Page 2 - AH_vol16_no2_pp33-54_Feher

A tanulmány alapjául a 2017 május-júniusában ké- Budakeszi irányába vezető völgy (mai Budakeszi út)
szült építéstörténeti tudományos dokumentáció szol- nyaralótulajdonosai és az ott található vendéglátóegy-
gált, amely a Budapest, XII. kerületében, a Zugligeti ségek vendégei érkeztek ebből az irányból.
út 101. sz. alatt található egykori villamosvégállomás A nyaralóhelyként már igen népszerű Zugliget
1
épületének, valamint ettől el nem választhatóan az északi irányú megközelítésének egyértelmű lökést a
egész végállomás épített létesítményeinek keletkezés- lóvasút 1869. augusztus 10-i megnyitása adott, me-
és fennállástörténetét, az itt található létesítmények lyet az egy évvel korábban alapított Budai Közúti
leírását, értékleltárát és az ezzel kapcsolatos szakér- Vaspálya Társaság üzemeltetett Buda első lóvasút-vo-
tői megállapításokat, helyreállítási javaslatot foglalta nalaként – az óbudai vonallal együtt. A nyomvonal
3
magában. a Lánchíd budai hídfőjétől a Vízivároson át vezetett
fel egészen a Fácános dombjával keletről szomszédos
Hunyad-orom északi lankái alá, a Laszlovszky-major
1. A BEÉPÍTÉS ELŐZMÉNYEI szomszédságába. Bár a lóvasút létesülése fontosab-
bá tette az északi irányú megközelítést, valójában a
A zugligeti villamosvégállomás az egykori bu- Fácán vendéglő a végállomástól gyorsabb gyalogos
dai királyi vadászterület részét képező tölgyerdő- tempóban is, a meredek terepviszonyok közepette,
ség, a Fácán területén fekszik, neve vélhetően az itt egy 15–20 perces távolságban maradt.
nagy számban egykor megtalálható fácánoktól ered.
Birtoklástörténete a 18. századig visszamenőleg re-
konstruálható, amikor Jäger Henrik budai kőműves- 2. TELEKTÖRTÉNET
mester majorságának része volt. Az épületegyüttes
a 20 hold nagyságú birtok déli részén állt. 1806-tól A Fácános tulajdonosai 1883-ban Ferentsik Gábor
Krammer József budai tisztiorvos, majd 1830-tól és neje, Kutser Julianna lettek, akik adásvétel révén
Riegler Ignác budai szappanfőzőmester tulajdoná- szerezték meg a 25 telekből álló birtokegyüttest. A
4
ban állt. Ő volt az, aki az 1820-as évektől működő, terület északi részén, a mai állomás területén, vala-
és igen népszerű, közeli Laszlovszky-major mintájára mikor Buda nagyméretű kataszteri térképsorozatá-
megnyitotta a zenés-táncos mulatságokkal is szolgáló nak 1873-as felvétele előtt kisméretű, faszerkezetes
Fácán vendéglőt a majorság fennálló épületeinek fel- épület, valószínűleg elárusítóhely, trafik létesült. A
5
használásával. A hely és általánosságban a környék Fácán vendéglőhöz vezető, és a dombot északnyu-
növekvő népszerűségének köszönhetően Riegler gat-nyugati irányból megkerülő séta- és kocsiutat
megbízta Hild Józsefet, hogy készítsen terveket egy kandeláberek sora világította meg a sötétedés utáni
üdülőépületre és a birtok fejlesztésére. Az 1856-ban órákban, míg egy kivilágítatlan, rövidebb, szerpenti-
kivitelre került 30 szobás épület sokáig a környék leg- nes gyalogosút vezetett fel közvetlenül ugyaninnen.
rangosabb fogadójának számított, népszerűsége a 20. A tágabb területet Vaskapunak nevezték, ennek ere-
század első évtizedéig töretlen volt. 2 dete a kutatás előtt ismeretlen maradt, de vagy egy
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezek az valódi fémkapura utalhattak vele, vagy pedig a kör-
építmények és építkezések a nagyméretű erdő- és nyező oromzatok sziklái emlékeztették a névadót az
mezőbirtok déli és középső részén valósultak meg. Al-Dunán megtalálható szorosra.
Magát a vendéglő-együttest is elsősorban délnyuga- 1896-ban a hegyvidék lóvasút-vonalát is utolérte
ti irányból a Virányoson keresztül (a mai Kútvölgyi az új technológia, a vonalat villamosították. 1900.
út vonalán) közelíthették meg a kortársak, bár a ta- június 4-én halálos kimenetelű villamosbaleset ár-
nulmány szempontjából jelentőséggel bíró északi ré- nyékolta be Zugliget hírét. A főváros és az illetékes
6
szen keresztül, a Zugliget felől is adott volt a területre hatóságok több megoldást is vizsgáltak arra nézve,
való belépés lehetősége. Ez azonban mind Pest, mind
Buda belterületei felől kerülőt jelentett, így legfel-
jebb a század folyamán egyre intenzívebben beépülő, 3 Budapest közúti vasúti közlekedésének fejlődése 1865–1922 és
a BSZKRT tíz évi működése 1923–1933. BSZKRT Igazgatósága,
Budapest 1934. 71.
4 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban BFL) XV.37.a
Budai telekkönyvi betétek, tbsz.: 6940.
1 Hrsz.: 10527/2. Az épület műemléki védelem alatt áll, azono- 5 Buda nagyméretű kataszteri térképsorozat, 1873. BFL
sító: 1180, törzsszám: 15743. XV.16.a Buda sz.k. főváros térképei.
2 Rados Jenő: Hild József életműve. Akadémiai Kiadó, 6 Az esetet részletesebben ld. a 3. Építéstörténet című
Budapest 1958. 127–129. fejezetben.

56 · Architectura Hungariae 16 (2017) 2