Page 3 - AH_vol16_no3_pp111-131KuklisPilsitz

2. TÖRTÉNETI IPARI összetettségére emlékszik vissza, hanem a hosszú tú-
ÉPÜLETEK FONTOSSÁGA lórákra, a rövid ebédszünetben kapott felvizezett for-
ró levesre, az alacsony bérekre stb. Talán pont ezért
igazán fontosak ezek a létesítmények: mert emléket
2.1. Nemzeti identitás állítanak az előző generációk munkásainak és mérnö-
keinek, heroikus küzdelmüknek; kezdve e hatalmas
Ahogyan a bevezetőben is említésre került, az ipa- léptékű épületek tervezésén és kivitelezésén át, egé-
ri építészet kiemelten fontos szerepet játszik nemcsak szen az üzemben töltött hosszú, a nap nagyobb részét
a gazdaságban, de az egész nemzet identitástudatá- kitöltő robotig.
ban is. A XIX. században az ipari építészet terjedé- Sőt a Királyi Malátázó gabonaraktárának vizsgála-
se mellett Európában előtérbe került a saját nemze- ta során megállapítható, hogy nemcsak az iparban és
tállam utáni vágyódás, mint eszme. Még ha nem is mezőgazdaságban dolgozóknak állítanak emléket az
tudott minden nép saját államban élni (pl.: magyarok ilyen épületek: az árpatárolás mellett sokszor katonák
a Monarchiában), az – elsősorban mezőgazdasági és és civilek lakhelyéül is szolgált a raktár, így az épület
ipari – húzóágazatok egyfajta „függetlenedési pont- újrahasznosítása, az eredetitől eltérő funkcióval való
ként” működtek. A gazdasági termelés manifesztáci- felruházása sem számítana újdonságnak.
ói, az előállított termékek – az adott kultúrára jellem- A generációk által továbbadott személyes emlé-
ző – jelképek lehettek, akárcsak egy himnusz vagy kekből alakul ki a csoportok és családok kollektív
egy nemzeti lobogó. Ezen termékek előállítási helye emlékezete, amely később lényeges részét alkotja a
pedig pont a gyár és a hozzá tartozó számtalan mel- város vagy a nemzet kulturális emlékezetének.
léképület volt. A jelen tanulmány témája nem az iparkultúra, ha-
Azért is fontos történeti ipari épületeink megőrzé- nem maguk az ipari épületek, ezért fontos szempont
se, mert a már lebontott épületeket visszahozni nem az is, hogy éppen ezek az ipari létesítmények segítsé-
tudjuk, tehát saját magunkat károsítjuk meg így. gével jött létre az az anyagi forrás, amelyet a társada-
„…abban a meggyőződésben, hogy a kulturális lom később kulturális létesítmények (pl. színházak)
javakban okozott károk, bármely nép tulajdonát is létrehozására fordíthatott.
képezzék ezek a javak, az egész emberiség kulturális
örökségének megkárosítását jelentik, minthogy mind-
egyik nép hozzájárult a világ kultúrájához;” 2 2.3. Urbanisztikai szempontok

Történeti ipari épületeink emellett nagyobb távla-
2.2. Egyéni kötődés tokban is jelentősek – városi kontextusban – hozzá-
járulnak az adott kerület/terület egyéniségének meg-
Míg tőlünk nyugatabbra reneszánszát éli a volt tartásához és a későbbiekben a várostervezés során
ipari épületek felújítása/átépítése és azok alternatív biztos viszonyítási pontok lehetnek. Karakteres vo-
felhasználása, addig itthon az ilyen gyárak/műhelyek/ násaik miatt a környék „landmark”-jává is válhatnak,
raktárak az esetek többségében nem kapnak túl jó még egy esetleges funkcióváltás után is.
megítélést. Ennek fő okai hazánkban a korai szocialis-
ta időszakban (1940-es évek vége, 1950-es évek eleje)
erőltetett iparfejlesztés, a gyár általános negatív képé- 2.4. A funkcionalizmus kialakulása
nek sztereotípiája és a XX. századi – már-már legen-
3
dásan – rossz üzemi fizetés és munkakörülmények. A történeti gyárak, műhelyek és raktárak logikus,
Az ipari épületektől való idegenkedésre szemé- tiszta tervezésük, egyszerű geometrikus alapformáik,
lyes példaként hoznám föl nagyanyám esetét: ő a valamint minimális díszítettségük miatt a moderniz-
konzervgyárból nem a csarnokszerkezet páratlan mű- mus és funkcionalizmus előfutárának is tekinthetők,
szaki megoldásaira vagy az üzemben működő gépek még ha a tervezésük során semmilyen tudatos építé-
szeti ideológia nem volt meghatározó: a mérnököket

2 Hágai Nemzetközi Egyezmény, Bevezető, 1954.
<http://www .mf a.go v .hu/NR/rdonl yres/
71CA0B7D-9C39-454C-B052-D3CDA7DBA71B/0/Kulturalis_
javak_Haga_1954_egyezmeny.pdf> [megtekintve: 2017.09.20.]
3 Csak teher a környezetnek, rontja a város képét és a környe-
zetében élők életminőségét.

Architectura Hungariae16 (2017) 3 · 113