Page 6 - AH_vol16_no3_pp111-131KuklisPilsitz
P. 6

Jó példa erre a Bécsi Műszaki Egyetem (Technische   4. GENIUS LOCI
            Universität Wien) kezdeményezése, ahol több mint
            20 éve szervezik meg a Nemzetközi Iparépítészeti
            Szemináriumot (Internationale Industriebauseminar).   4.1. Budapest, mint iparváros
            A 20. alkalommal megtartott ilyen rendezvény 2011-
            ben a termelésből kivont gyárépületekkel foglalkozott   Noha Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és
            „Refurbished Futur” címmel. Itt számos szakág kép-  Óbuda egyesülésével, a város ipari története sokkal
            viselője járta körül a témát. 8                   messzebbre nyúlik vissza. Már a XIX. század köze-
               Németországban 2013-ban alakult meg az immár   pén kiemelkedtek azon iparnegyedek határai, melyek
            140 építészt, építőmérnököt és műemlékes szak-    a rendszerváltozásig megmaradtak.
            embert tömörítő Építéstechnika-történeti Társaság    Pest, Buda és Óbuda a XIX. században már jelen-
            (Gesellschaft für Bautechnikgeschichte). A szerve-  tős településeknek számítottak, de az igazi fejlődés-
            zet legfontosabb céljául tűzte ki az építészettörténe-  nek a Közmunkák Tanácsának létrejötte (1870) és
            ti kutatás és oktatás, valamint az építészeti gyakor-  városegyesítésnek adott teret.
            lat  és  műemlékvédelem  műszaki  szempontjainak     A XIX. és XX. század fordulóján az ország me-
            vizsgálatát.                                      zőgazdasági jellegéből származóan az élelmiszer-
                                                              ipar, valamint a gépipar lett Budapest húzóágazata. A
                                                              könnyebb jövőbeli terjeszkedés reményében az ipar
            3.3. Ipari épületek fotós szemmel                 nagyobbik hányada a külvárosba települt. A II. világ-
                                                              háború végére hat markánsan elkülönülő ipari kör-
               Voltak olyanok, akik művészi szempontok alapján   zet jött létre, melyben az akkori fővárosi munkásság
            vizsgálták az ipari épületeket, elsősorban azok hom-  75%-a dolgozott: az Észak-pesti (Angyalföld, Újpest),
            lokzatait. Például a német Becher házaspár fotóso-  Délkeleti (Kőbánya), Csepeli, Dél-budai, Észak-budai
            rozatai ezen létesítmények szépségeinek bemutatása   vagy Óbudai és Dél-pesti iparnegyedek.
            mellett figyelemfelhívó célzattal készültek a XX. szá-  Az 1960-as évekre világviszonylatban is az élme-
            zad második felében.                              zőnybe tartoztunk az előregyártott vasbeton szerke-
                                                              zeteket illetően. Az ország első ilyen technológiájával
                                                              készült épületei a főváros ipari és közlekedési létesít-
            3.4. Megmentés mindenáron?                        ményei voltak, melyek akkoriban rendkívül korszerű-
                                                              nek számítottak.
               Közösségi érdeket mellőzve védetté, műemlékké     A rendszerváltozás után, ahogyan az állam levette
            nyilvánítani vagy rehabilitálni egy épületet legalább   a kezét a nagyvállalatokról, azok épületállománya is
            akkora probléma, mint egy valódi értékkel rendelke-  jelentősen leromlott. Sok épület gazdát cserélt, elha-
            ző épületet lebontani. A védelem ugyanis komoly ter-  gyatottá vált, esetleg új funkciót kapott. Elkezdődött
            het ró az épület tulajdonosára.                   az iparterületek felaprózódása és Dél-Budapest haj-
               Továbbá egy történeti ipari épület nemcsak saját   dani ipari körzeteinek lassú leépülése.
            szintjén lehet meghatározó, hanem a városban való    Ugyanakkor Budapest sem maradt akkora, mint
            helyzetéből adódóan  sokkal nagyobb léptékben is.   a dualizmus idején. A Nagy-Budapest a XX. század
                               9
            Ezért is lényeges, hogy csak az arra érdemes épüle-  folyamán fokozatosan „körbenőtte” az addigi iparte-
            teket mentsük meg és újítsuk fel az utókor számára.  lepeket. Az egykori külvárosi gyárak, raktárak, mű-
               Emiatt nélkülözhetetlen, hogy történeti, építésze-  helyek hirtelen a város központi részeibe kerültek.
            ti és műszaki szempontból, több szakág bevonásával   A helyzet szerencsére javult a rendszerváltás óta:
            vizsgáljuk ezeket az épületeket. 10               1994-től a fővárosi ipar – javarészt külföldi beruhá-
                                                              zásoknak köszönhetően – ismét növekedést mutat. A
                                                              kialakult barnaövezetek (volt ipari területek, közle-
                                                              kedési és lakótelepi „foltokkal”) pedig továbbra is a
                                                              fővárosi gazdaság kiemelkedő színterei.
            8  Pilsitz Martin: Műemlék az ipari építészetben.  Építés –  Budapest gazdasági fontosságának megmaradása
            Építészettudomány Vol.40. (2012) No.1–2. 97–112.  nagyrészt a történeti ipari körzetek meglétén múlott,
            9  Lásd 2.3. alfejezet                            amelyekben egyvalami közös volt: mindegyik a Duna
            10  Kirády Rita Rebeka: Ipari épületek rehabilitációja – A Jövő
            Házától a Zanzáig – Ipari épületekben megvalósult projektek.   mellé települt, ez alól egyedül a saját vízzel rendelke-
            (DLA Disszertáció) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest   ző Kőbánya képezett kivételt.
            2009. 81.





            116 · Architectura Hungariae 16 (2017) 3
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11