Page 10 - AH_vol17_no2_pp33-159_KrahlingFeherJobbikKollar_
P. 10

később a műegyetemi Főkönyvtárnak átadták.  A pá-  tudásbázisra építette. Kéziratos hagyatékából  egyér-
                                                                                                     43
                                                    37
            lyázatokról szóló beszámolók, illetve folyóiratok fon-  telműen kitűnik, hogy előadásainak összeállításához
            tos források, építészeti gondolat-közvetítők voltak a   a felhasznált szakirodalom teljes egészében megta-
            tervezést oktató tanszéken. 38                    lálható a címjegyzékben. (Max Hasak, Georg Dehio,
               A gyakorlati oktatás geometriai megalapozásához   Viollet-le-Duc, Odilo Wolf, Alhard von Drach,
            rendelkezésre álltak Močnik Lehrbuch der Geometrie   Robert Reinhardt, Carl Michaelis, August Tiersch, A.
            (560.t.), Gugler Lehrbuch der descriptiven Geometrie   Schultz, Henszlmann Imre, bár utóbbinak nézeteivel
            (569.t.) és Lassgallner Oszkár Gyakorlati perspektí-  vitába is szállt.) Möller könyvtárfejlesztő tevékenysé-
            va (925.t.) című művei. Rajzi módszertani segítséget   ge és ennek mentén kutatói habitusa nagyban hozzá-
            jelenthetett Gánóczy Sándor A műszaki rajzolás és   járult ahhoz, hogy utódai, Csányi Károly műemlék-
            eszközei (735.t) című könyve.                     védelmi tevékenységét és oktatását is tudományos
               A címjegyzék létrejötte és tartalmi bővülé-    alapokra helyezze.
            se egyfajta oktatásmódszertani vetülete a Steindl-,   Möller oktatási tevékenysége ekképpen már el-
            Schulek-, Möller-tanszékeken folyó munkának.      tért elődeiétől. A Schmidt-iskola módszereit követve
            A jegyzék letisztázása, pontosítása egyértelműen   Steindl és Schulek alapvetően felmérési, rajzos doku-
            Möller Istvánnak Schulek utódjaként a Középkori   mentálási élményei és tapasztalatai alapján oktatta a
            Műépítéstani Tanszékre történt nyilvános rendes ta-  középkori építészet alaktanát és szerkezeti rendsze-
            nári kinevezését (1915. febr. 3.) követi 1918-ban.  A   rét. A hallgatói rajzfeladatok a korábbi nyári felmé-
                                                        39
            címjegyzék vezetésének vége pedig 1931-ben bekö-  réseken készült művészi aprólékossággal kivitelezett
            vetkezett nyugdíjba vonulása utánra, 1933-ra tehető.    rajzokból sokszorosított mintalapok felhasználására
                                                          40
            Utódja, Csányi Károly professzor idején úgy tűnik,   épült.  A 20. század elején, Möller István idejében
                                                                   44
            egy ideig tovább vezették. Mind Möller, mind Csányi   a nyári hallgatói felmérések már nem voltak rendsze-
            munkásságában kimutatható a könyvtárfejlesztési   resek, az oktatás elmélete a Steindl és Schulek által
            stratégiával összefüggő elmélyült kutatási tevékeny-  lefektetett alapokon nyugodott, de emellé Möller már
            ség.  Möllerről legtöbbször korszerű szemléletű   a historizmus generációja által megírt szakirodalom-
                41
            helyreállításai kapcsán szoktunk beszélni. Kevésbé   mal is bővítette a tanszék könyvtári állományát és az
            ismert tény, hogy műegyetemi professzori előadásait   előadásokat is.
            és műemléki felmérési, tervezési feladatait rendkívül
            alapos anyaggyűjtés alapozta meg. Szakirodalmi tu-
            dását  sajátos  módszertannal  kifejlesztett  kutatásai   3. ÖSSZEGZÉS
            egészítették ki, amelyek a középkori építészet ter-
            vezési módszereinek minél pontosabb megismerését     Az  egykori  Középkori  Építéstan  Tanszék  cím-
            célozták.  Műegyetemi oktatási tevékenységét erre a   jegyzéke bemutatja a tanszék könyvtárának – és az
                    42
                                                              abba bevont egyéb szertári anyagoknak – a bővülését
                                                              Steindl Imre műépítészeti (műépítéstani) tanszékének
            37  86.t.: Hauszmann új műegyetemi pályaterve; 87.t.: Steindl I.   könyvtárától Schulek Frigyes, majd Möller István
            új műegyetem pályaterve; 88.t.: Szkalnitzky-féle új műegyetem;   tanszékvezetése idején használt könyvtárig.
            89.t.: Eredetilg Bochstedt. Operaház pályaterve; 90.t.: Fellner   A címjegyzék sorszámaival megjelölt könyvek
            Dalműszínház pályaterve; 91.t.: Linzbauer Dalműszínház p.
            terve; 92.t.: Steindl dalműszínház pályaterve; 93.t.: Eredetileg   – feltételezett eredeti helyüket figyelembe véve – ki-
            Ybl Operaterve; .94.t. Szkalnitzky Operaházterve. Az 597. és   adási idejük és címtárba vételük tekintetében egy idő-
            598. tétel „Eredetileg az eskütéri híd 896–1896 jeligéjű pályaterve   vonalhoz tartanak. Az oktatás módszertanát tekintve
            volt”.                                            mind a könyvek és mappák, mind a jegyzékbe vett
            38  Ide sorolható: Concours D’Architecture (18.t.); Strumper:
            Die  prämiierten  Entwürfe  der  Hamburger  Rathaus-Konkurrenz   mintarajzok, pályázatok és gipszminták a Steindl és
            1876 (140.t), a Neubauten und Concurrenzen in Oesterreich und   Schulek idejében mértékadó bécsi Schmidt-iskola
            Ungarn Havi folyóirat (589.t.).                   meghatározó szerepét húzzák alá. A 20. század első
            39  Szentkirályi 1972.454–455.                    évtizedétől egyre növekvő diagyűjtemény az oktatás
            40  Szentkirályi 1972. 463.
            41  Möller középkori szerkesztőmódszerekre irányuló kuta-
            tásainak rajzai a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
            Rajztárában maradtak fent. Jelzetek: 100073–100092, 102481–  43  Forster  Gyula  Nemzeti  Örökségvédelmi  és
            102543, 102441, 102444, 102448, 102449, 102578–102805,   Vagyongazdálkodási Központ Tudományos Irattára K 123/6, 133,
            103264.                                           133/2
            42  Fehér  Krisztina.  Halmos  Balázs:  Középkori  44  Fehér Krisztina: Felmérés az építészképzésben 1945 előtti
            szerkesztőmódszerek kutatása Möller István életművében.   műemlékfelmérési rajzok az építészoktatás első nyolc évtizedéből.
            Műemlékvédelem 60(2016)1-2. 86–100.               Architectura Hungariae 16(2017)2. 33–53.





            42 · Architectura Hungariae 17 (2018) 2
   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15