Page 2 - AH_vol17_no2_pp33-159_KrahlingFeherJobbikKollar_

1. BEVEZETÉS említésével korábban Bibó István is alkalmazta.
6
A másik érv, hogy az egyes tételek mellett/helyett
A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén található beírások, a könyvekhez írt megjegyzések
őrzött rajzgyűjtemény feldolgozása során a tanszék – amelyek könyvtártudományi szempontból nem el-
korábban fel nem dolgozott, lappangó állományából sődleges adatok – nagyon sok információt hordoznak
értékes dokumentum került napvilágra: az egykori a könyvtár és az oktatás viszonyáról, valamint az épí-
középkori építéstan tanszék címjegyzéke. 1 tészet és építészettörténet-oktatásban használt mód-
A kézzel írt, egészvászon kötésű, könyv formátumú szertanról, eszközökről, médiumokról.
dokumentum belső címe: „A m. kir. József-műegyetem Tanulmányunkban ezekre a járulékos eredmé-
középkori tanszék könyvtárának czimjegyzéke”. 2 nyekre szeretnénk rávilágítani, amelyek az oktatás
A dokumentum fellelése után hamar felmerült a történetéhez alapvető módszertani adalékokkal is
közreadás gondolata, amellyel a magyar építészettör- szolgálnak. A szöveghű átírásban sok helyen fordul
ténet és a képzés történetének kutatói alapvető forrá- elő pontatlanság, helytelen idegen nyelvű címleírás
sanyaghoz juthatnak hozzá. 3 vagy átírás, esetenként könyvészeti adatok is hiá-
Az 1194 tételt – amely a folyóirat- és könyvso- nyoznak. E hibákat csak akkor javítottuk szögletes
4
rozatok miatt jóval több kötetet jelent – tartalmazó zárójeles beírással, ha a szerző vagy a cím, esetleg az
könyvtár részletes feldolgozását e tanulmány keretei évszám - olyannyira elírt, hogy a keresést zavarhatja.
nem teszik lehetővé. A címjegyzék közreadását két A címjegyzék szakszerű könyvtártudományi fel-
lépcsőben tervezzük, ebben az első fázisban egy át- dolgozása, az állomány pontos leírása, meglétének
tekintő és összegző bevezető tanulmány után a lista ellenőrzése és az egykori könyvtár elvi visszaállítása
lehetőség szerinti pontos, „szöveghű” átírását adjuk további elmélyült munkát igényel, amelyre a publi-
közre. A jegyzék ebben a formában történő közzé- kálás második, későbbi fázisában adódhat lehetőség,
5
tétele mellett a legfőbb érveink, hogy az anyag már amikor az 1200 darabot meghaladó gyűjtemény kö-
így is kutatható lesz – ahogy azt a szerzők neveinek teteinek pontos és szabványos leírásával a könyvtár
rekonstrukciója megkísérelhető lesz (1. ábra).

1 A címjegyzék Dr. Guzsik Tamás (1947–2002) hagyatékában 2. A CÍMJEGYZÉKRŐL
lappangott. Cikkünkben a kötet belső címlapján szereplő cím-
jegyzék elnevezést használjuk. A néhány könyv kézbevételével
elvégzett nem reprezentatív vizsgálat alapján megállapítható,
hogy a címjegyzék a leltári nyilvántartási számra és raktári elhe- 2.1. Keletkezésének körülményei
lyezésre vonatkozó bejegyzéseket is tartalmazott.
2 A címjegyzék fedele 25 cm széles, 29,5 cm magas, összesen
109 lapot tartalmaz – eredetileg 117 lap volt benne, amelyből 8 A középkori építéstan tanszék könyvtára elődjé-
lapot kivágtak. Minden lapon kettős lyukasztás található a kötés nek Steindl Imre műegyetemi nyilvános rendes tanár
felőli margón. műépítészeti (műépítéstani) tanszékének könyvtárát
7
3 Az építészeti könyvgyűjtemények feldolgozása szempontjából
alapvető: Bibó István: A magyar építészeti szakirodalom tekinthetjük.
kezdetei (Építészeti szakkönyvek Magyarországon a XVIII. György Aladár 1886-ban megjelent korpusza
században). In: Zádor Anna – Szabocsi Hedvig (szerk.): a magyar könyvtárakról alapvető adatokat közöl a
Művészet és felvilágosodás – Művészettörténeti tanulmányok. 8
Akadémiai kiadó, Budapest, 1978. 27–122; módszertani Műegyetem könyvtárairól. Az új egyetemen ekkor
szempontból is fontos feldolgozás: Marótzy Katalin: Wéber már jelentős gyűjtemények voltak: az ország második
Antal könyvtára. Építés–Építészettudomány, 34. köt. (2006) legfontosabb természettudományos könyvtáraként
1–2. sz. 87–112.; A kastélykönyvtárak építészeti gyűjteményei számon tartott Főkönyvtár jelentősen gyarapodott.
9
vonatkozásában fontos adalék Sisa József: A dégi Festetics-
kastély. MÁG, Budapest, 2005. valamint Sisa József (szerk.): A központi vagy Főkönyvtárban is voltak építészeti
Magyar művészet a 19. században – építészet és iparművészet.
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Osiris Kiadó,
Budapest, 2013. c. kötet „Historizmus (1870–1900)” fejezetének 6 Bibó 1978. 27. 1. lábjegyzet.
a „Szaksajtó, könyvtárak, szakmai közélet” c. alfejezete. 7 A tanszék elnevezését mindkétféle formában megtaláljuk Vö,.
4 A címjegyzékben több sorszám hiba van: a kettőzött 1167 Szentkirályi Zoltán: Adatok a magyar építészképzés történetéhez.
és 1168. tételeknél a második elemet 1167 [1167a] illetve 1168 Építés–Építészettudomány 3. évf (1972) 3–4. sz. 439–465.; itt
[1168a] számmal jelöljük. Az utolsó három leltári száma nem kö- 444, 446.
veti a sorrendet, korábbi tételekkel átfedésben van, ezért az 1120 8 György Aladár (szerk.): Magyarország köz- és
[1120a]; 1121 [1121a] és 1122 [1122a], sorszámokat a zárójeles magánkönyvtárai 1885-ben. I. II. köt. [Hivatalos Statisztikai
javítással használjuk. Közlemények] Kiadja az Országos Statisztikai Hivatal, Budapest,
5 A mellékletben közreadott címjegyzék átírását a szerzők 1886.
végezték. 9 György 1886, 18.

34 · Architectura Hungariae 17 (2018) 2