Page 14 - AH_vol16_no3_pp111-131KuklisPilsitz
P. 14

A padozatos árpatárolás nagy előnye volt, hogy a   haladva a vastagság csökken, de 65 cm alá nem megy.
            tárolt gabona könnyen áttekinthető és szárítható volt.   Az árpa tárolásánál rendkívül fontos, hogy a belső
            Nagyobb mennyiségek tárolása viszont ilyen mód-   hőmérséklet állandó legyen, ami az ilyen vastagságú
            szerrel rendkívüli helyigényű. Továbbá az árpa szin-  tömör agyagtégla falnál volt biztosított.
            teken való mozgatása igen sok energiát emésztett fel,   A homlokzatképző elemeknek (pilaszterek és li-
            amióta a középső traktusba bekerültek a silók, szinte   zénák) statikai szerepe nincs. A pince dongaboltoza-
            teljesen kettévágva az épület két végében lévő gabo-  tának terheit téglapillérek veszik át. Az északnyugati
            natereket. A padlásteret  leszámítva, nincsenek köz-  szárnyban acélbeton pilléreket találunk (a vasbetontól
            vetlenül egybenyitva a tárolásra használt helyiségek.  csak a henger alakú vasak, illetve a mainál rosszabb
                                                              minőségű beton különbözteti meg), de mégis az épü-
            5.8.4. A Királyi Malátázó gabonaraktárának        letben a legelterjedtebb pontszerű megtámasztás a
            funkcionális elemzése                             szélső szárnyakban álló, karcsú öntöttvas oszlopok.
               Az öt különálló traktus nemcsak tömegében, hom-  Formájukat és kialakításukat tekintve rendkívül vál-
            lokzatképzésében alkot önálló egységet, de funkció-  tozatosak: többféle fejezettel, lábazattal vannak ellát-
            jában is. Az északnyugati szárnyban a nagy alapte-  va és a födémmel való kapcsolatuk is igen sokszínű.
            rületű helyiségekben padozatos árpatárolás zajlott,   (11. ábra)
            az alatta elterülő pincében folyt a gabona válogatása.
            A földszinten a traktust harántirányban átszelő kocsi-
            beálló, valamint néhány gépészeti helyiség található.   5.10. Térelválasztás
            A kontyolt tetős lépcsőházi traktus a közlekedési funk-
            ción felül malomipari gépek tárolására is szolgált. A   A II. világháború után üreges kerámia válaszfal-
            középső blokk foglalja magába a 12 darab, többeme-  lapokból lakórészeket alakítottak ki a délkeleti szár-
            let magas vasbeton silót. A földszinten a silók kiveze-  nyban. Emellett elvétve találunk vasbetonból készült
            tő nyílásai és gépészeti helyiségek figyelhetőek meg.   válaszfalakat,  illetve  a  már  fentebb  említett  gabo-
            A manzárdtetős lépcsőházi torony nagyjából hason-  natereket körülzáró, parapetmagasságú elválasztó
            ló funkció lát el mint a tőle északnyugatra álló társa,   falakat. 21
            azonban néhány tároló helyiség itt is megtalálható.
            Az épület délkeleti szárnya talán a legérdekesebb.
            Műhelyek, gépészeti helyiségek, illetve lakórészek   5.11. Födémek
            helyezkednek el itt. Az eredetileg adminisztrációs
            célokra létrehozott épületrész volt már kaszárnya,   A XIX. század végi szokásoknak megfelelően a
            börtön, de női munkásszálló is, továbbá az épület be-  pincefödémek téglából falazott dongaboltozatok vol-
            zárását megelőző évtizedekben a malátázó és maga a   tak. Egyes lépcsőházak zárófödémeként is szegmens
            raktár dolgozói is laktak ebben a traktusban. A nagy   ívű dongákat figyelhetünk meg, amelyek falazása ku-
            alapterületű, egész szinteket kitöltő helyiségeket fel-  pás volt. A kisebb statikai és dinamikai terhelés, va-
            osztották és szükséglakásokat alakítottak ki vizesb-  lamint a csekély traktusmélység miatt a poroszsüveg
            lokkokkal, nappalikkal stb. (Az utolsó lakosok csak   födém volt az uralkodó födémtípus az épületben. A
            2000-ben költöztek ki.). Annyira „állam az államban”   gabonaterekben ezek  fölé kezdetben hajópadló bur-
            volt ez a szárny, hogy külön portáshelyiséget, irodát,   kolatot helyeztek el. Később megjelent a simított be-
            de – az egész épületre nem jellemzően – saját lépcső-  ton és a lapburkolat is.
            házat is találunk benne.                             Hazánkban  csak a  XX.  században  honoso-
                                                              dott  meg  az  acélbeton.  Beépítésére  az  1910-es
                                                              átépítés során kerülhetett sor. A váltás oka va-
            5.9. Függőleges teherhordó szerkezetek            lószínűleg a korszerűbb, de nehezebb gépek
                                                              megjelenése  volt.  A  nagyméretű  koncentrált
               Az épület szélső szárnyai falazott-pilléres szer-  terhelés miatt a födém bordarácsos, illetve megerő-
            kezeti  rendszerűek.  A  középső  traktusban  és  a  lép-  sített fejezetű pillérek is gyámolítják azt. (12. ábra)
            csőházban haránt irányú teherhordó falakkal és jóval
            kisebb fesztávolságokkal találkozunk, itt nem volt
            szükség pontszerű alátámasztásra. A teherhordó falak   21  Érdekesség, hogy a lehullott vakolat miatt a téglán látszik
            nagyméretű téglából épültek. Vastagságuk a pincefa-  egy majd 120 éves kőműves ceruza nyoma: az első vakoláskor
            laknál 1 m fölött is lehet. Szintenként egyre feljebb   az 1 m magas lábazat felső két téglasorát lemeszelték, majd erre
                                                              húzták rá a lábazat felső vonalát.





            124 · Architectura Hungariae 16 (2017) 3
   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19