Page 5 - AH_vol17_no2_pp33-159_KrahlingFeherJobbikKollar_

A budai királyi vár képe I. Mátyás korában, 1917 A lista kielégíti azokat a tematikai kritériumo-
(911. tétel) című műveinek évszámából. Az első sza- kat, amely egy középkori építészettörténet oktatást
kaszban 1917 utáni mű nem szerepel, az összes könyv és kutatást segítő könyvtárral szemben felállíthatók,
ennél korábbi. Az új szakasz egyik első műve – post 21 és ha nem is lehet teljes, a címjegyzék által nyúj-
quem – Kotsis Iván: Az olasz renaissance építőművé- tott kép arányos és széleskörű, amelynek súlyponti
szet alaktana, 1918 (917. tétel). Később, az 1107-es területe a középkor építészete, peremén ugyanakkor a
tétel előtt egy dátumozott bejegyzés (1921.III.2.) arra zenetörténettől a matematikáig sok szín megjelenik.
utal, hogy Szkalnitzky Antal franciaországi útirajzai A könyvlistát áttekintve meggyőződéssel állíthatjuk,
talán a „quaesturai leltár”-ban 930. tétel számon is hogy európai rangú szakkönyvtára volt a középkori
szerepeltek. A bejegyzések végét az 1933-as évre építéstan tanszéknek. Nem meglepő, hogy a gyűjte-
16
– vagy talán röviddel azt követőre – tehetjük, Csányi mény gerincét a német nyelvű szakirodalom jelen-
Károly professzorságának idejére, szintén a könyvek tette, amelynek a középkor építészetét tárgyaló, ép-
megjelenési idejéből következtetve. 17 pen aktuális alapművei jelentős számban megvoltak.
Tehát a címjegyzék a középkori építéstan tanszék Ennek további oka részben a professzorok németes is-
könyv-, folyóirat és egyéb oktatási segédanyag állo- kolázottsága, részben a közép-európai kultúrát akkor
mányát tartalmazza az 1933-ig. A címjegyzék első meghatározó közös idegen nyelv lehetett. A magyar
szakaszának (dőlt betűs rész) leírása és tisztázása anyag (jórészt az „F” raktári helyen) ugyanakkor –
1916-1918-ban, tehát Möller István vezetése alatt tör- építészettörténeti és elméleti irodalmunk szegénysége
ténhetett, s annak a gyűjteménynek a létrejöttét mu- ellenére – gazdag, ezt a középkori történelem alap-
18
tatja, amely az 1864-től Szkalnitzky Antal ideiglenes művei teszik teljessé. 22
rendkívüli tanári kinevezésével megalakuló mű- és Az építészetelmélet műveléséhez alapvető forrást
19
díszépítészettan tantárgyhoz kötődő, majd 1870-ben nyújt az Eitelberger szerkesztette Quellenschriften für
Steindl Imre nyilvános rendes tanári kinevezésével Kunstgeschichte und Kunsttechnik des Mittelalters
megalakuló műépítészeti tanszék műépítészeti szer- und der Renaissance (365. tétel). A magyar vonat-
tárának könyvanyagából nőtt ki. kozású építészetelméleti művek közt első helyen
Henszlmann Imre Methodes des proportions dans
l’architecture, egyptienne, dorique et du moyen-age
2.2. A címjegyzékben szereplő művekről című Párizsban 1860-ban megjelent műve (100. té-
tel) említendő. A könyvtár speciális építéstudományi
A listában szereplő műveket áttekintve a közép- profilja volt a középkor építészetét szerkezetiségé-
kor építészettörténetének historiográfiájához alapvető ben – első sorban a boltozástechnikára és a mérmű-
könyveket fedezhetjük fel. A címjegyzék alakulásá- szerkesztésre koncentráló - művek sora, amelyek kö-
ban megfigyelhető a könyvtár folyamatos napra ké- zül kiemelkedő Ungewitter Lehrbuch der gotischen
szen tartása és gyarapítása iránti szándék. 20 Konstruktionen (147., 271. tételek) c. műve. Ebből
a 271. tételszámút lapokra szétszedték, amely így az
oktatásban jobban használható volt.
16 1107. tétel. „Skaliczky A. Franciaországi útivázlatok Az építészet teljes egészét átfogó, összefoglaló
(Ceruzarajzok f. mappában)” – tehát itt nem könyvről, hanem művek közül elsősorban a Handbuch der Architektur
építészeti rajzokról van szó – „A quaesturai leltárban 1921.III.2. (236. és 862. tétel) sorozatot kell kiemelni, amely a
930 lt. sz alatt”.
17 Az utolsó bejegyzések: 1188.tétel: Műemlékek Országos legátfogóbb, és a teljesség igényével megírt építészeti
Bizottsága Előadói jelentés az 1927-32 ciklus működéséről; 1120 szakkönyv-sorozat a historizmusban, amely csaknem
[1192] tétel: Dr. Möller Károly: Szigetelés [Megjelenés: 1933]. hiánytalanul megtalálható volt a polcokon. 23
Csányi Károly professzorságára az 1149. tételnél a „Diapozitivok
82 Csányi prof. úr felvételei alapján készítve” bejegyzés utal.
Csányi Károly nyilvános rendes tanári kinevezését, a közép-
kori építészet professzorává 1932. szept 17-én vette át. Vö.
Szentkirályi 1972. 464. rekonstruált eredeti címjegyzéki helye (tételszáma), megjelenési
18 Korábbi „leltár” létére utal például a 810. és 811. tételnél éve és beszerzési ideje nagyjából lineáris függvényhez közelít.
található bejegyzés: „Régi leltárban a 162. számú mű egy része 21 A könyvanyag tematikus csoportosítására Bibó 1978. adott
volt e sz. alatt.”, illetve a „Régi leltárban a 657. számú mű egy példát, ezt követi Marótzy 2006, 90. is.
része volt e sz. a”. „Régi leltár”-ra utalnak a 813., 829., 837., és 22 A 19. század második felének építészeti könyvtárairól és
866. tételnél olvasható megjegyzések is. gyűjteményekről: Sisa József (szerk.): Magyar művészet a 19.
19 Szentkirályi 1972. 443,444., illetve Sisa József: Szkalnitzky században – építészet és iparművészet. MTA Bölcsészettudományi
Antal. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 52-53. Kutatóközpont – Osiris Kiadó, Budapest, 2013. 349-350.
20 Erről az az – egyelőre sejtésként, nem reprezentatív minta- 23 Kozma Lajos ebből két kötetet elvesztett, amelyet más, nor-
vétel alapján –ökölszabály fogalmazható meg, hogy a könyvek vég nyelvű könyvekkel pótolt, ld. az 1059. és 1060. tételt.

Architectura Hungariae17 (2018) 2 · 37