Page 16 - AH_vol17_no3_pp189-207_MiklosZsofia

de szakmai tapasztalatairól nem maradt fent feljegy- Emellett nálunk az általános, építészet és társadalmi
zés. Szinte minden levelében hangot ad a Németország igények közötti kapcsolat keresése helyett inkább a
jövője felőli aggodalmának, mely, mint írja, a modern nemzeti stílus keresése érhető tetten. 39
építészeti iránynak sem kedvez, ugyanis egyre kevés- A Bauhaus képviselte vonal mellett tehát magyar
bé lehet szabadon tervezni. 35 viszonylatban nem nagyon jelent meg alternatíva,
Az első világháborúnak, s a jelentős területi vesz- csak a tökéletes ellenpólust jelentő historizáló gon-
teségeknek köszönhetően itthon több éves csúszással dolkodásmód, a rövid ideig működő, Gerevich Tibor
jelentek meg a modern kezdeményezések. A máso- által pártfogolt Római iskola formájában. Ez részben
dik világháború közelsége miatt ez az időszak nem köszönhető volt az ország politikai-gazdasági helyze-
volt elegendő arra, hogy az új építészeti törekvések tének, s az építészoktatásban megnyilvánuló különbö-
a sziléziai térséghez hasonlóan, cizelláltabb, réte- zőségeknek. Poelzig iskolájában Lauterbach már az
geltebb formában jelenjenek meg. Elsősorban a Le egyetem során széleskörű tudást szerzett, egy olyan
Corbusier, Mies van der Rohe, Walter Gropius által látásmódot, mely a történeti örökség mellett az új
képviselt szemlélet vált elterjedtté a CIAM csoport áramlatokat is követte és ismerte. A hazai építészkép-
nemzetközi mivoltának köszönhetően. A különbö- zés ugyanekkor (1910-es évek vége) meglehetősen
zőségek emellett az itthoni modern törekvések anya- konzervatív szemléletű volt, korlátozott mértékben
gi támogatottságának hiányából is következtek. Az nyitott a nemzetközi építészeti tendenciákra, jellem-
állami támogatás megvonása, sőt, az állami szintű zően historizáló beállítottságú.
40
ellenszenv szükségszerűen politikai töltetűvé tette A sziléziai térségben alkotó Lauterbach mun-
az új irányt, képviselői egyértelműen kormányel- kásságán az egyetemi évek alatt elsajátított újításra
lenesek (Horthy), baloldali beállítottságúak lettek. fogékony, múltra érzékeny szemléletmód jellemző.
Ez Sziléziában kevéssé volt tetten érhető jelenség, Épületeinek tervezésénél elsődleges volt a funkci-
a Bauhaus első időszakában Gropius is kifejezetten onalista megközelítésmód. Házain érződik Gropius
apolitikus szemléletet képviselt. iskolájának szigorúsága és feszessége; a színek, búto-
A hazai törekvések így javarészt magánépítkezé- rozás, az egyszerű tömegek mind erre utalnak. Ezek
sek - villák, családi házak, s társasházak formájában mellett ugyanakkor a környezetre való érzékenység is
jelentek meg, hosszas agitatív, „önreklámozó” idő- kulcsfontosságú volt építészetében. A megjelenő íves
szakot követően, mely a második világháború köze- formák, a légies megformálás és a helyre jellemző
ledtével csak néhány évre korlátozódott. 36 építőanyagok alkalmazása feloldja a szigorú rendet,
Az úgynevezett modern organikus építészet ná- jóllehet minden rész a szerkesztett, alapvetően derék-
lunk nem jelent meg. Az itthon organikusnak nevezett szögű rendszer harmonikus eleme. Ezzel egy vissza-
építészet nálunk jóval később és teljesen más eszmei fogottabb irányt képviselt, mint a mesterének tekin-
és formai alapokkal jelent meg. Míg Frank Lloyd tett Hans Poelzig, Hugo Häring vagy kortársa, Hans
Wright, Alvaro Aalto és Hugo Häring építészeti nyel- Scharoun. Egy időben alkotott Walter Gropiussal és
vezetüket (például funkcionalitás) tekintve a modern Mies van der Rohe-val, akiknek radikálisan új gon-
elveit követte, a nálunk elterjedt organikus építészet dolatai és alkotásai homogenizáló, totális művészeti
37
– habár elveiben szorosan kapcsolódik a helyhez és a világot képviseltek, művészeti körökben népszerű is-
környezethez – ideológiai hátterét a Rudolf Stein féle kolát teremtettek. Ez szükségszerűen elhomályosítja
antropozóf gondolkodásmód nyújtja. Eszerint, mint ma is a hagyományt tisztelő, stílusbeli kontinuitásra
minden létezőt, így az épületet is tudattal rendelke- törekvő Lauterbachot. Munkássága ugyanakkor fel-
ző lénynek tekinti, formavilága erősen antropomorf, hívja a figyelmet a modern mozgalom többrétűségére,
„lényszerű”, anyaghasználatában rendszeresen visz- árnyaltságára, a sokszor provinciális jelentőségűnek
szaköszönnek a természetes anyagok. 38 nyilvánított, két háború közötti sziléziai térség építé-
szeti sokszínűségére.

35 MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, Bierbauer Virgil
hagyatéka
36 Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1928-1938).
Akadémiai Kiadó, Budapest 1972.
37 Vámossy Ferenc: Az építészet története – A Modern 39 Jesberg, Paulgerd: A szerves építészet. Országépítő 1993/4.
Mozgalom és a későmodern. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 6-9.
2002. 40 Gerle János: Magyar organikus építészet. Építészfórum,
38 Kőszeghy Attila: Tér és mozgás - építészet, antropozófia, eu- 2009. 06. 19. <http://epiteszforum.hu/magyar-organikus-epite-
ritmia. Országépítő 2011/1. 16-25. szet> [megtekintés: 2018. december 07.]

204 · Architectura Hungariae 17 (2018) 3