Page 2 - AH_vol17_no3_pp161-188_FeketeCsaba

1. A KASTÉLY FOGALMA ÉS INGATLAN- E törvény végrehajtási rendelete meghatározza
6
NYILVÁNTARTÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI a melléképítmény fogalmát: a telek és a telken álló
főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű haszná-
A hazánkban fennmaradt kastélyállomány – latát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű
Európai kitekintéssel is – mennyiségében szerénynek, építmény (pl. kerti építmény, verem, ól, tároló). A
ugyanakkor a kulturális örökségi értékét – különösen kastélyépület és annak rendeltetését történetileg kie-
az építészeti örökség és a műemléki érték tárgyköré- gészítő melléképítmények viszonya a Ptk. „tartozék”
ben – tekintve, minőségében jelentősnek mondható. fogalma szerint értelmezhető: a tulajdonjog kétség
7
A kulturális örökség védelméről szóló törvény sze- esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a
rint vezetett, a műemléki értékek, a műemlékek köz- dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben
1
ponti, közhiteles nyilvántartása 14.518 egyedi műem- tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.
léki védelem alatt álló építményt, építmény-együttest Az építmény helyhez kötött jellege révén a fogalma
tartalmazott 2016-ban. Ezek között 615 kastély és alá tartozó épület és az a terület (telek), ahol az áll,
343 kúria, illetve -együttes (azaz összesen 958 darab, a földrészlet viszonya a Ptk. szerinti alkotórész fo-
8
vagyis 7%) állt műemléki védelem alatt, amelyből galmi körébe tartozik: a tulajdonjog kiterjed mindar-
204 védett kastély és kúria volt állami tulajdonú. A ra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve,
Magyar Állam tulajdonában lévő kastélyok és kúriák hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része
száma összesen 230 épület volt. 2 elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy hasz-
A kastély fogalom jelentéstartalma időről időre nálhatósága számottevően csökkenne. A Ptk. alapján
9
3
változáson ment át, amit nem hagyhatunk figyelmen az épület tulajdonjoga – ha az épület és a föld tulajdo-
kívül, ha e sajátos építészeti műfajról beszélünk. A nosa eltérően nem állapodnak meg – a földtulajdonost
„kastély” közismert (19. századból eredő) fogal- illeti meg. Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy,
ma szerint előkelő, jómódú személyek „székhelye”, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatla-
főurak, földesurak fényűző „lakóhelye”. Másképpen nokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba.
fogalmazva a kastély az uralkodó társadalmi réteg A vonatkozó törvény szerint az ingatlan-nyilván-
10
valamint az őket szolgálók reprezentatív és erődí- tartásban földrészlet a föld felszínének természetben
tés nélküli komplex élettere. Koppány Tibor építész összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által
(1928–2016) a magyarországi kastélyépítés kezdetei- meg nem szakított területe, amelynek minden részén
vel foglalkozó tanulmányában tisztázta a kastély szó azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési)
4
15–16. századi jelentését és eljutott a 18. századi kas- viszonyok. A földrészlettel együtt kell nyilvántartani
tély-fogalom „épület”, sajátos „épülettípus” meghatá- a földön létesített épületet, építményt. A földrészle-
rozásig. Az épített környezet alakításáról és védelmé- ten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni az épületet
ről szóló törvény szerint az épület jellemzően emberi […] és más építményt, ha az nem vagy csak részben
5
tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerke- a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, ha az a föld-
zeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy részlet tulajdonosának a tulajdona és a tulajdonos an-
ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés nak az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként
vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy való feltüntetését kérte.
rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. Az
építmény fogalma szerint az építési tevékenységgel
létrehozott, […] helyhez kötött műszaki alkotás.

1 A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tör-
vény 71. § (1) bekezdés d) pont.
2 A statisztikai adatokat a 2016 novemberében fennálló adatbá-
zis alapján lehetett meghatározni.
3 A „kastély” a történeti koroktól függetlenül a főúri magánépí- 6 Az országos településrendezési és építési követelményekről
tészet olyan sajátos műfajként határozható meg, amelyben a lakó, szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 1. számú mel-
a társasági, a kiszolgáló, az eltartó és a védelmi funkciók korszerű léklet 86. pontja.
térbeli összefüggései funkcionális egységet (összetett háztartást) 7 Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 5:16. §
alkottak. 8 Ptk. 5:15. §
4 Koppány Tibor: A castellumtól a kastélyig. Művészettörténeti 9 Ptk. 5:18. § (1)–(2) bekezdése.
Értesítő XXIII. (1974) 4. 285–299. 10 Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
5 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. (Inytv.) Önálló ingatlanok alcím 11. § (1) bekezdés a) pontja; (4)
évi LXXVIII. törvény 2. § 10. pontja. bekezdés a) pontja; 12. § a) pontja.

162 · Architectura Hungariae 17 (2018) 3