Page 7 - AH_vol16_no3_pp111-131KuklisPilsitz

04 Korabeli képeslap Kőbánya nevezetességeivel.

4.2. A sörgyártás kialakulásának kilométeres vízvezeték 1869-ben épült meg a kerület-
feltételei Kőbányán ben, ennek ellenére a kőbányaiak java még a saját –
amúgy kiváló minőségű – kútvizét itta. A helyzetet az
Kőbánya első írásos említése – valószínűleg 1905-ben, a 148 m magas Óhegy tetején elhelyezett
– 1244-ben történt meg, amikor IV. Béla király víztoronnyal sikerült megoldani, ez volt a világ első
11
„Pesthnek” ajándékozta az akkori Keuer (Kőér) föl- vasbeton víztornya.
det. A mai Budapest X. kerületében található terület „Lajta-mészkő”– Jó minőségű építőanyag, mely
már a középkorban kitűnt adottságaival, aminek hasz- „városteremtő” lett. Ebből épült fel a középko-
nát igazán a XIX. századtól lehetett látni. ri Pest városfala és több épülete, a mai Vigadó he-
Lakosság – A középkorban bányászok, iparosok, lyén korábban álló Redout. Továbbá az Országház,
a XIX. században vagyonos külföldi családok tele- a Halászbástya, a kecskeméti Barátok Temploma, a
pedtek le/fektettek be a területen. Ez azt is magával Citadella, a budai alagút homlokzata, sőt még a bécsi
hozta, hogy támogatták az impozáns középületek lét- Opera is „nyomokban tartalmaz” ilyen követ. 12
rejöttét. A XIX. században épült Kaszinó, a mai Szent Földalatti világ – A „durva mész” (mészkő) bányá-
László-templom, illetve Gimnázium mára a kerület szata nyomán 30 km hosszú, 18 hektáros pincerendszer
jelképeivé váltak. (4. ábra) jött létre a Steinbruch, azaz Kőbánya alatt. Az alagutak
Víz – Kőbányának – a hűtésre használt jegét le- a víznyerésen kívül kedvezők voltak a bor és a sör tá-
számítva – sikerült függetlenítenie magát a Dunától. rolására, hűtésére is. Továbbá ideális malátaszérűnek
A XIX. század második felére ez terhet is jelentett: a (árpacsíráztatónak) is bizonyultak ezek a tárnák. A II.
víz szállítása és tárolása komoly problémát okozott. világháborúban repülőgép összeszerelőként és óvó-
Az első víztároló medence és a hozzá tartozó több helyként is működtek az alagutak, ma inkább spor-
tolni és kikapcsolódni vágyók látogatják a pincéket. 13

11 Buzás Kálmán: Kőbánya oda és vissza – mesék ihlette emlé-
kezet c. könyvében utal arra, hogy több bizonyíték is alátámaszt-
ja, hogy nem mai Kőbányáról beszél a királyi bulla: a középkori
Budát hívták akkoriban Pesthnek, valamint Keuer/Kewer né-
ven illették az akkori Várhegyet és környékét. (Buzás Kálmán: 12 Buzás, 28.
Kőbánya oda és vissza – mesék ihlette emlékezet. Ráth Lépcső 13 Kerékpárversenyek, barlangi búvárkodás és sok más egyéb
Tudásközpont, Budapest 2017. 20–23.) program zajlik a föld alatt. (Buzás, 27.)

Architectura Hungariae16 (2017) 3 · 117