Page 11 - AH_vol16_no2_pp33-54_Feher

09 A gyulafehérvári székesegyház lábazati profiljának felmérési manuáléi,
sablonja és szerkesztőmódszerének rekonstrukciói, Möller István, 1916.

Az az említett három erdélyi műemlékről az Ez után a profilok geometriai szerkesztését megpró-
Építészettörténeti Rajztárban összesen 351 darab bálta rekonstruálni. A nagy mennyiségben fennma-
Möller István által 1916-ban rajzolt, szignált, illetve radt rajz mutatja, hogy több módszerrel: középkori
kutatásaihoz köthető dokumentum található. Ennek jellegű négyzetes (kvadratúra) és háromszöges (trian-
54
hozzávetőlegesen 50%-át felmérési rajzok, manuálék guláció) szerkesztéssel, továbbá más körzővel vonal-
vagy felmérési sablonok teszik ki. zóval elvégezhető transzformációkkal kereste a leglo-
Möller munkamódszere egy aprólékos igényes- gikusabbnak tűnő módszert. (9. ábra)
ségű, szisztematikus kutató-egyéniséget tükröz. Első A Rajztárban lévő munkái mellett a (koráb-
lépésként a vizsgálandó profilok felmérését végezte bi nevén) Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi
el. Manuálékat készített, majd megmérte a köveket. és Vagyongazdálkodási Központ Tudományos
Mivel leginkább a helyreállítás során cserélt faragvá- Irattárában (továbbiakban Forster Irattár) fennmaradt
nyokat vizsgált, könnyebben le tudta mérni a profi- kéziratos hagyatéka is, amelynek egy része egyértel-
55
lokat. Ezek alapján karton sablonokat készített, amik műen kapcsolódik a profilszerkesztésekre vonatkozó
egyrészt a pontosítást, ellenőrzést szolgálták, más- kutatásaihoz. Ebben hangsúlyozta, hogy a felmérés
részt kétségtelen, hogy a kutatómunka mellett ezek az pontossága kifejezetten fontos az épületek kutatása
eszközök a kövek újrafaragásához is kellettek. Möller során, többek között azért, mert a szerkesztőmódsze-
a kész sablonokat átrajzolva a profilok lehető legpon- rek mellett – szintén műhelykapcsolatok felderítése
tosabb 1:1-es léptékű felmérését tudta elkészíteni. céljából – az eredeti középkori mértékegységeket is
megpróbálta kikövetkeztetni.
Habár kutatásait nem publikálta, kézirataiból
egyértelműen kitűnik, hogy eredményeit magabiz-
54 Gyulafehérvári székesegyház: össz. 250 db dokumentum tosan alkalmazta a műemlékek építéstörténetének
(Épt. Rajzt. 100073-100092, 102578-102805, 103264). Ebből: 6 megállapítása során. Annak ellenére, hogy a közép-
db kézzel írott levél Möller István és Fridli Sándor között (Fridli
Sándor a gyulafehérvári székesegyház helyreállításának építés- kori szerkesztési módszerekről tett megfigyelése-
vezetője volt, Möller jobb kezeként felügyelte a munkálatokat.), it 1928 körül csaknem sajtó alá rendezett szöveg-
38 db felmérési rajz, 85 db kivágott karton profilsablon, 107 db ben foglalta össze, végül közzé nem tette azokat.
56
profilszerkesztési vázlat és 14 db tussal tisztázott, szerkesztett
rajz.
Kolozsvári ferences kolostor: össz. 83db dokumentum (Épt.
Rajzt. 102441-102480, 102487-102511, 102522-102543). Ebből
9 db felmérési rajz, 71 db profilszerkesztési vázlat és 3 db szer-
kesztett tusrajz.
Kolozsvári Farkas utcai templom: össz. 18 db dokumentum (Épt. 55 Forster Irattár K133/2 (1913-ból és 1916-ból) és K133
Rajzt. 102481-102486, 102492, 102512-102521). Ebből: 1 db (1928-ból).
felmérési rajz, 15 db profilszerkesztési vázlat és 2 db szerkesztett 56 Forster Irattár K133-as jelzetű kézirat, amelynek átiratát
tusrajz. lásd Fehér-Halmos 2016. mellékletében.

Architectura Hungariae16 (2017) 2 · 43