Page 2 - AH_vol17_no3_pp189-207_MiklosZsofia

Heinrich Lauterbach 1893-ban született az ak- helyezte a diákok egyéni kifejezésmódjának fejlesz-
kor még Németország részét képező Breslauban. tését. Poelzig a tízes évek végén kiújuló építészeti
2
Édesapja módos kereskedő volt, aki számos erdőt és vitában egyértelműen a művészet szükségszerűsége
üzemet birtokolt Szilézia, Lengyelország és az akko- mellett érvelt, a szabványosítás ellenében. 3
ri Osztrák-Magyar Monarchia területén. Lauterbach Lauterbach később professzora tanácsára, s hogy
a tízes években jelentkezett a Breslaui Akadémiára, műszaki tudását elmélyítse, átjelentkezett a Darmstadti
először annak szobrász műhelyébe, végül átiratkozott Műszaki Főiskolára, ahol az újító szellemű, elsősor-
Hans Poelzig osztályába. Édesapja révén már ismer- ban templomtervezéssel foglalkozó Friedrich Pützer,
ték egymást Poelziggel - az Akadémia igazgatója ter- s a konzervatív beállítottságú művészettörténész,
vezte családi házukat, s később a gazdag kereskedő és Wilheim Pinder voltak a tanárai. Az első világháború
gyártulajdonos édesapa további tervezési feladatok- félbeszakította tanulmányait, amiben katonaként vett
kal is megbízta. részt. Miután a háború véget ért, a Drezdai Műszaki
Breslau huszadik századi eseményei döntő befo- Főiskolán folytatta az iskolát, az akkor már itt tanító
lyást gyakoroltak az építész fiatalkorára, s későbbi Poelzignél. Diplomáját a Jugendstil épületeiről híres
munkásságára, ezért ezek ismertetése fontos részét Martin Dülfernél szerezte. Lauterbachra nagy hatás-
képezi az életmű megismerésének és kontextusba sal voltak az egyetemi évek. A radikális gondolko-
helyezésének. dásmódtól mentes, sokféle látásmódot megmutató és
Breslau a sziléziai térség egyik legnagyobb váro- megengedő, múltat tisztelő, de az újításokra fogékony
sa volt, számos kereskedelmi útvonal mentén (többek oktatás hatása egész munkásságán érezhető volt.
között az egykori Borostyánút) feküdt. A 12. szá- Nem sokkal az egyetem befejezése után Poelzig iro-
zadban még lengyel terület az évszázadok háborúi dájában kezdett dolgozni Berlinben, majd Kasselben,
és csatái után végül az osztrák örökösödési háború- a Henschel and Sohn mozdonygyár építési osztályán.
val porosz tartománnyá, majd Németország 1871-es 1923-ban csatlakozott a Deutsche Werkbundhoz. A
létrejöttével német várossá vált. Politikai helyzete húszas évek végén visszatért szülővárosába, s önálló
sajátos volt. A jelentős német lakossággal rendelke- építészként kezdett praktizálni. Irodája családi és tár-
ző település a folyamatos területi forrongások miatt sasháztervezéssel foglalkozott.
(három sziléziai felkelés a 20. század elején) egyrészt Breslau ekkorra rövid ideig, de kiemelt helyet fog-
az új ország védőbástyájaként, másrészt viszont a lalt el Németországban mind gazdasági, mind kultu-
történelmében és kultúrájában meglehetősen vegyes rális értelemben. Az 1924-es pénzügyi stabilizálódást
sziléziai térség regionális központjaként működött. A megelőző gazdasági feszültség mély nyomot hagyott
fejlett, központi német területekhez képest provinciá- a művészeti életben, országszerte. Építészként szin-
lis elhelyezkedéssel és jelentéktelen befolyással bírt. te lehetetlen volt megrendeléshez jutni még az olyan
1
Ez a megítélés egészen a közelmúltig érzékelhető volt hagyományosan művészetet támogató városokban
annak ellenére, hogy a város a két háború között a is, mint Berlin vagy München. Ugyanakkor, paradox
sziléziai térség gazdasági és szellemi központja volt. módon, az országszerte érzékelhető nehéz gazdasági
Kulturális eseményeiről több nagy német folyóirat helyzet építészeti szempontból munkalehetőségeket
cikkezett, gyűjteményeit ez időben berlini, drezdai és is teremtett. Breslauban az első világháború után ro-
hamburgi múzeumokban állították ki. hamosan nőtt a lakosság száma - népessége a tízes
Kulturális fellendülését nagyrészt a Képző-és évek közepén többszöröse volt, mint például Kölné.
4
Iparművészeti Akadémián elkezdődött változásoknak Ez szinte szükségszerűen nagyszámú új, olcsó lakás
köszönhette. Az 1910-es években igazgatói székbe igényét jelentette, melyet felismerve a város vezetősé-
került Hans Poelzig építész határozott, új irányt je- ge több tartományi és helyi lakhatási kezdeményezés-
lölt ki az intézet számára, mely vezetése alatt az egyik hez csatlakozott.
legrangosabb német művészeti iskola lett. Poelzig
Berlinből érkezett, s a Deutsche Werkbund egyik meg-
határozó alakja, egy ideig elnöke volt. Érkezésével 2 Lauterbach, Heinrich: Poelzig, Endell, Moll - Rede zur
a kortárs irányzatokra nyitott, műhely alapú oktatás Eröffnung der Austellung „Poelzig-Endell-Moll und die Breslauer
alakult ki, melyben a pedagógiai szemlélet előtérbe Kunstakademie, 1911–1932”. Berlin, Akademie der Künste, 25.
April 1965, „Schlesien”, 1965, z.11, s.81–91.
3 Frampton, Kenneth: A modern építészet kritikai története.
Terc Kiadó, Budapest 2009.
4 Barnstone, Deborah Ascher: Beyond the Bauhaus – Cultural
1 Scholz, Albert August: Silesia – Yesterday and Today. Modernity in Breslau 1918–33. University of Michigan Press,
Springer-Science+Business Media, Dordrecht 1964. Ann Arbor 2016. 51.

190 · Architectura Hungariae 17 (2018) 3