Page 8 - AH_vol16_no3_pp111-131KuklisPilsitz

Tégla – A mészkőre telepedett agyagból égették az Még abban az évben megvették a telepet és tisz-
1838-as árvíz után újjáépült Pest tégláit (pl.: Drasche, tán malátagyártásra rendezték be, hogy kiszolgálja
Sorg-féle téglagyár, de még 28 hasonló üzem műkö- saját igényeiket (az új tulajdonos, a Deutsch csa-
dött a kerületben). A mészkőbányászat és a téglaége- lád kötelezettséget is vállalt, hogy nem gyárt több
tés mellé egész sor „kisegítő” iparág települt (hor- sört.). A Dreher–Haggenmacher–Első Magyar
dó- és ládagyártás; javarészt építőipari gépek javítása Részvényserfőzde Rt. trióból 1933-ban létrejött vál-
stb.) lat továbbra is malátázóként használta a telepet. Az
Bor – Az agyagos talaj jelenléte rendkívül kedve- 1945-ös államosítás után a funkció maradt a régi, de
ző volt a szőlő számára, a belőle készült bor sokáig a magukat az épületeket átalakították: a gabonaraktár
kerület védjegye volt. A XIX. század végén a filoxé- az 1960-as években tetőátépítésen esett át, a középső
ra járvány óriási károkat tett a szőlőben, így háttérbe traktus új vasbeton födémeket kapott. A szomszédos
szorult az ital és előtérbe került a sör Kőbányán. épület azonban nem járt ilyen szerencsésen: az 1970-
Ezek a tényezők nemcsak Kőbánya hírnevét nö- es években a modernizmus szellemében a malátagyá-
velték, de az említett iparágak mellett hozzájárultak rat az átépítéskor megfosztották díszeitől, eredeti ab-
a kőbányai sörgyártás minőségi és mennyiségi fejlő- lakaitól, valamint a toronysisakot is megszüntették. A
déséhez. Az 1910-es évekre már öt nagyobb sörgyár malátázót és a hozzá tartozó raktárat 1994-ben az ott
és egy különálló – külföldre is termelő – malátagyár gyártott rossz minőségű malátára hivatkozva bezár-
működött a kerületben. Az akkori évi 3,2 millió hek- ták, ezzel 50 embert tettek munkanélkülivé. A malá-
toliter sör 75%-át ezekben az üzemekben állították tagyárat 2003-ban lebontották. A megmaradt egykori
elő. (5. ábra) gabonaraktár mai tulajdonosa a Dreher Sörgyárak Zrt.
14

5. AZ EGYKORI KIRÁLYI 5.2. Környezet
MALÁTÁZÓ GABONARAKTÁRA
A telep létrejöttekor igyekeztek megteremteni a
malátázáshoz és gabonatároláshoz szükséges feltéte-
5.1. Történeti áttekintés leket: kutakat fúrtak, iparvágányokat telepítettek. (A
raktár, a malátázó és a Jászberényi út közötti terület
A Kőbányai Király Serfőzde Rt. a XIX. század egy kisebb vasútállomásra emlékeztetett). A látványt
végi kőbányai sörgyár-alapítási hullámot igyekezett egykor a telep közepén álló óriási gyárkémény koro-
meglovagolni. A gyár közvetlenül az Első Magyar názta meg, melynek mára nyoma sincs. További fon-
Részvény Serfőzde Rt. szomszédságában lévő üre- tos elem a tárolótól néhány 10 méterre álló kubus,
sen álló telekre épült Kőbánya Óhegynek nevezett melyből lift vezet le a II. világháborúban óvóhelyként
15
részén. (6. ábra) is működő pincerendszerbe.
Az 1894-es cégalapítás ellenére a tervezett üze- A gabonaraktárban tárolt árpa a maláta készítésre,
mek és az árpatároló csak 1898-ra lettek készen. illetve annak részbeni „kipótlására” szolgált. Így a
16
Ráadásul a cég is tiszavirág életűnek bizonyult: hiába malátázó és a raktár szorosan egymás mellé épült.
volt a sörük jó minőségű, az akkori átmeneti gazdasá- A malátázás (a sörkészítéshez hasonlóan) állandó
gi visszaesés miatt a vállalat 1900-ban csődbe ment. felügyeletet igényelt az ott dolgozóktól: az egykori
A budafoki Haggenmacher és három má- telepen a Jászberényi út mellett több szolgálati lakás
sik kőbányai (Polgári Serfőző Rt., Dreher Antal épült. Az egykori portás házát leszámítva csak né-
17
Sörgyára, Első Magyar Részvényserfőzde Rt.) sör- hány lakóépület áll még épségben.
gyár is hozzájárult a konkurencia megszüntetéséhez.

16 Malátázáskor a tavaszi kétsoros árpát mesterségesen csíráz-
tatják, hogy vegyi átalakulásokon menjenek keresztül a szemek,
illetve enzimek képződjenek bennük. A malátát részben ki lehet
pótolni az egyébként még kicsírázatlan árpával/rizzsel, ami ön-
magában nem alkalmas malátázásra, viszont növeli a termésho-
14 Vámos Éva – Kiss Katalin: Magyar gyárak a millennium ko- zamot. (Kunze, Wolfgang: Sörfőzés és malátázás technológiája.
rában (DVD) – Kőbányai sörgyárak epizód. Studio Metropolitana Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1983. 18–19.)
Kht, Budapest 2002. 17 A vezetőségi lakások is hasonló távolságban voltak a gyár-
15 A telek helyrajzi száma ma 41025/2. A gabonaraktárat dél- tól, mint a munkáslakások, azonban itt már ügyeltek arra is, hogy
nyugatról az egykori Sörgyár utca határolja, északkeletről pedig a a gyár és a lakóépület stílusban is hasonló legyen (Vámos – Kiss
Jászberényi út 11 felől lehet megközelíteni. 2002.)

118 · Architectura Hungariae 16 (2017) 3