Page 6 - AH_vol17_no3_pp189-207_MiklosZsofia

a WuWA-tól kezdve a háború előttig több épületéről területen belül is. Hans Scharoun esetében például in-
beszámolt a lap hasábjain, többnyire önálló fejezetet kább a funkcionális szemlélet emberi léptékkel való
szentelve neki, sőt, az építésznek saját cikke is meg- megközelítése volt jellemző (Berlini Filharmonikusok
jelent külföldi utazásáról és az első világháború utáni koncertháza esetében úgy tagolta a 2200 fős koncert-
lengyel építészetről. 11 termet, hogy a néző sehol sem érzi magát tömegben).
Lauterbach a kiállítás évében (1929) csatlakozott Míg a 13–15-ös számú sorházak egyértelműen a
a német építészeket tömörítő, a Tizek köréből kinőtt funkcionalizmus jegyében készültek, a 35-ös számú
Der Ring csoporthoz is. Ezzel egy olyan társulás tag- különálló villa Lauterbach első kiforrott, érett alko-
jává vált, mely a két háború közötti építészet ma álta- tása, már karakteresen magán hordozza a Häring-féle
lánosan elismert, funkcionalista iránya mellett (Mies organikus jegyeket. A villa több későbbi munkájá-
15
van der Rohe, Le Corbusier) teret adott más, alterna- nak előképe lett (7–10. ábra). A gyárigazgató számá-
tív szemléletnek is, így a Hans Poelzig, Hugo Häring ra tervezett, négyfős mintaház meghaladta korát - a
és Hans Scharoun-féle organikus iránynak is. megcélzott társadalmi réteg, s korosztály még nem-
Häring alapító tagja volt nem csak a Der Ringnek, igen mutatott érdeklődést a lakástípus iránt. 16
hanem a CIAM-nak is. Az általa képviselt, erőteljesen Az épület térszervezését tekintve a funkcionalis-
elméleti alapokon nyugvó gondolkodásmód nagyban ta elveket tükrözi. A helyiségek szétválnak háló és
hatott Lauterbachra, aki épületeivel már igen korán közösségi szárnnyá, a nappali-étkező egybenyitott,
ennek az iránynak a követőjévé vált. A Häring által ugyanakkor bútorozással finoman különválasztott.
képviselt organikus tervezés lényege, habár a gropiusi A külső tömeg fehér, a berendezés csak szükséges
iskolából merített, nem a funkció maradéktalan kielé- darabokra korlátozódik, melyhez Lauterbach többek
gítése, hanem a feladat megértése, a körülmények (a között Breuer Marcel csővázas bútorait, s a Tonet cég
„genius loci”, a megrendelő személye) megismerése berendezéseit használta.
volt. Ezzel a belülről kifelé építés („Von Innen nach Jóllehet a tömeg a Werkbunban általánosan hir-
12
Aussen”) elvét képviselte, melyet Frank Lloyd Wright detett lapostetős forma, az „L” alaprajzi elrendezés
munkássága, s Bruno Taut expresszionista törekvé- és a nappali-előtér íves, üvegezett formája megbontja
sei sugalltak: a homlokzat, a forma, mind a komplex a szigorú, geometrikus rendet a minél optimálisabb
megismerés következménye lett, tehát nem az anyag- élettér létrehozása végett. Lauterbach az íves kiszö-
szerűség és a technika eredménye. 13 gellésekkel a közös terek benapozottságát javította, s
A forma és funkció közti kölcsönhatás dinamizmu- intenzív kapcsolatot hozott létre a külső tájjal. Ezzel
sában az alkotó került előtérbe, ellentétben Gropiusék az általános, funkcionális elvek teljesítésén túl az
kollektivizálásra, szabványosításra törekvő iskolá- épület szerves részévé válik környezetének („genius
jával. Építészetükben ez a derékszögű szerkesztési loci”). Dr. Bierbauer Virgil így számolt be helyszínen
mód feloldását, később elhagyását jelentette, s légies, tett látogatásáról a Tér és Forma 1929-es számában:
aerodinamikus motívumok megjelenését (Henry van „...véleményem szerint - a lakótelep legjobban sike-
de Velde). 14 rült háza”. Emellett megjegyezte, hogy az épület hát-
Ez a megfogalmazás, habár különbözött Wright ránya, hogy átlagembernek igen drága.
és Alvaro Aalto irányaitól, mégis egyezett velük a Sorház lakásairól így írt:
gondolkodásmódban, a kontextus által követelt egye- „...valóságos mestere a tértágításnak. Ötletektől szi-
diségre törekvésben. Ugyanakkor a gyakorlatban porkázik minden munkája, ezt érezni a három azonos
megvalósult példákat tekintve ez az „organikus” vo- alapterületű ház felosztási variánsaiból. A különböző
nás olykor egész különböző módon jelent meg német életberendezésű lakók mindegyike megtalálja a neki
megfelelő beosztást.” 17

11 Lauterbach, H.: Santorin. Tér és Forma 1932/10. 329–333.;
Lauterbach, H.: Az új építészet Lengyelországban. Tér és Forma
1930/7. 307–314.
12 Werner, Frank: Hugo Häring. In: Emanuel, Muriel (ed.): 15 Urbanik, Jadwiga: Heinrich Lauterbach i wystawa:
Contemporary Architects. Macmillan Press Ltd, London 1980. „Mieszkanie i miejsce pracy” – WUWA „Wohnung und
344. Werkraum” Ausstellung. In: Heinrich Lauterbach - Architect
13 Lauterbach, Heinrich: O zadaniach Werkbundu. Baden- Wrocławskiego Modernizmu, 171–195.
Württemberg, 1953. 04. 11 (A Werkbundról - A Werkbund-tagok 16 Pikulska, Daria Dorota – Duda, Michał: WuWA, dom nr.35
éves ülésén tartott előadás). Akademie der Künste Berlin, Slg. – Heinrich Lauterbach. In: Heinrich Lauterbach - Architect
Baukunst, sygn. LAU-01-09. Wrocławskiego Modernizmu, 366–371.
14 Šlapeta, Valdimír: Organikus építészet Közép-Európában. 17 Dr. Bierbauer Virgil: A breslaui „Wohn- und Werkraum” ki-
Magyar Építőművészet 1983/6. 16–25. állítás kísérleti lakótelepe. Tér és Forma 1929/10. 389–399.

194 · Architectura Hungariae 17 (2018) 3