Page 13 - AH_vol16_no3_pp111-131KuklisPilsitz

5.8. Funkcionális elemzés 5.8.3. Az árpatárolás és szárítás
A raktározás kétféleképpen történhetett: hagyo-
5.8.1. A gabonaraktár, mint nagyüzemi épülettípus mányos padozatosan, azaz a födémre szórva, vagy
A Királyi Malátázó gabonaraktára a Császár 15 cm falvastagságú, kúpos végű vasbeton silókban,
László által felállított négy üzemépület típus közül melyeket a középső szárny födémeinek kibontásával
19
a „raktárak, magtárak, textilüzemek” kategóriába so- tudtak beépíteni a 1960-as években.
rolható szerkezetei és a gabonának a létesítményben A középső traktusban, az északkeleti oldalon,
való mozgatása miatt. Az ilyen épületek külső teher- a silós tárolás ellenére továbbra is megmaradtak a
hordó falai téglából épülnek, födémeik poroszsüveg tradicionális, nagyobb belmagasságú gabonaterek.
födémek. Tereik többszintesek és soktámaszosak. A Feltehetően azért, mert szükség volt olyan helyisé-
pontszerű megtámasztások általában öntöttvas oszlo- gekre, ahonnan ki lehetett juttatni az árpát a szabad-
pok. A kis traktusmélység miatt a fény javarészt az ba. A parapetfalban lévő majd fél méter átmérőjű, a
oldalsó bevilágítókon keresztül érkezett, emiatt nem raktárból kivezető csövek ugyanis azt mutatják, hogy
volt feltétlenül szükség a mesterséges megvilágítás- nem csupán a szellőztetés volt itt a cél. A malátagyár-
ra. A nyersárut vagy a készterméket horizontálisan és tásban is használt őszi árpát takarmányozásra is lehe-
vízszintesen szállították. Ez a leírás tökéletesen illik a tett használni, így a raktár egyfajta árpaelosztóként is
tanulmányban szereplő gabonaraktárra is. működhetett.
Víztartalmának csökkentése végett még az épület-
5.8.2. Az árpa útja ben ki kellett szárítani az árpát. Mivel a silók nem vol-
A gabonaraktárban elsősorban a malátagyártás tak szellőztethetők, időnként le kellett őket ereszteni.
alapanyagát – a kétsoros tavaszi árpát - tárolták, de A második emeleten látszik, hogy az egyes szobák
a maláta kipótlására (mivel ezzel a malátázáshoz „rekeszekként” működtek: ameddig tudták, feltöltöt-
szükséges munkaerőt és a költségeket megspórolták, ték azokat gabonával (az ikerablakokat itt a nagyobb
továbbá csökkentették az esetleges veszteségeket) kapacitás elérése érdekében nagyrészt befalazták).
őszi gabonát is tartottak az épületben. Logikus lépés Hogy ne csak az ablakokon keresztül szellőzzenek
lett volna egy ilyen tárolókapacitású raktárnál, hogy ezek a terek, nem ajtóval, hanem 1 m magas, sínbe
a kész maláta visszakerül az épületbe és ott tartják, csúsztatható acéllapokkal zárták el őket egymástól.
amíg felhasználásra nem kerül a félgyártmány. Erre A zárt silókhoz hasonlóan higiéniai és szárítási
azonban nincs bizonyíték. okokból alkalmanként felszivattyúzták, illetve lee-
A beérkezett árpa először a pincébe került a föld- resztették a gabonát: a padozatban lévő, egyenletesen
szintről, innen ún. serleges felvonókkal jutott fel a elosztott nyílásokon keresztül „csordogált le” az árpa
tetőtérbe. Az osztályozás a pincében, ugyanakkor a az alatta lévő szobába. A tárolt gabonát általában éj-
tisztítás a legfelső emelteken történhetett, (még a be- szaka szárították, mert a hideg és alacsony páratar-
tárolás előtt érdemes volt a tisztítást elvégezni, mert a tamú levegő volt a legalkalmasabb erre. (10. ábra)
gyommagvak, melyek az árpával együtt érkeztek, nö- A megszáradt árparakás magassága jóval na-
velték a víztartalmat). A tetőtérből az árpa ún. „sur- gyobb, mint a nedvesé. Olyan helyiségekben, ahol
20
rantókon” (csúszdákon) került szétosztásra az emele- nagyobb belmagasságokkal és alapterülettel talál-
teken. Ott silókban tárolták, ameddig a szomszédos kozhatunk (pl.: az északnyugati szárnyban lévő két-
malátázóban nem volt rá szükség, ekkor újra lekerült szintes csarnok) csak a megszokottabbnál nagyobb
minden a pincébe. Ezt követően szívólevegős beren- parapet magasságú ablakok mellett lehetett megolda-
dezések segítségével jutott fel a gabona a padlásra. ni a hatékony tárolást. Viszont a kisebb méretű he-
Innen már csupán egy rövid (de most már csak víz- lyiségekben is lehetővé kellett tenni azt, hogy a tárolt
szintes) út várt rá, hogy átkerüljön a malátázóba. A gabona körbejárható, illetve maga a tároló is megkö-
délkeleti homlokzaton még ma is látszik az a parapet zelíthető legyen. Ezért a főfalaktól nem messze kb.
nélküli ablak, ahol átjutott az üzembe az árpa. 10 cm vastag vasbetonfalakat helyeztek el, melynek
magassága a belmagasság függvényében – számunkra
is érthetetlen módon – fordított arányában változott
(1-1,7 m-ig).

19 Császár László: XIX. és XX. századi ipari és mezőgazdasági
épületek. Műemlékvédelem Vol.38. (1994) No.3. 172–184. 20 Kunze, 66.

Architectura Hungariae16 (2017) 3 · 123