Page 10 - AH_vol16_no2_pp33-54_Feher

Kétségtelen tehát, hogy a Friedrich von Schmidt 4. MÖLLER ISTVÁN ÉS A
mesteriskolájából Magyarországon meghonosodott 20. SZÁZAD ELEJE
oktatási modell hallgatói és a 19. század második
felében alkotó építészek számára a stílusok egészen Steindl és Schulek nevéhez kötődő évtizedek után
mást jelentettek, mint manapság. Mivel az egyetemi tanítványaik immár oktatói pozícióba kerülve új fel-
feladatok között a stílusban tervezés is szerepelt, a di- fogást képviseltek az oktatás, az építészeti alkotás és
ákok rákényszerültek, hogy az adott stílusban, illetve a műemléki helyreállítások terén is. E korszak méltán
az annak megfelelő korszak építészetének megfelelő- legnagyobb egyénisége Möller István.
en a részletekig átgondolják a szerkezetek egymásra Legismertebb alkotása a zsámbéki premontrei
épülését. Ezt a nyaranta végigdolgozott gyakorlatok- prépostsági templomrom helyreállítása, ahol a puriz-
nak köszönhetően tudták megtenni, ugyanis a felmé- mussal szakítva máig aktuális műemlékes építészeti
rés alkalmával történő rajzolás az épület szerkezeti elvet honosított meg. A 19. század purista felfogásá-
logikájának megértését tetette lehetővé. Ekképpen val szemben számára az összes korszak építészeti le-
számukra a gótika vagy a romanika (és talán a stí- nyomata egyaránt értéket képviselt. A műemlékekhez
lus fogalma) nem csupán az alaktan, a stílusjegyek a tudományos kutatás igényességével folyamodott.
összességét jelentette, hanem egy-egy korszakra jel- Az épületet, mint elsődleges forrást vizsgálva töre-
lemző építési rendszert és logikát. Erről tanúskodik kedett az építéstörténet meghatározására, melyhez
Foerk Ernő visszaemlékezése is, aki szerint a nyári Ruskin szállóigévé vált szavait tűzte zászlajára: „a
felméréseken a tanórákhoz képest még többet lehetett kövek beszélnek”. Möller felismerte, hogy a kutatás-
52
tanulni. Ahogyan Schulek is a belső logika megér- hoz a pontos felmérési rajz elengedhetetlen jelentő-
50
tésével tervezett, úgy több kortársa is törekedett arra, ségű. Eredményeit periodizált alaprajzok formájában,
hogy különböző módszerekkel kutassák a középkori grafikusan publikálta, majd ezek segítségével igazolta
építészet tervezési, szerkesztési módszereit; a titkot, értékvizsgálatára alapozott építészeti döntéseit mű-
ami ezt a máig megejtő színvonalat létrehozta. Az emléki helyreállításai során.
erre irányuló kutatások egyik legnagyobb jelentőségű Emellett az Építészettörténeti Rajztárban nagy
személyisége Henszlmann Imre volt, aki sajátos szer- mennyiségben fennmaradt kézi felmérései és vázlatai
kesztési rendszert tulajdonított a középkor építészei- alapján kifejezetten elméleti kutatásai is kimutatha-
nek. Systhematikának nevezett numerikus táblázatát a tók. Érdeklődésének középpontjában a gótikus építé-
köbháromszög sokszorozásával hozta létre, melynek szeti részletek, profillal faragott tagozatok, geometriai
elemeiből – hipotézise szerint – a középkor mestere szerkesztőmódszerei álltak. Kutatásának motivációja
kiválasztotta az épület tervezéséhez szükséges összes egyrészt elméleti érdeklődés, másrészt az épületek
méretet. Részben Henszlmannal vitatkozva, részben középkori műhelykapcsolatainak feltérképezése volt.
51
pedig építéstörténeti munkásságnak kiegészítéseként Möller helyreállítási munkái során részletekbe
kutatta a középkori szerkesztőmódszereket Steindl és menően megismerte Magyarország legjelentősebb
Schulek tanítványa és utóda Möller István is. középkori emlékeit, amely alkalmat nyújtott számára,
hogy kutatásait a faragott szerkezeti részleteken (bol-
tozati bordák, lábazati párkányok, nyíláskeretezések,
50 Foerk Ernő: Steindl Imre emlékezete. In: A Magyar Mérnök- stb.) elvégezhesse. A legalaposabb kutatást a gyula-
és Építész-Egylet Közlönye 61. évf. (1927) 49-50. sz. 305-308. fehérvári Szent Mihály székesegyház, a kolozsvári
51 A szerkesztőmódszerről összefoglaló műve: Henszlmann
Imre: Méthodes des proportions dans l’architecture égyptienne, ferences kolostor és a Farkas utcai templom kapcsán
dorique et du Moyen Age. Párizs 1860. A rendszer csaknem vitte végbe, de több más emlék, például a pécsi szé-
minden további művében ismertette: Kassa városának ónémet kesegyház késő gótikus periódusának hálóboltozati
stylü templomai. Landerer és Heckenast, Pest 1846; A kis-bényi
román izlésű egyház. Archeológiai Közlemények 3. évf. (1863) bordáival kapcsolatban is lejegyezte: „Kor megáll. a
1. sz. 3-34.; A székes- fehérvári ásatások eredménye. Heckenast, szerkesztés formájától is függ” 53
Pest 1864.; A bélhárom-kuti, másképp apátfalvi egyháznak
építészeti arányai. Archeológiai Közlemények 6. évf. (1866) 1.
sz. 61-82.; Műrégészeti kalauz I-II. Pest 1866; Pécsnek középkori
régiségei I. Athenaeum, Budapest 1870.; Die Grabungen des
Erzbischofs von Kalocsa Dr. Ludwig Haynald. Athenaeum,
Budapest 1873; Magyarország ó-keresztény, román és átmenet
stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése. Magyar Királyi Egyetemi
Könyvnyomda, Budapest 1876.; Lőcsének régiségei. Magyar
Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Budapest 1878; 52 Möller István: A zsámbéki templom In: Technika VI. évf.
Magyarország csúcs-íves stylü műemlékei. Magyar Királyi (1925) 5-6. sz. 69-78.69.
Egyetemi Könyvnyomda, Budapest 1880. 53 Forster Irattár K 139/13.

42 · Architectura Hungariae 16 (2017) 2