Page 5 - AH_vol16_no2_pp33-54_Feher
P. 5

Schulek Frigyes ezekben az években Steindl di-       Habár a rajzanyag hiányosan maradt fent, az 1862-
            ákjaként érzékelte ezt a folyamatot.  Valószínűleg   1864-ig  tartó  három  évben  a  többinél  lényegesen
                                             14
            mindkettejüket élénken foglalkoztatták a hazai épí-  több helyszínt sorolhatunk fel. Ezek között akadnak
            tészképzés  nyitott kérdései,  amikor néhány évvel   olyan épületek, amelyek felmérése a rajzok alap-
            később beléptek a Bécsi Képzőművészeti Akadémia   ján teljesebb, részletesebb volt. Ezzel szemben más
            Friedrich von Schmidt-féle mesteriskolájába. 1862-  helyszínekről csupán néhány rajz maradt fent, amik
            től a tanítványok önképző egyesületet alapítottak,   azonban összetett épületrészeket ábrázolnak. Ilyen
            amit  1864-től  Schmidt  tiszteletbeli  elnökletével   bonyolult szerkezetek, homlokzatok mérésével min-
            Wiener Bauhütte-nek neveztek.  Az egyesület 1861-  den bizonnyal több idő lett volna foglalkozni, ezért
                                        15
            től szervezett nyári felmérési gyakorlatok, tanulmá-  valószínűbb, hogy ezek látvány alapján készített raj-
            nyutakat, melyeknek eredményeit 1862-től publi-   zok, és ezekre a helyszínekre a Wiener Bauhütte nem
            kálták évente a  Publikationen des Vereines Wiener   felmérési gyakorlatok, hanem inkább tanulmányutak
            Bauhütte kötetekben. 16                           keretében látogatott el. Az úti célok listája azonban
               Ezek alapján a gyűjteményes kiadványok és az   valószínűleg így sem teljes.
            Építészettörténeti Rajztárban fennmaradt sokszorosí-  Mesteriskolai évei után Steindl 1868-ban visz-
            tott lapok és eredeti rajzok alapján a Wiener Bauhütte   szatért Budára, ahol 30 éves korától (1869) a József
            nyári úti céljai a következők voltak: 17          Politechnikum, majd új nevén a Magyar Királyi
                                                              József  Műegyetem  (1871-től)  rendes  tanára  lett.  A
             1861    Göls/Göss 17                             Műegyetem 1871-től induló szervezése az építészet
             1862    Kirchberg-am-Wechsel, Pozsony, Bruck-    oktatását elkülönítette a többi műszaki tudományétól,
                     an-der-Mur, továbbá az 1862-es keltezésű   1882-től pedig rögzített tanrend szerint oktatott az
                     Schulek Frigyes csütörtökhelyi Zápolya ká-  egyre több építészeti tanszék. Steindl tanári tevékeny-
                     polnáról készült eredeti tusrajza. (1. ábra)  sége sokban hasonlított mesteréhez. Egyéni konzultá-
             1863    Lőcse, Braunau-am-Inn, Kassa, Deutsch-Altenburg,   ciók alkalmával magyarázta a tervezést és a rajzolást,
                     Judendorf-Straßengel, Bártfa, Krakkó, Milano, pári-  és 1874-től magyarországi emlékekhez vezetett nyá-
                     zsi Opera, csütörtökhelyi Zápolya kápolna (2. ábra)
             1864    Prágai Városháza tornya, Sedlitz, kölni lakóház,   ri felméréseket diákjainak, amelyeket a Műemlékek
                                                              Ideiglenes Bizottsága támogatott.  A Wiener
                                                                                               18
                     Altlerchenfeld-i templom szentségtartója, Bártfai   Bauhüttéhez  hasonlóan  megalakult  a  Műegyetemi
                     stallum részlete, Seebenstein-i kút, Laach-i
                     apátság kapuja, Bécs-Rossau-i Liechtenstein-  Építészhallgatók Egyesülete, amely 1878-ban szintén,
                     palota, Göss-i apátság, Louny-i Szent Miklós   Magyarországi Műemlékek címmel kiadványban fűz-
                                                                                                  19
                     templom, Hasselbach-i templom, bécsi Szent   te össze a nyári gyakorlatok eredményeit,  melyben a
                     István dóm, firenzei dóm és Lanzi loggia, bécsi   következő emlékek szerepeltek:
                     Opera továbbá Kolín, ahol az Építészettörténeti
                     Rajztárban sokszorosított Wiener Bauhütte lap   Magyarországi Műemlékek. 1. évfolyam:
                     mellett a Szent Bertalan templom apszisáról   1. lap:  Kápolna Szász Sebesen, homlok-
                     két eredeti, tussal készült Steindl-szignós rajz   zat, alaprajz. Rajz: Pfaff Ferenc,
                     található. Ezek keltezés nélküliek, az 1864-es   autgr.: Zobel Lajos  (5. ábra)
                                                                                     20
                     kolíni felmérést azonban az Építészettörténeti   2. lap:  Kápolna Szász Sebesen, metszet. Rajz: Pfaff
                     Fotótár 800745-ös jelzetű, datált, a résztvevők   Ferenc, autgr.: Bartholomaeidesz Gy. 21
                     szignójával ellátott fotója bizonyítja. (3. ábra)  3. lap:  Besztercebányai plébánia templom
             1865    Neumberg, Zwettl                                oratorium alaprajza. Rajz: Santho
             1866    Kassa, székesegyház                             István, autgr.: Janko Samu 22
             1867-   Vajdahunyad, szerzők: Widermann,
             1868    Steindl Imre, F. Neumann


                                                              18  Sisa, 14.
                                                              19  Magyarországi Műemlékek. 1. évfolyam. Kiadja a
                                                              Műemlékek Országos Bizottságának hozzájárultával a Budapesti
            14  Sisa, 11.                                     M. K. József Műegyetem Épitészi Hallgatóinak Egyesülete
            15  Sisa, 13.                                     Steindl Imre, ny. r. tanár vezetése alatt, Budapest 1878., Épt.
            16  Publikationen des Vereines Wiener Bauhütte. Selbstverlag   Rajzt. 102806
            der „Wiener Bauhütte”, K. K. Akademie der Bild. Künste, Bécs   20  Épt. Rajzt. 102545
            1862                                              21  Épt. Rajzt. 102546
            17  Sisa, 13.                                     22  Épt. Rajzt. 102817




                                                                              Architectura Hungariae16 (2017) 2 · 37
   1   2   3   4   5   6   7   8   9   10