Page 3 - AH_vol16_no2_pp33-54_Feher

hogy „elhozza” a Szent Sír rotunda méreteit az újon- arra is választ kapunk, milyen módon hasznosultak a
nan épülő templom számára. Ez természetesen nem felmérési rajzok Steindl Imre és Schulek Frigyes ok-
feltételez a maihoz hasonló felmérési rajzokat, a min- tatói és építészi pályafutása során.
tául szolgáló méreteket bizonyára feljegyzésekben A vizsgált korszakban az új építészoktatási rend
rögzítették. A meglévő épületek valódi felmérése, do- megszervezése, reformja volt aktuális. Ebben Steindl
kumentálása valószínűleg az antik építészetet megis- Imre és Schulek Frigyes kulcsszerepet vállalt átörö-
merni törekvő reneszánsz idején kezdődött meg. Ezt kítve mesterük, Friedrich von Schmidt bécsi képzési
támasztja alá, hogy az építészeti tervrajzokat a rene- módszerét. Schmidt harmadik magyar tanítványa, aki
szánsz mesterek a középkorral ellentétben méretekkel a Wiener Bauhütte tagja volt, Schulcz Ferenc minden
látták el. Hoppe László szerint a kótázás gyakorlatát bizonnyal hasonlóan aktív egyetemi pályát futott vol-
éppen a reneszánszban megjelenő felmérési tevé- na be, ha korai halála nem akadályozta volna ebben.
kenység hatására vezették be. A mérési technológia A Schmidt által 1860 körül a Bécsi Képzőművészeti
5
valóban sokat fejlődött 16. században. Az 1512-ben Akadémián, Mesteriskolájában létrehozott rendszer-
elkészített potemetrum, amely szerkezetében a theo- nek máig több elemét őrizzük, például egyéni műter-
dolit elődjének tekinthető, tájolásra, magasságmérés- mi konzultáció, nyári felmérések. Schmidt építészi
re és vízszintezésre volt alkalmas. 1533-ban Gemma tevékenységére még jellemzőek voltak a középkorban
6
Frisius bevezette a triangulás (háromszögelés) el- gyökerező céhszerű jegyek. Több évig kőfaragóként
vét, 1551-től pedig elterjedt az alidade-dal felszerelt dolgozott a kölni dómon, a bécsi Szent István dóm
rajzasztal, amellyel szögeket és távolságokat rögtön a helyreállításának pedig baumeistere volt. Oktatási
8
táblára tett lapra lehetett rögzíteni. Az első theodoli- modellje tehát a 19. században még élő középkori
7
tot szintén a 16. század elején készítették. páholy-hagyományokat ötvözte az újszerű, indivi-
Az Építészettörténeti Rajztárban fennmaradt leg- dualizált oktatással, melyben nagy hangsúlyt kapott
korábbi felmérési dokumentumok a 19. század má- a diákokkal történő egyéni tervezési konzultáció. A
9
sodik feléből származnak, melyeket a diákok nyári monologikus előadások kisebb szerepet kaptak, in-
tanulmányutak keretében készítették. A munka eszkö- kább párbeszédes formában, a konkrét feladatokra
zeiről, körülményeiről csekély információ áll rendel- koncentrálva tanított, ami egy új építész-szakember
kezésünkre, valószínű azonban, hogy a kézi méréshez modell kinevelését eredményezte. A mesteriskola to-
10
ma is használatos eszközöket (függőón, mérőszalag, vábbi fontos sajátossága volt a – leginkább középkori
vízmérték, theodolit) alkalmaztak. - stílusokon alapuló építészeti tervezés, az építészeti
stílusok megkülönböztetése, amely természetesen a
11
korszak európai építészeti tendenciáival volt szoros
3. A 19. SZÁZADI KEZDETEK: STEINDL kölcsönhatásban. Mivel a Schmidt-iskola tagjai ter-
IMRE, SCHULEK FRIGYES vezés szintjén „használták” a középkori építészetet,
számukra ez nem lezárt, múltbéli stílus volt, hanem
A 19. század második felét az intézményesült jelen lévő, élő rendszer, amiben saját tervezési esz-
12
építészoktatás első szakasza és szerveződése jel- közkészletüket meghatározták.
lemzi, melyben a felmérés kulcsszerepet töltött be. Steindl a budai József Politechnikum elvégzése után
Az Építészettörténeti Rajztár több dokumentumát, egy évet töltött a Bécsi Képzőművészeti Akadémia
emlékét őrzi az egykor évente akár több helyszín- építészeti szakosztályán, mikor 1860-ban visszahív-
re is szervezett nyári felmérési gyakorlatoknak. ták Magyarországra szárazépítéstani tanársegédi po-
Habár a rajzgyűjtemény nem fedi le teljesen az zícióba. A József Politechnikumban éppen akkor
13
1861-1882-ig tartó felmérési tevékenységek teljes zajlott tanreform, az oktatás nyelvét magyarra változ-
rajzanyagát, a 19. század 60-as éveiből reprezenta- tatták, az építészet pedig önállóan oktatott diszcipli-
tív mennyiségű dokumentum alapján árnyalhatjuk naként kivált az addigi általános technikai osztályból.
elképzelésünket a Schmidt-tanítványok úti céljairól.
Az Építészettörténeti Rajztár segítségével továbbá
8 Sisa József: Steindl Imre. Holnap Kiadó, Budapest 2005. 12.
9 Salamon Gáspár: A „Steindl-füzetek”. Egy forrás a dualizmus
kori építészképzés történetének historiográfiai megközelítéséhez.
5 Hoppe László: A történeti építészet méretmeghatározó mód- Művészettörténeti Értesítő (2017) 1. sz. 69-84.
szerei. Építés-Építészettudomány 23 évf. (1993) 3–4. sz. 351– 10 Sisa, 12.
388. 397. 11 Salamon, 70.
6 Swallow-Watt-Ashton, 3. 12 Salamon, 70.
7 Swallow-Watt-Ashton, 3-4. 13 Sisa, 11.

Architectura Hungariae16 (2017) 2 · 35