Page 10 - AH_vol16_no3_pp111-131KuklisPilsitz
P. 10

5.3. Hozzáépítések                                fenntartott bejárat állt ezen az oldalon. A hajdan ad-
                                                              minisztrációs célokat is szolgáló épületrész bejárata
               A gabonaraktár építésekor két „toldalékkal” ren-  elé még egy kis szélfogó építményt is elhelyeztek az
            delkezett. Mindkét szárny északkeletről csatlakozott   épület északkeleti homlokzatán.
            az épülethez. Az egyik egy emelet magas lapostetős
            alraktár volt. (6. ábra, C szárny) Csatlakozása alapján
            valószínűleg eredetileg is tervezték a megépítését. Az   5.6. Homlokzat
            1960-as években közvetlen vasút bejárat épült ehhez
            az alraktárhoz. Nem bontották el teljesen, hátsó fele a   A Király Serfőző számára az épület homlokza-
            vasúti bejárattal együtt még mindig áll.          tának kialakítása reprezentációs célokat szolgált.
               A másik toldás egy nyeregtetős, egyemeletes mű-  A mára beszürkült vakolat azonban nem az eredeti.
            hely volt, taréjgerince mentén kis felülvilágítóval el-  Megépültekor színe császársárga volt, mely néhol
            látva. (6. ábra, D szárny) Ez a szárny feltehetőleg utó-  látszik még a lábazaton. Egy raktár főfunkciójú épü-
            lag került megépítésre, ezt bizonyítják a főépületen   lethez  képest  gazdagon  díszített,  ugyanakkor  a  kor
            utólag befalazott ablakok is. Mára csupán homlokzati   stílusához képest meglehetősen visszafogott épületet
            lenyomata és főfalainak vége tanúskodik a hajdani   láthatunk: nemcsak az épület tömegképzésében, de a
            műhelyről.                                        homlokzat díszítettségében is erőteljes geometrikus
                                                              hatás mutatkozik meg. Megtaláljuk a történeti épí-
                                                              tészet elemeit, ugyanakkor erősen leegyszerűsítve és
            5.4. Tömegképzés                                  kisebb hangsúllyal: vakolatlan, klinkertéglával foga-
                                                              zott zárópárkányt; alig látszó könyöklő- és osztópár-
               A ma álló épület öt jól elkülöníthető tömegből áll.   kányokat, ablakkötényeket. Középen a homlokzati
            A részek „súlyozása” a bennük lévő funkció szerint   síkból előugró, hangsúlyosan kiemelkedő, téglafelü-
            változik. A középső, részben nyeregtetővel, részben   letű pilasztereket láthatunk, melyek eredetileg vakol-
            lapostetővel lefedett hasábot kettő, nagyrészt lép-  tak lehettek.
            csőházból és közlekedőkből álló torony fogja közre.   A két szélső szárny homlokzati mezőit csupán fa-
            Ezeket nyeregtető fedi, melyeket délnyugatról, az   lisávok borítják.  Ugyanez a visszafogottság jellem-
            egykori toronysisakok helyén egy manzárd, illetve   ző az oromfalak díszítettségére is, ahogyan a hajda-
            egy kontytető zár le, az udvarra néző homlokzataik   ni Első Magyar Részvényserfőzde Rt. épületei felé
            pedig oromzatosan végződnek. A raktár hossztenge-  néző homlokzatra is, amely csak néhány méterre áll
            lye  mentén  egy-egy  nyeregtetős  épületrész  zárja  le   a ma már a Dreher Sörgyárak Zrt. tulajdonában álló
            a főtömeget, melyek közül a délkeleti nyeregteteje   épületegyüttestől. Itt csak egyszerű, lábazat és feje-
            törtvonalú. Az épület háromemeletes, ugyanakkor a   zet nélküli falisávok láthatók. A lépcsőházi traktusok
            lépcsőházi traktusokban elég nagy a legfelső szin-  homlokzatán sarokpilaszterek és fölöttük törpepillé-
            tek belmagassága egy negyedik félemelet számára.   rek állnak.
            Összességében egy aszimmetrikus épülettömeg, va-     Az egykori Sörgyár utca felé néz az épület főhom-
            lamint egy bonyolultabb alaprajzi kialakítás jellemzi.   lokzata, így ez az oldal jóval díszesebb. Ezt erősítette
            (8. ábra)                                         az 1910-es felújítás, melynek során szecessziós dí-
                                                              szek is felkerültek a raktár falaira.

            5.5. Bejáratok
                                                              5.7. Ablakok
               Az árpa nagyrészt a Jászberényi út felől érkezett
            szekérrel , teherautóval, illetve vasúttal lényegében   Az ablakok elrendezése és típusa (a homlokzati
                    18
            a raktár hátsó, udvari részéhez. Az egykori Sörgyár   díszekhez és az egykori toronysisakokhoz hasonlóan)
            utca felőli homlokzat volt egyértelműen az épület arca   összefüggésben áll azzal, hogy azok az épület mely
            a külvilág felé. Nem egy, gyalogos forgalom számára   részén állnak:  a délnyugati homlokzaton díszesebb,
                                                              csúcsíves ikerablakokat is találunk. A raktár hosszabb
                                                              homlokzatain északnyugatról délkeleti irányba halad-
            18  Újabb kapcsolat az ipar és a mezőgazdaság között: nyár vé-  va a homlokzat tagoltságából adódóan az öt hom-
            gén az árpát betakarító parasztok, miután terményüket eladták és   lokzati szakaszon 8+2+4+2+5 ablaktengely látható,
            behozták a raktárba, a téli félévben, a malátakészítés idejében se-
            gédmunkásként dolgoztak a gyárban. (Kunze, 5.)





            120 · Architectura Hungariae 16 (2017) 3
   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15