Rading és Hans Scharoun berlini irodát is tött jelentősége tagadhatatlan. E rövid időszakban a
fenntartott, a rangos kiállítások, árverések, versenyek provinciális város művészetileg központi szerepet ját-
és szervezetek révén pedig majd mindegyik alkotót szott, s számos tehetséges művész kereste fel, szerte
szoros szálak és érdekek fűzték a művészóriáshoz. Németországból.
Ugyanakkor meg kell említeni, hogy ez a hatás rész- A Lauterbachról halála után megjelent írások
ben kölcsönös volt; a berlini lapok beszámoltak a je- zöme sziléziai területeken jelent meg. Az elemzések,
lentősebb breslaui kulturális eseményekről. 33 tanulmányok kiemelik a térség építészetére gyako-
A Lauterbach alkotói hozzáállását, s megítélését rolt hatását, de csak úgy, mint saját korában, ma is az
befolyásoló kulturális sajátosságokon túl említést 1932–33 között épült épületeinek jelentőségét hang-
kell tenni a várost ért szerencsétlen történelmi ese- súlyozzák, s a WuWA-kiállítás megszervezését. A
ményekről is. A második világháború következmé- már korábban is említett jelenség magyarázata lehet,
nyeként Breslau Lengyelország része lett, német hogy a kiemelt épületek a funkcionalista, racionalis-
nyelvű lakosságának 95%-át kitelepítették, utcáit, te- ta „főirányba” is beilleszthetőek. Ugyanakkor jelzik
reit átnevezték. A háború vége a német ajkú Breslau azt is, hogy az alternatív modern szemlélet, melybe
eltűnését, s az új lengyel város, Wroclaw születését Lauterbach építészete is tartozik, még saját területén
eredményezte, kulturális értelemben is. Az akadémi- sem kellőképpen feltárt és elismert.
ai levelezések, a WuWA kiállítás dokumentumai, - s Hazai vonatkozás tekintetében már korábban is
így Lauterbach levelezésének teljes anyaga is - a há- említésre került, hogy Lauterbach jó barátságban volt
ború alatt megsemmisültek. A breslaui kulturális élet Bierbauer Virgillel, aki építészként, s a CIAM cso-
vezéregyéniségei – Poelzig és Endell még a háború port tagjaként az 1928–1948-ig létező Tér és Forma
előtt meghaltak, Oskar Moll 1947-ben hunyt el. Ezek folyóirat alapítója és főszerkesztője volt. Bierbauer
következményeként Breslau, s számos alkotó, megle- több cikkben is kitért Lauterbach WuWA épületeire.
pő gyorsasággal merült a feledés homályába. S mivel A kettőjük között fennmaradt levelezés 1929 és 1934
lengyel területté vált, a német kultúrtörténettel fog- között keletkezett. A személyes hangvételű, elsősor-
lalkozó kutatások egészen a közelmúltig mellőzték ban Lauterbachtól megmaradt levelek többnyire a Tér
szerepét – a korszak vizsgálatának középpontjában a és Forma hasábjain is megjelent épületeinek, úti be-
patinás német művészvárosok álltak. számolóinak rövid bemutatásáról szól. Ugyanakkor
A lassú változást a kilencvenes évek hozták, ami- kiderül, hogy Lauterbach folyamatos szívproblé-
kor a Breslauról fellelhető archívumok elérhetővé vál- mái miatt nem tudott részt venni a budapesti, XII.
tak a nyugat számára is. Ezzel a sokáig elhallgatott, s Nemzetközi Építész kongresszuson. 1930-ban
34
méltatlanul mellőzött város, s ezáltal alkotóinak mun- járt Budapesten, s viszont találkozott Bierbauerrel,
kássága is megismerhetővé, kutathatóvá vált.

34 Dr. Bierbauer Virgil: A Kongresszus után. Tér és Forma
33 Barnstone, 17. 1930/10. 429–433.

Architectura Hungariae17 (2018) 3 · 203